182333. lajstromszámú szabadalom • Tetraéder feldarabolásán, alkatrészeinek variálható összeillesztésén, és forgatásán alapuló logikai játék

3 182333 4 A találmány szerinti logikai játék célja az eddig ismert ilyen játékok körének bővítése és ezen túl teljesen újszerűén az, hogy a játékba bevonja például a matematikát, betűk felírása esetén a betűkből kialakítható szókapcsolatok kere­sését és a legkülönfélébb területekről vett képek, ábrák felvi­tele esetén e területek, témakörök játék útján való ismerteté­sét. A találmány szerinti logikai játék azon a felismerésen alapul, hogy ha az „A” élhosszúságú tetraéder csúcsait a tetraéder magassági vonala felében az alappal párhuzamos síkkal lemetszünk, akkor négy teljes azonos tetraéder alakú csúcselem keletkezik. Ha ezeket úgy helyezzük az oktaéder alakú központi test köré, hogy a csúcselemek mindegyike saját helyén forgatható legyen, a forgástengelyük a legalább egyik magassági vonaluk és ha a csúcselemek nemcsak egyik, hanem mind a négy magassági vonala körül forgatható saját helyén, tehát a forgástengelyük váltogatható, és ugyanakkor a csúcselemek a központi test körüli helye is egymásközt cserélgethető, akkor egy olyan tetraéder testet kapunk, amelynek oldalain lévő jelölések a csúcselemek forgatása és cserélgetése révén igen nagy számban variálhatók. A tetra­éder részlapjaira — a központi test és a csúcselemek lapjaira — színek, jelek, ábrák, képek, betűk, számok rögzíthetők, vagy eleve úgy készülnek. A jelekkel, ábrákkal, képekkel ellátott tetraéder esetén a játékcél az, hogy a tetraéder egy-egy lapja azonos, vagy az előre megadott színű, ábrájú, képű, stb. legyen. Betűk alkal­mazása esetén a játékcél a tetraéder egy-egy lapján értelmes szó kirakása megfelelő olvasási szabály szerint. Számok al­kalmazása esetén a számokat 1—20-ig, vagy 1—16-ig írjuk fel a tetraéder részlapokra, ebben az esetben a játékcél az, hogy a tetraéder négy lapján lévő számok összege azonos legyen. Számok alkalmazása esetén a számokat a számtani sor egyfajta összegképzési módjának megfelelően — 1+20 = 21; 2+19 = 21; 3 + 18 = 21; 4+17 = 21, stb. — egymást követő számpáronként — tehát logikusan — vagy e logikát mellőzve írjuk fel egy-egy tetraéder oldalra. A tetraéder minden megfelelő anyagból, legcélszerűbben műanyagból — elemenként üregesen két, vagy több részből — fröccsöntve és ragasztva készül. A csúcselemek egyik, vagy minden lapjának közepén megfelelő kiképzésű rögzítő­­elem, célszerűen például furat van, (továbbiakban: furat) amellyel a központi test megfelelő lapjain lévő rögzítőelem­hez célszerűen például patentszerűen kiképzett csapra (a továbbiakban: csap) kapcsolhatók, azon forgathatók és le­vehetők. A találmányt két kiviteli példa kapcsán rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti tetraéder logikai játék egyik lehetséges kiviteli alakját mutatja be axonometrikusan ábrázolva. 2. ábra a találmány egy másik lehetséges kiviteli alakját mutatja be szintén axonometrikusan ábrázolva. A példaként bemutatott 1 ábrán axonometrikusan ábrá­zolva egy „A” élhosszúságú tetraéder látszik, amelynek csú­csait minden 6 magassági vonala felében az alappal párhuza­mos síkkal lemetszünk. így négy darab 1 csúcselem 1 /a ábra és egy 2 központi test keletkezik. Az 1 csúcselemek és a 2 központi test célszerűen üregesen 2 mm falvastagsággal ket­tő, vagy több darabból műanyagból fröccsöntve készülhet. Az 1 csúcselemek 8 lapjainak közepén 4 furat van kiképezve, a 2 központi test 10 lapjainak közepébe pedig a rugalmasan, patentszerűen kiképzett 3 csap van ragasztva. Az 1 csúcselem 8 lapjain, valamint a 2 központi test 5 lapjain színek, jelek, ábrák, betűk, számok vannak. Színeket — maximum ötféle színt — eleve úgy viszünk fel, hogy az összerakott