182317. lajstromszámú szabadalom • Térbeli logiaki építőjáték
3 182317 4 met befogadó furat található. Az építőelemek csatlakozási pontjainál kialakuló képzeletbeli forgástengelyek 180°-tói eltérő szöget zárnak be egymással. A találmány szerinti térbeli logikai építőjáték további kiviteli alakjainál az építőelemek szabályos sokszög alakúak. A találmány szerinti térbeli logikai építőjáték egy célszerű kiviteli alakjánál az építőelemek két félrészböl összetett L alakú testek, ahol az építőelem egyik szárán fejes csap, a másik szárán fjedig ezen fejes csapot befogadó fészek található. Az építőelemek különféle jelzésekkel, előnyösen színjelzéssel vannak ellátva. A találmány szerinti térbeli logikai építőjátékot a továbbiakban annak célszerű kiviteli alakjai kapcsán, a csatolt ábrák alapján részleteiben is ismertetjük ahol az 1. ábra a találmány szerinti térbeli logikai játék építőelemeiből alkotott játéklánc egy része, 1/a. ábra az 1. ábra szerinti térbeli logikai építőjáték egy építőelemének felülnézete, 1/b. ábra az 1/a ábra szerinti építőelem A—A sík mentén vett metszete, 2. ábra az 1. ábra szerinti térbeli logikai építőjáték játék közbeni helyzetei, 3. ábra a találmány szerinti térbeli logikai építőjáték egy további kiviteli alakja 4. ábra a találmány szerinti térbeli logikai épitőjáték egy további kiviteli alakjának egyik építőeleme, 5. ábra a 4. ábra szerinti építőelemekből összerakott lánc egy része, 6. ábra a találmány szerinti térbeli logikai építőjáték egy további kiviteli alakjának építőeleme, 7. ábra a 6. ábra szerinti építőelem, másik oldaláról nézve, 8. ábra a találmány szerinti térbeli logikai építőjáték építőelemének további kiviteli alakja, felülnézetben, 9. ábra a 8. ábra szerinti építőelem oldalnézete, 10. ábra a 8. ábra szerinti építőelemből összeállított játéklánc és annak átalakítása. Az 1. ábra a találmány szerinti térbeli logikai építőjátékot szemlélteti, amely kör keresztmetszetű és 90°-os szögben hajlított 1 építőelemekből épül fel, oly módon, hogy a játéklánc első és utolsó 1 építőelemének összekapcsolásával zárt láncot kapunk. Az 1. építőelemek száma tetszőleges, de nem lehet kevesebb hatnál. Az 1/a. ábra az 1. ábra szerinti játéklánc egy építőelemének felülnézetét szemlélteti, amelyen jól látható az 1 építőeleme egyik végén található 6 kapcsolóelem kialakítása. A 6 kapcsolóelemen a 8 hasítékok vannak, amelyek az elemek összekapcsolásában játszanak fontos szerepet, nevezetesen az 1 építőelemek összekapcsolása során a csonkakúp alakú 6 kapcsolóelem a 8 hasítékok segítségével összenyomódik, miközben a szomszédos 1 építőelem 7 furatába nyomódik be, ahol is bepattannak végső helyükre, és ezáltal szét nem bontható kötés jön létre a két építőelem között. A 6 kapcsolóelemen kialakított 8 hasítékok 120°-os szöget zárnak be egymással. Az 1/b. ábra az 1/a. ábra szerinti építőelem A—A vonal mentén vett metszeti képe, amelyen jól látható az 1 építőelem kiképzése, nevezetesen az, hogy az 1 építőelem egyik végén van kialakítva a 8 hasítékokkal ellátott 6 kapcsolóelem, míg az 1 építőelem másik végén a szomszédos 1 építőelem 6 kapcsolóelemét befogadó 7 furat található. A 2. ábra hat darab 1 építőelemből álló játékláncot szemléltet, amely egy önmagában formailag megegyező alakzatba vihető át. (Jelen esetben ez az alakzat egy kocka.) A játékláncot felépítő hat darab 1 építőelemet a szemléletesség kedvéért A, B, C, D, E és F jelzésekkel láttuk el. A találmány szerinti térbeli logikai építőjátéknál a feladat az, hogy egy adott játékláncformából egy másik formát alakítsunk ki. Ezt a következő módon valósíthatjuk meg: Az A-val és B-vel jelzett 1 építőelemeket egymáshoz képest az X tengely körül elcsavaijuk, amikor is a játéklánc az I helyzetből a II helyzetbe megy át. Mint itt is jól látható, elegendő volt egyetlen 1 építőelem elforgatása ahhoz, hogy a játéklánc valamennyi 1 építőeleme a térben egy másik helyzetbe menjen át. A játékláncot a II helyzetből a III helyzetbe úgy visszük át, hogy az A és B jelű 1 építőelemeket az X tengely körül tovább forgatjuk. Az X forgástengely csak látszólagos, de egyben az elcsavarhatóság mechanikai feltételét is adja. A látszólagos forgástengely kialakulása és az 1 építőelemek kényszerkapcsolata maga után vonja a közvetlenül nem mozgatott elemek helyzetváltoztatását is. A 3. ábra a találmány szerinti térbeli logikai építőjáték egy további kiviteli alakját szemlélteti, ahol az 1 építőelemek L alakúak, és két félrészből tevődnek össze. Az L alakú 2 építőelem egyik szárán található az 5 fejjel ellátott 4 csap, míg a másik száron az 5 fejes 4 csapot befogadó 9 fészek helyezkedik el. Az L alakú 2 építőelemek esetén a játéklánc kialakítása a következő módon történik: Először a félrészekből alakítjuk ki a játékláncot vagy annak egy részét, majd ezekre helyezzük rá a 2 építőelemek másik félrészeit. A 2 építőelem félrészeit egymáshoz kapcsoljuk pl. ragasztjuk. A 4. ábra az 1 építőelem egy további kiviteli alakját szemlélteti, amely 1 építőelem ugyancsak körkeresztmetszetű, de 120°-os szögben hajlított. Az 1 építőelemek egymáshoz kapcsolása ugyancsak a 6 kapcsolóelem segítségével történik. Az ábrán jól látható, hogy az 1 építőelemek csatlakozási pontjainál kialakuló X és Y forgástengelyek által bezárt szög 180°-tól eltérő, jelen esetben 60°. Az 5. ábra a 4. ábra szerinti 1 építőelemből felépített játéklánc egy részét szemlélteti. A 6—9. ábrák a találmány szerinti térbeli logikai építőjáték építőelemeinek további kiviteli alakjait szemléltetik. Mint látható, az építőelemek kialakítása bármilyen lehet, de célszerűen szabályos sokszög alakú testek. A 6—9. ábrákon tetraéderből leszármaztatott 3 építőelemek láthatók. A 10. ábrán egy 8. és 9. ábra szerinti 3 építőelemekből felépített játéklánc látható. Az így kialakított játéklánc elemeinek megfelelő forgatásával, hajtogatásával egy gömbszerű alakzatot hozhatunk létre. A találmány szerinti térbeli logikai építőjáték előnye, hogy a játékláncot alkotó építőelemek száma tetszőleges lehet, miáltal a kialakítható formák száma is igen eltérő. Az építőelemek számától függően különböző nehézségi fokú játékok alakíthatók ki. A játék kezelése egyszerű, de ugyanakkor mivel a célul tűzött alakzat kialakítása komoly logikai gondolkodást igényel, nagymértékben hozzájárul a logikus gondolkodás fejlesztéséhez, továbbá a kívánt új alakzat kialakítása, tulajdonságainak megismerése a térlátást fejleszti. Szabadalmi igénypontok 1. Térbeli logikai építőjáték, amely egymással megegyező és egymáshoz képest elforgatható építőelemekből épül fel, és ahol az építőelemek szét nem oldható módon kapcsolódnak egymáshoz, azzal jellemezve, hogy egyik végén kapcsolóelemmel (6), másik végén pedig a kapcsolóelemet (6) befogadó fészekkel (7, 9) ellátott egymással kényszerkapcsolatban lévő építőelemei (1, 2, 3) vannak, amely építőelemek (1,2, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
