182376. lajstromszámú szabadalom • Ground-Plane antenna

182376 2 A találmány tárgya ground-plane antenna, amelynek föl­­delősikból Függőlegesen kiálló rezonáns negyedhullámú su­­gárzórúdja van, a földelősík valamint a sugárzórúd alsó vége között két betáplálási ponttal van ellátva, és a betáplálási pontok közé egyik végén rövidrezárt tápvonalszakasz kap­csolódik. A ground-plane antennákat a vezetéknélküli hírközlés területén széleskörűen alkalmazzák, elsősorban a 20— 200 MHz közötti frekvenciatartományban. A ground-plane antennák függőleges negyedhullámú sugárzóból állnak és egy valós vagy virtuális földsík felett az egyik féltérbe sugá­roznak, nyereségük 0 dB. A sugárzórudat rendszerint az alsó végénél gerjesztik és koaxiális tápvonalhoz illesztik. A klasszikus kivitelű ground-plane sugárzórúdja a földtől egyenáramúlag is elszigetelt. Ennél a kivitelnél a sugárzórúd hajlamos a statikus feltöltődésre, és az antennához csatla­koztatott készülék villámvédelme nem tökéletes. A sugárzó­rúd egyenáramú földelésére alkalmazzák a visszahajlított ground-plane antennát, nemzetközi néven „földed unipol”-t, amely sugárzórúd földelésén kívül a talpponti impedanciát is megnöveli. Az ilyen antenna, bár a sugárzórúd egyenára­mú földelését megoldja, nem nyújt biztos védelmet a villám­­csapás ellen, mert az antennarúd hossza nagyobb a két párhuzamos rúd közötti távolság tízszeresénél, így az anten­na talppontjánál átívelés következhet be. A két párhuzamos rúdszakaszon folyó áram értéke villámcsapáskor olyan nagy lehet, hogy dinamikus hatása az antennát megrongálja. H. G. Brown javasolta először az antennarúd negyedhul­lámú rövidrezárt tápvonalcsonkon keresztül történő egyen­áramú földelését. Ennél a megoldásnál a negyedhullámú rövidrezárt tápvonalszakasz függőleges tengelyű és a sugár­zórúd alatt helyezkedik el. A tápvonalszakasz jelenléte az antenna bemeneti impedanciáját befolyásolja, de a sávszéles­séget csak jelentéktelenül növeli. A ground-plane antennák sávszélessége a földelősíkot megvalósító ellensúlyrudak kialakításától és a sugárzórúd karcsúságától függ. A sávszélesség növelhető a sugárzórúd átmérőjének növelésével, de a kapcsolat logaritmikus, és kisméretű sávszélesség növekedéséhez jelentős átmérőnöve­kedés tartozik. A gyakorlatban használt ground-plane an­tennák relatív sávszélessége 1—3% között van. Szerkezeti kialakítás szempontjából fontos megemlíteni, hogy a sugárzórudat a befogási pontjánál általában szigetelő tartja. A talpponti kapacitás csökkentése céljából általában olyan szigetelőket használnak, amelyek hajlítónyomaték igénybevételnek vannak kitéve. A szigetelő anyagok hajlító­nyomaték igénybevétel szempontjából nem elegendően szi­lárdak és merevek, ezért az antennák befogásának megoldá­sa a konstrukció egyik kritikus problémáját képezi. A vezetéknélküli összeköttetések sávszélességének növe­kedése szükségessé teszi 5—10% relatív sávszélességű anten­nák alkalmazását, és ilyen célra eddig minden előnyös tulaj­donságuk ellenére a ground-plane antennákat nem lehetett használni. A találmány feladata olyan tökéletesített ground-plane antenna létrehozása, amely lehetővé teszi a nagyobb sávszé­lességű működést és kiküszöböli az ismert antennatípusok fentiekben említett hátrányos tulajdonságait. A találmány azon felismerésen alapul, hogy a sugárzórúd belsejében egy rövidrezárt tápvonalszakasz helyezhető el, amelynek folytatásába egy nyitott tápvonalcsonk kapcsol­ható. A két tápvonalszakasz együttesen egy olyan megcsapo­­lásos tápvonalszakasznak tekinthető, amely egyik végén nyi­tott, másik végén rövidrezárt. Az antenna betáplálási pontjai párhuzamosan kapcsolódnak a tápvonal megcsapolásával. 