182355. lajstromszámú szabadalom • Antennaelrendezés kézi rádió adó-vevő készülékhez
(19) HU MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY ÓD 182355 £ Bejelentés napja: (22) 1981. VII. 10. (21) (2039/81) Közzététel napja: (42) 1983. II. 28. Nemzetközi osztályozás: NSZO3 (5l) H 01 Q 5/01 ORSZÁGOS Szabadalmi Tár. j TALÁLMÁNYI TULAJDON^^ HIVATAL Megjelent: (45) 1986. VIII. 31. Feltaláló: (72) Német Mihály, oki. villamosmérnök Budapest Szabadalmas: (73) Budapesti Rádiótechnikai Gyár, Budapest (54) Antenna elrendezés kézi rádió adó-vevő készülékhez 1 A találmány tárgya antenna elrendezés kézi rádió adóvevő készülékhez, amelynél a készülék negyedhuliámnál rövidebb rezonáns antennával van összekötve. Kézj rádió adó-vevő készülék alatt a szakmában ismert módon a hordozható telepes rádió adó-vevőket értjük, ame- 5 lyek rendszerint a VHF vagy UHF frekvenciasávban működnek és teljesítményük 5 W-nál kisebb- Az ilyen készülékeket üzemszerűen kézben tartva testközelben működtetik és antennájuk is közvetlenül a készülékdobozhoz kapcsolódik. 10 A kézirádió adó-vevő készülékek tervezésénél több egymásnak ellentmondó követelményt kell kielégíteni. A kezelhetőséget a készülék kis méretei és kis súlya javítják, de kis súly mellett kisebb lehet a teljesítmény és a maximális üzemidő, amit a telep kapacitása és az adóteljesítmény együttesen 15 határoz meg. Az antenna méretei és kialakítása is lényegesen befolyásolja a készülékek használhatóságát. A kézirádió adó-vevő készülékeknél a test közelsége miatt a rendelkezésre álló teljesítmény jó hatásfokú kisugárzása problematikus és a készülékek teljesítőképességét az antenna kialakítása 20 elsődlegesen befolyásolja. Ha az elegendően nagy méretű fémfelületen álló negyedhullámú függőleges sugárzóhoz viszonyítjuk a kézi rádió adó-vevő készülékeket, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy ezek azonos teljesítmény esetén mintegy 10 dB-el kisebb jelszintet 25 tudnak előállítani. N. H. Sheperd és W. G. Chaney „Personal Rádió Antennas” című cikkükben (IRE Trans. Vehicular Comm. Vol. VC—10 pp23—31, April 1961.) összefoglalják a különböző típusú „kis” antennákkal végzett összehasonlító méréseik 30 2 eredményét, és ebből adódik, hogy a negyedhullámú ostorantenna a legkedvezőbb, annak van mintegy 10 dB-es csillapítása a 0 dB-es ideális sugárzóhoz viszonyítva. A rövidített antennák különböző válfajai ennél 3—10 dB-el rosszabbak voltak. A csillapításon kívül az ilyen „kis” antennák használata során felmerül a térerősség ingadozásának kérdése is, amely a készülék és az emberi test különböző relatív helyzeteiből adódik. Ez az ingadozás is mintegy 5 dB-re tehető. A 10%-os értéknél kedvezőtlenebb sugárzási hatásfok magyarázata abban van, hogy a készülékdoboz a hullámhosszhoz képest elhanyagolhatóan kis méretű és a sugárzó részére nem tud ellensúlyként hatni. Ebből adódik, hogy az antennaáram egy része a készüléket tartó kézen át a testbe áramlik és a rossz vezetőképesség miatt ott disszipálódik. A test jelenléte az antenna talpponti impedanciájának megnövekedését, az antenna-áram csökkenését vonja maga után. Ha a test közel kerül a sugárzó feszültségmaximumához, akkor a keletkező villamos csatolás az antennát elhangolhatja, impedanciáját megváltoztatja és a meglévő sugárzási veszteségeken kívül illesztési veszteséget is idéz elő. Ez utóbbi hatás elsősorban a normál módusú helixből kiképzett úgynevezett miniatűr antennáknál érvényesül, mert ezek az antennák a testhez nagyon közel kerülnek, a test elhangoló hatása fokozottan érvényesül. Ez ánnál is inkább súlyos probléma, mert az ilyen rövidített antennák talpponti reaktancia meredeksége nagy, elhangolódáskor nagy lesz az illesztetlenségi veszteség is. A fenti tényezőkön kívül érvényesül a test árnyékoló hatá-182355 1
