182348. lajstromszámú szabadalom • Laboratóriumi nagynyomású pH-mérő készülék
(19) HU MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS (H) 182348 szolgalati találmány Nemzetközi osztályozás : f|p Bejelentés napja : (22) 1981. VI. 12. (21) (1742/81) (51)NSZOs G 01 N. 27/12 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja : (41) 1983. (42) IV. 28. Megjelent: (45) 1986. X. 31. w" Ss $. SnísátUrf Tit ^ ‘‘■»v. 7"ÍA.r?Q:ü Feltaláló : (72) Szabadalmas : (73) Gajárszki Győző, oki. mérnök, Budapest Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ, Budapest (54) Laboratóriumi nagynyomású pF-mérő készülék 1 A találmány laboratóriumi nagynyomású pF-vizsgáló készülékre vonatkozik. Ismeretes, hogy a talajnak a szilárd, folyékony és gáznemű közeget tartalmazó háromfázisú zónájában a benne levő viz a talajnedvesség, különböző fizikai és kémiai erők hatása alatt áll. A fizikai hatások közül a legfontosabbak: a kapilláris erő, a gravitációs erő, a talajjal kapcsolatos adhéziós erők, a viszkozitás, a tömegerők és a felületi erők. A kémiai jellemzők közül a víz sajátos molekulaszerkezete, valamint a víz oldott sótartalma és ionkoncentrációja az elsődleges. A felsorolt fizikai és kémiai hatások határozzák meg elsősorban a talajban a víz viselkedését, mozgását, talajszemcsékkel kapcsolatos viszonyát. Számunkra ez utóbbiból — a talajszemcsék és a víz kölcsönhatásából — a víznek a talajhoz történő kötődése, illetve a kötődési erő nagysága az egyik legfontosabb jellemző, mivel termesztett növényeinknek ennek az erőnek az ellenében kell a vizet a talajból felvenni. Ez az erő nem jellemezhető kizárólagosan egyik fizikai vagy kémiai tényezővel sem, mivel egyrészt az éppen aktuális kötőerő nagysága ezek összhatásának eredőjeként alakul ki, másrészt azonban ebben a bizonyos kötőerőben sem állandó az egyes tényezők aránya, hanem — elsősorban a talaj nedvességtartalom-mennyiségétől függően — egyik vagy másik tényező hatása kerül fölénybe. A felsorolt okok miatt a tényezők közül egyiknek sem biztosítva prioritást, a talajnedvességre ható erőket öszszefoglalva talajnedvesség-potenciálnak nevezték el, és dimenziójául a nyomóerő vízoszlop-centiméterben 2 kifejezett értékének a logaritmusát adták meg, amit „pF”-fel jelölnek. Ily módon pF 1 : közelítően azonos 0,98 kPa (10 vízoszlop-cm) pF 2: közelítően azonos 9,8 kPa (100 vízoszlop-cm) 5 pF 3 : közelítően azonos 98,0 kPa (1000 vízoszlop-cm) stb. nyomóerővel. Más megfogalmazásban: a talajnedvesség-potenciál az az erő, amely a talajból egységnyi víznek az eltávolításához szükséges. IC A talajnedvesség-potenciál értéke, adott talaj esetében döntő mértékben a talaj nedvességtartalmának függvénye. Ezt az összefüggést a gyakorlatban kísérleti úton állapítják meg, és a mért összetartozó értékpárokat empirikus görbével, az úgynevezett pF-görbéyel ábrázolni ják. A pF-görbék tehát a talajnedvesség-potenciál pF-ben kifejezett értékének, valamint a talajnedvesség-tartalom térfogatszázalékban kifejezett mennyiségének az összefüggését tartalmazzák. 20 A pF-görbék mennyiségi értékei, valamint a görbék alakja talajtípusonként jellemző azonosságot mutat. A pF-görbéknek ez a tulajdonsága lehetővé teszi, hogy a görbéket a talaj alapvető vízháztartási tulajdonságának a meghatározásán túl, egyéb fontos talaj jellemzők 25 meghatározására is felhasználhassuk. Ilyenek például: a talaj szemösszetétele, szerkezetessége, hézagtérfogata, kötöttsége, művelhetősége. A pF-görbék sokoldalú felhasználhatósága miatt hamarosan kidolgozásra kerültek azok a mérési mód- 30 szerek, amelyek a különböző talajok pF-görbéinek vi-182348