1 A megcsapolási hely alkalmas megválasztásakor a tápvonal­szakasz által képviselt szuszceptancia nagysága és frekvencia szerinti változása éppen kompenzálja az antenna talpponti szuszceptanciáját és annak változását, így nagyobb sávszé­lesség mellett jó állóhullámarányú betáplálásra nyílik lehető­ség. A találmánnyal tehát tökéletesített ground-plane antennát hoztunk létre, amelynek földelősíkból függőlegesen kiálló rezonáns negyedhullámú sugárzórúdja van, és a földelősík valamint a sugárzórúd alsó vége között két betáplálási pont­tal van ellátva, amelyek közé egyik végén rövidrezárt tápvo­nalszakasz kapcsolódik, és a találmány szerint az egyik vé­gén rövidrezárt tápvonalszakaszt a sugárzórúd belsejében központosán húzódó földelőrúd és annak végéhez, valamint a sugárzórúd belső falához kapcsolt rövidzár dugó képezi, és a betáplálási pontokhoz az említett tápvonalszakasz foly­tatásában még egy nyitott tápvonalcsonk is csatlakozik. A találmány szerinti ground-plane antenna egy előnyös kiviteli alakjánál a sugárzórúd alsó végével a tápkábel belső ere és a nyitott tápvonalcsonk belső ere van összekötve, és a tápkábel és a nyitott tápvonalcsonk külső ere a földelőrúd alsó végével és a földelősíkkal van összekötve. A rövidrezárt tápvonalszakasz és a nyitott tápvonalcsonk együttes villamos hossza a negyedhullám hosszának ± 25%­­os környezetén belül van. Előnyös, ha a nyitott tápvonal­csonkot koaxiális kábelszakasz képezi. A találmány szerinti ground-plane antenna konstrukciója szempontjából előnyös, ha fémből készült antennafejjel van ellátva, amelynek vállal ellátott központos furata van, ebben vállnak ütköztetett fémből készült szerelőtárcsa van, mely a tápkábel és a nyitott tápvonalcsonk külső árnyékolásához van kapcsolva, középen pedig a földelőrúd alsó végéhez .kapcsolódik, a szerelőtárcsát a sugárzórúd alsó végébe he­lyezett szigetelőbetét választja el a 4 — sugárzórúdtól, mely körül bilincs van elrendezve, és ez a tápkábel és a nyitott tápvonalcsonk belső erével kapcsolódik, továbbá az anten­nafej központos furatában a sugárzórudat megtámasztó per­sely helyezkedik el. A villámvédelem szempontjából előnyös, ha a szigetelő persely felső vége túlnyúlik az antennafej felső homlokfelüle­tén és fölött a sugárzórúdra szikraközt képező körgyűrű van erősítve. Az így kialakított ground-plane antenna a szokásos típu­sokhoz képest mintegy ötszörös sávszélességgel, kedvező sávonkivüli viselkedéssel és tökéletes villámvédelemmel ren­delkezik, szerkezeti kialakítása pedig egyszerű, megbízható és a nagy sávszélességhez viszonyítva szokatlanul karcsú. A találmány szerinti ground-plane antennát a továbbiak­ban kiviteli példák kapcsán, a rajz alapján ismertetjük részle­tesebben. A rajzon az: 1. ábra a találmány szerinti ground-plane antenna egy kiviteli alakjának vázlata az érthetőség kedvéért a betáplálá­si síknál torzított hosszirányú léptékkel, a 2. ábra egy további kiviteli alak elölnézeti képe részben kitöréscs ábrázolásban, és a 3. ábra a 2. ábrán vázolt kiviteli alakú ground-plane an­tenna állóhullámarány diagramja. Az I. ábrán vázolt ground-plane antennának függőleges tengelyű, csőből kialakított 1 sugárzórúdja van, amely mint­egy negyedhullám hosszúságú. Az 1 sugárzórúd virtuális (vagy valóságos) 2 földelősíkból áll ki. A példakénti esetben a 2 földelősíkot négy ferdén lefelé nyúló mintegy negyedhul­lám hosszúságú 3 ellensúlyaid hatása hozza létre. Az antennának 4 és 5 betáplálási pontja van, ezek közül 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom