182354. lajstromszámú szabadalom • Mobil rendszerű juhfürdető berendezés

(19) HU MAGYAR

NÉPKÖZTÁRSASÁG

SZABADALMI

LEÍRÁS

182354

SZOLGALATI találmány

Bejelentés napja: (22) I98l. VII. 8.

(2l) (1974/81)

Nemzetközi osztályozás:

NSZO3

(5l)

A 01 K 13/00

Közzététel napja: (42) 1983. IV. 28.

ORSZÁGOS

TALÁLMÁNYI

HIVATAL

Megjelent: (45) 1986. VIII. 31.

1 Találmányi Szabadalmi Tár. '

tulajdona.

Feltalálók:

(72) Dr. Kukovics Sándor agrármérnök Érd, 70%, Weinhardt József agrármérnök Bocsa, 15%,

Gáspár Ferenc üzemmérnök Bocsa, 15%,

Szabadalmas:

(73) Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont, Gödöllő — Herceghalom

(54) Mobil rendszerű juhfíirdető berendezés

1

A találmány mobil rendszerű juhfürdető berendezés.

A juhok fürdetéséhez eddig ismert és alkalmazott berendezésekben az állatokat nagyobb mennyiségű vegyszeres folyadékba (vizbe) mártották, illetőleg az ilyen folyadékot tartalmazó kádon — földbe süllyesztett tartályon — keresztül hajtották (merítéses — és áthajtásos módszer). A merítéses eljárás jelentős fizikai munkát igényel. Az ilyen rendszerű fürdetéshez 8—10 fő munkaerő szükséges. Az állatokat egyedenként meg kell fogni és a folyadékba meríteni. Ez a művelet balesetveszélyes is.

Az áthajtásos berendezés kétféle változatát kell megkülönböztetnünk. Az elsőnél az állatokat egyenként kell megfogni és a vegyszeres folyadékkal feltöltött tartályba helyezni, s az állatok a tartály másik végén önállóan jutnak ki a szabadba. A második változatnál az állatokat keresztül hajtják egy folyadékkal telt két oldalától közép felé lejtő tartályon.

Az első változat munkaerő igénye nem kevesebb, mint az a merítéses eljáráshoz szükséges, a művelet balesetveszélyessége valamelyest csökkent. A második változatnál lényegesen csökkent a balesetveszély. E változattól várták a munkaerőszükséglet radikális csökkentését is, ami csak kisebb mértékben következett be, mert az állatok nem hajlandók önmaguktól keresztülmenni a folyadékkal feltöltött tartályon.

A merítéses és az áthajtásos fürdetésű berendezéseknek azonban további hátrányai vannak — a balesetveszélyesség és a munkaerő igény mellett:

— a kádban illetőleg tartályban elhelyezett fürdető folyadék hőmérséklete gyorsan csökken, vegyszertartalma, töménysége változik;

— a fürdető folyadékban az alkalmazott vegyszer tö-2

ménysége a fürdetés előrehaladtával fokozatosan csökken, — az első állatok megfelelő töménységű folyadékkal érintkeznek, az utolsók pedig a felhígult és nagymértékben elkoszolódott fürdető folyadékba kerülnek;

5 — az ilyen rendszerű fürdető berendezések komoly stressz

tényezőként jelentkeznek; a folyadékba belemártott, beledobott illetve belekényszerített állatok rendszeresen — ijedtükben — vizeletet és bélsarat ürítenek, ami a folyadék cél szerinti használhatóságát rontja, és elpiszkolódását jelenti;

10 egyúttal bizonyos ürülékkel terjedő fertőzés forrása is lehet.

m- az állatok fejét külön kívülről bele kell nyomni a fürdető folyadékba a teljes testfelület megfelelő áztatása céljából;

— a fürdető folyadék — a stresszhatás további következményeként — az állatok jelentős részénél a légutakba és az

15 emésztő rendszerbe kerülhet illetve kerül, amely termelés kiesést, komolyabb esetben elhullást okozhat;

— az ilyen rendszerű fürdető berendezések nagy mennyiségű folyadékot igényelnek;

— a merítéses berendezésnél a fürdetést végző személy

20 határozza meg a művelet időtartamát, de ez lassú és nagyon

idő- és munkaigényes;

— az áthajtós berendezésnél az állat határozza meg a művelet időtartamát, amelyik igyekszik minél gyorsabban kijutni a fürdetőbői;

25 — ezen fürdető berendezések a legtöbb esetben stabilak,

vagy nehezen mozgathatóak (kád, tartály).

Áthajtós rendszerű fürdető berendezés két angol bejelentésben található:

— Az 1 440 014. sz. (A 01 K 13/00) szabadalmi leírásban

30 levő berendezés egy üvegszálas műanyagból készült felfelé

182354