182370. lajstromszámú szabadalom • Vivővisszaszállító elrendezés
7 182370 8 emellett a még megmaradó szintingadozások további csökkentésére érdemes a 15 vivővisszaállító 21 bemeneténél és esetleg külön a 31 spektrumindikátor 34 bemeneténél is szintkiegyenlítő egységet elhelyezni. A 31 spektrumindikátornak a vivővisszaállítóban való alkalmazása akkor adja a legkedvezőbb eredményt, ha a szabályozást úgy állítjuk be, hogy az elektronikusan hangolható 24 oszcillátor frekvenciája lehetőleg pontosan kövesse a vivőfrekvenciát. A szabályozást több jellemző befolyásolja, éspedig a 31 spektrumindikátor és az elektronikusan hangolható 24 oszcillátor meredeksége, a közöttük levő fokozatok erősítése, valamint ezek időállandója. Mivel a meredekségek bizonyos határok között adottak, az erősítést kell megfelelő értékre beállítani. Ezért célszerű a 33 egyenáramú erősítő erősítését változtathatóra kiképezni. A 15 vivővisszaállítóra és a benne levő 31 spektrumindikátorra a 3. és 4. ábrán megadott kiviteli alakok csak példáképpeniek. Sok egyéb elrendezés is lehetséges. A 15 vívővísszaállítónak kissé módosított változatát mutatja az 5. ábra. Ezt összehasonlítva a 3. ábrával látható, hogy a 26 frekvenciasokszorozó kimaradt és helyette a 42 frekvenciaosztó jelent meg. így az elektronikusan hangolható 24 oszcillátor nem a 15 vivővisszaállító bemenetére érkező jel vivőfrekvenciáján rezeg, hanem ennek olyan többszörösén, mely megegyezik a 23 frekvenciasokszorozó által előállított frekvenciával. Az elektronikusan hangolható 24 oszcillátor és a 15 vivővisszaállító kimenete közé ezért kerül be a 42 frekvenciaosztó, melynek osztási száma megegyezik a 23 frekvenciasokszorozó sokszorozási számával. Az 5. ábrán két kimenetet tüntettünk fel, amire például négyállapotú fázisdemoduláció esetén van szükség. A kimenetek között fáziskülönbségnek is kell lennie, amit vagy a 15 vivővisszaállítóban, vagy a 14 demodulátorban hozunk létre. A kimenetek száma rendszerint a fázisállapotok számának a felével egyezik meg. Több állapotú fázismodulált jel esetén a 14 demodulátor is lehet többkimenetű. Ekkor a demodulált digitális jelfolyam párhuzamos-soros átalakítására is szükség van. A 31 spektrumindikátor egyik módosított változata a 6. ábrán látható. Ezt a 4. ábrával összevetve több vonatkozásban találunk különbséget. A 31 spektrumindikátor 34 bemenete és a 35 szétosztó áramkör bemenete közé beiktattuk a 43 szintkiegyenlítő erősítőt. A 4. ábra 36 felsőági, 37 alsóági aszimmetrikus négypólusai helyett a 6. ábrán a 44 felsőági 45 alsóági aszimmetrikus négypólusok szerepelnek. Az utóbbiak az előbbiektől annyiban térnek el, hogy átviteli karakterisztikájuk egymáshoz viszonyítva névleges vivőfrekvenciára nézve közelítőleg nem páros, hanem páratlan szimmetriát mutat. Ennek megfelelően a 4. ábra 40 különbségképző áramköre helyett a 6. ábrán a 46 összegző áramkörre van szükség: ennek kimenetén kapjuk meg a hibajelet. A 4. ábra 38 felsőági és 39 alsóágí teljesítménydetektora pedig a 6. ábrán a 47 felsöági és 48 alsóági szorzó áramkörökkel van megvalósítva ; mégpedig oly módon, hogy az egyes szorzó áramkörök mindkét bemenete ugyanazt a jelet kapja meg. A 31 spektrumindikátornak a 4. és 6. ábra szerinti kiviteli alakjainál azonos egyenáramú polaritást adó teljesítménydetektorokat vettünk figyelembe. Lehet azonban a teljesitménydetektorok kimenetén az egyenáramú jel polaritása ellentétes is. Ekkor a 4. ábrán a 40 különbségképző áramkör helyett összegző áramkör, a 6. ábrán pedig a 46 összegző áramkör helyett különbségképző áramkör szükséges. Az egyes elrendezésekben az ábrákon bemutatott fő egységeken kívül még más egységek is szükségesek lehetnek, így például elválasztó elemek, erősítők, szűrők, mérő és figyelő elemek stb. Eltérés lehet a vivővisszaállító ismert részének a felépítésében, működési megoldásában is, amire az irodalomban az úgynevezett remoduláciős, Costas-hurkos és döntésvisszacsatolt rendszerek alkalmazására kerül sor. A vivővisszaállító elrendezés működéséhez még tápegységek is szükségesek. Az adó és a vevő felépítése szintén eltérhet az 1. és a 2. ábrán bemutatottól. Az adónak például adókeveros kialakítása is alkalmazható az összeköttetésben. Ekkor az 5 modulátor az 1. ábrától eltérően nem az adási frekvencián, hanem középfrekvencián üzemel. A középfrekvenciás jelet pedig felerősítve és szűrve adókeverő teszi át az adási frekvenciára. A keveréshez lokálgenerátorra és a kikevert jelek közül a hasznosat kiválasztó szűrőre is szükség van. A vevő szintén eltérhet a 2. ábra szerinti kialakítástól. Lehet benne például kétszeres keverés és ennek megfelelően kétféle középfrekvencia. Kétszeres keverés esetén két lokálgenerátorra van szükség. Amennyiben több keverési műveletet alkalmazunk az adóban és a vevőben, megnő a vivőfrekvencia instabilitása a keverésekhez szükséges több lokálgenerátor miatt. Ezen a problémán is segít a találmány szerinti vivővisszaállító alkalmazása, mégpedig a megnövelt sávszélessége révén. A felsorolt kiviteli alakok példaképpeni megoldásokat mutatnak. A gyakorlati megvalósításban egyes egységek összevonhatók vagy szétválaszthatok. Más egységek elmaradhatnak. Alkalmazható olyan vevő is, amelyben nincs regenerátor vagy nincs keverő. Egyes esetekben pedig az átvinni kívánt jel már önmagában véletlenszerű tulajdonságokkal rendelkezik. Ilyenkor a bitkeverő és a bit visszakeverő is elhagyható. Szabadalmi igénypontok 1. Vivővisszaállító elrendezés digitális jelek átvitelére szolgáló koherens demodulációjú összeköttetéshez, ahol a vivővisszaállító modulált jelű bemenettel és moduíálatlan jelű kimenettel (kimenetekkel) rendelkezik és elektronikusan változtatható elemet — célszerűen hangolható oszcillátort — tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a vivővisszaállító a modulált jel spektrumának eltolódását érzékelő és az elektronikusan változtatható elemet — célszerűen hangolható oszcillátort (24) — szabályozó spektrumindikátor(oka)t (31) tartalmaz. 2. Az 1. igénypont szerinti vivővisszaállító elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vivővisszaállító (15) az összeköttetési út vételi oldalán van elhelyezve és kimenete(i) a demodulator (14) referencia bemenete(i)re van(nak) csatolva (2. ábra). 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti vivővisszaállító elrendezés kiviteli alakja azzal jellémezve, hogy az öszszeköttetési út legalább egyik adási oldalán (oldalain) bitkeverő(k) (3) és az összeköttetési út legalább egyik vételi oldalán (oldalain) bitvisszakeverő(k) (17) van(nak) beiktatva (1. és 2. ábra). 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti vivő-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