tetraéder egy-egy lapja egyféle színű legyen. A színek felvitele történhet úgy, hogy a 2 központi test 5 és az 1 csúcselemek 8-as lapjait színes műanyagból fröccsön' jük, de történhet megfelelő méretű és alakú színes öntapadó fóliák felragasztásával is. Ugyanígy történhet az ábrák felvi­tele is. A betűket és számokat eleve befröccsentjük a mű­anyag lapokba. Az 1. ábra szerinti kiviteli alak esetében az 1 csúcselemek 8 lapjaira és a 2 központi test 5 lapjaira 1— 20-ig írhatók fel a számok, amelyet megfelelő logikával, vagy anélkül eleve úgy helyezünk el ezeken a lapokon, hogy a kirakott tetraéder egy-egy lapján, — amely a 2 központi test egy 5-jelű és az 1 csúcselem három 8-jelű lapjából áll - a felírt számok összege azonos legyen. Az 1. ábra szerinti kiviteli alak esetében az 1 csúcselemek a 4 furatokon keresztül a 3 csapokra pattinthatok, azon az 1 csúcselemek 7 magassági vonaluk körül — mint forgásten­gely körül — elforgathatok, és a 9 irányban helyükről le is vehetők. Az 1 csúcselemek mind a négy 8 lapján lévő 4 furaton keresztül felpattintható a 2 központi test bármelyik 3 csapjaira, tehát forgástengelyük váltogatható és a 2 köz­ponti test körüli helyük is cserélgethető, ezáltal biztosítva a variációk nagy számát. A találmány egy másik lehetséges kiviteli alakját a 2. ábra mutatja be axonometrikusan ábrázolva. A 2. ábra kiviteli alakja csak annyiban tér el az 1. ábrán bemutatott és leírt kiviteli alaktól, hogy ebben az esetben az 1. csúcselemek csak egyik 5 lapján kialakított 4 furaton keresztül pattinthatók a 2 központi test 3 csapjára. Ezt az ábra a kitörésen keresztül mutatja be. Az 1 csúcselemek forgathatók a 3 csap körül és helyük a 2 központi test körül cserélgethető. Ebben az eset­ben a variációk száma lényegesen csökken, biztosítva ezzel a játéksorozat logikai igényszintjének különbözőségét. E ki­viteli alakról a tetraéder lapokra ugyanazokat a színeket, jeleket, betűket, stb. írhatjuk fel, mint az 1. ábránál leírt kiviteli alaknál. Számok felírása esetén itt 1—16-ig tudjuk — az előző kiviteli példához hasonlóan — felírni a számo­kat. A találmány előnye az eddigi testekre épülő logikai játé­kokkal szemben, hogy egyszerre többfajta, komplexebb logi­kai elemzést kíván, úgymint a tetraéder részek szét-, és össze­szerelése, cserélgetése, forgatása, ugyanakkor — számok felírása esetében — például matematikai összefüggések felis­merése, számtani műveletek végzése és elemzése. A tetraéder lapokon szereplő jelek, számok között kényszerkapcsolat van, ha egy csúcsot elfordítunk, három lapon változik meg a korábbi tartalom, ezért a játék megfontolt logikai elemzést kíván. További előnye, hogy a játéksorozatot alkot, az 1. ábrán bemutatott játékot nehezebb megoldani, mint a 2. ábra sze­rintit, ezeken belül is a logikusan felvitt számokkal kialakí­tott játékot könnyebb megoldani, mint a logikátlanul felírt számokkal ellátott játékot, ezáltal a különböző játékfokoza­tok egyre bonyolultabb feladat megoldása elé állítják a játé­kost. További előnye, hogy a tetraéder lapokra sokféle ábra, jel, kép, betű, stb. rögzíthető az ismeretanyag különböző területeiről, és ezért megmutatkozik előnyös oktató, nevelő hatása azon túl, hogy a logikai készséget is növeli. Előnye még—a játéksorozat tulajdonságánál fogva —, hogy külön­böző korosztályú gyermekek és ifjúság részére ad logikai készség fejlesztést és ismeretanyag bővítést. A játék használatát egy példán keresztül mutatjuk be. Legyen a példa a 2. ábra szerinti kivitelű logikai játék, amely­nek jellemzője, hogy a tetraéder minden csúcseleme, minden magassági vonala körül forgatható a saját helyén, a csúcsele­mek helye pedig a központi test körül cserélgethető. A tetra­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom