182303. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tüzálló épitőanyagok előállitására.

5 182303 6 0—0,063 mm) és 3 súlyrész monoalumínium-dihidrogén­­-foszfát oldatot összekevertünk, homogenizáltunk és 100 MPa fajlagos nyomással hidraulikus présen 250 X x 125 x 65 mm-es téglává sajtoltunk. A téglát 433 K hő­mérsékletű, szárítás után 1883 K hőmérsékletű alagút­­kemencében, 4 órás tűzkitartással kiégettük. A termékjellemzői: térfogatsúly 2,95 g/cm3, látszóla­gos porozitás 16,8%, nyomószilárdság 89 MPa, lágyu­láspont (T06) 1923 K hőlökésállóság 1223 K-ról vízbe 24 ciklus. 3. példa 50 súlyrész 1—3 mm szemcseméretű „Zirkozit 30” őr­leményt, 20 súlyrész 0—1 mm szemcseméretű „Zirkozit 30” őrleményt, 27 súlyrész Tt alfa timföldet és 3 súlyrész nátrium-polifoszfátot (Na20 27,2%) összekevertünk és 3 súlyrész vízzel nedvesítettük. Az így nyert sajtoló masszát hidraulikus présen 100 MPa fajlagos nyomással 250 x 125x65 mm-es tég­lává sajtoltuk, 433 K hőmérsékleten megszárítottuk. A szárított téglát alagútkemencében 1883 K hőmérsék­leten 6,5 óra hőntartással kiégettük. A példa szerint előállított termék jellemzői : térfogat­­súly 2,99 g/cm3, nyitott porozitás 18,4%, nyomószilárd­ság 114 MPa, lágyuláspont (T06) 1673 K, hőlökésállóság 1223 K-ról vízbe 14 ciklus. 4. példa 20% 1—4 mm szemcseméretű „Zirkozit 40” őrle­ményt (ZrOz 41,2% ; Al203 44,8% ; Fe203 0,08% ; Si02 12,6%; Na20 1,2%), 25% 1—3 mm szemcseméretű kvarcit-őrleményt (Si02 97,0%; Fe203 0,9%; A1203 0,8% ; CaO 1,1%), 40% 0,0—1 mm szemcseméretű cir­­konszilikátot (Zr02 63,2%; Si02 34,5%; Ti02 0,8%; Fe203 0,9%) 4% TI alfa timföldet keverőberendezésen szárazon összekevertünk, majd 11% monoalumínium hidrogénfoszfát oldattal megnedvesítettük, homogén ke­verékké kevertük és öntödei homok vizsgálatához ké­szült döngölő berendezésen 30 ütéssel 50 mm átmérőjű hengerré döngöltük. A hengert 433 K hőmérsékleten ki­szárítottuk. Az így előállított szárított termék jellemzői : nyomószilárdság 17,2 MPa, utónövekedés 1773 K hő­mérsékleten 6 órán át égetve: 1,9%, nyitott porozitás: 27,8%. A kiszárított hengert salakellenállást vizsgáló kemen­cébe helyeztük, majd 1870 K hőmérsékletre felfűtöttük, ezen a hőmérsékleten 6 órányit tartottuk, majd lehűtés nélkül elvégeztük a salakellenállás vizsgálatot, melynek tanúsága szerint az anyag ellenállóképessége olvadt Martin-acéllal és salakkal szemben kitűnő. 5. példa 50% 1—3 mm szemcseméretű „Zirkozit 30” őrle­ményt, 20% 0—1 mm szemcseméretű „Zirkozit 30” őr­leményt, 8% 0—0,063 mm szemcseméretű égetett bauxit őrleményt (Si02 8,34% ; A1203 84,58% ; Fe203 1,83% ; Ti02 3,68 ; CaO 0,7% ; MgO 0,88%) 18% 0-0,063 mm szemcseméretű nyers bauxit őrleményt (Izz. veszt. 18,37%; Si02 6,81% ; A1203 69,04%; Fe203 1,49%; Ti02 3,00% ; CaO 57% ; MgO 0,27%) ; és 2% ammóni­­umhidrogénfoszfátot (NH4H2P04 96,1%) keverőberen­dezésben homogén keverékké kevertünk. Ezt az anyag­keveréket 2% foszforsavval (H3P04 74,2%) és 7% vízzel keverőberendezésben megnedvesítettük, légkalapácsos döngöléssel 130 mm vastag üstbélés réteget döngöltünk belőle. A döngölt falazatot 400 K hőmérsékleten kiszárí­tottuk, majd földgáztüzelésű segédégőkkel 1600—1650K hőmérsékleten hőkezeltük. Ugyanebből a masszából 50 x 50 x 50 mm-es kockákat döngöltünk és az üstbélés­sel azonos körülmények között hőkezeltük. A hőkezelt minták jellemzői: hideg nyomószilárdság 19 MPa, nyitott porozitás 25,1%; utózsugorodás 1773 K-on 0,9%. Ellenpélda : , 50% 1—3 mm szemcseméretű „Zirokosit 30” őrle­ményt, 15% 0—1 mm-es „Zirkosit 30” őrleményt, 20% 0—1 mm-es elektrokorund-őrleményt és 15% tűzálló agyag finomőrleményt összekevertünk, 3% vízzel ned­vesítettük. Az így nyert sajtölómasszát hidraulikus pré­sen 100 MPa fajlagos nyomással 250x 125x65 mm-es téglává sajtoltuk. A téglát 433 K hőmérsékletű szárítás után 1883 K hőmérsékletű alagútkemencében 4 órás tűz­kitartással kiégettük. A termék jellemzői térfogatsúly 2,75 g/cm3, látszóla­gos porozitás 24,5% T061830 K, hideg nyomószilárdság 27 MPa, hőlökésállóság 1223 K-ről vízben 4 ciklus. Az ismertetett példák kapcsán látható, hogy a talál­mány szerinti eljárás alkalmazása révén az AZS tűz­állóanyag gyártási selejtjéből és hulladékából az eredeti anyagnál lényegesen jobb hőlökesállóságú, nagyszilárd­ságú, fokozott tömörségű tűzállóanyag állítható elő. Az 1. példa szerint előállított termékből 35 tonnás kí­sérleti beépítést végeztünk síküveg olvasztó kemence regenerátor kamráiban. A kísérleti beépítést kiértékelve megállapítottuk, hogy az 1. példa szerinti termék az adott beépítési helyen 50%-kal jobb tartósságot mutat, mint a hasonló beépítésekre általánosan használatos, ismeri különleges magnezit téglák. A vázolt körülmények folytán előálló gazdasági ered­ményjelentős : a hazai eredetű olcsóbb tűzállóanyag ma­gasabb műszaki használati értékű, mint a jelenleg álta­lánosan használt import regenerátor tégla. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás égetett tűzálló építőanyagok előállítására Zr02—A1203—Si02 tartalmú (AZS) olvasztott szem­csék felhasználásával, azzal jellemezve, hogy az 5—42% Zr02 tartalmú olvasztott tűzálló anyagot, célszerűen „Zirkozit” vagy más típusú öntött tömböt és/vagy gyár­tási selejtet, ill. hulladékot megőröljük, az őrleményből szitálással elválasztjuk a legfeljebb 6 mm, célszerűen a 0,1—3 mm-es szemcseméretű frakciót, melynek 20—85 tömegrészét keverőberendezésben megnedvesítjük olyan kötőfolyadékkal, amely 0,1—4% P205-nek megfelelő mennyiségű foszforsavat és/vagy monoalumíniumhidro­­génfo.szfátot és/vagy ammóniumhidrogénfoszfátot tar­talmaz vizes oldat formájában, a nedvesített keverékhez hozzáadunk 15—80 tömegrész legfeljebb 0,1 mm szem­­cseméretű finom frakciót, amely adott esetben legfeljebb 1% Ti02-nek megfelelő Ti02 hordozó anyagból, cél-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom