182294. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet meleg-vizes szilárd tüzelőanyag fűtésű kazán légszükségletének szabályozásához, hatásfokának javításához

3 182294 4 alakú csövön, amely a víz hőmérsékletének megfelelően kitá­gul, ill. összehúzódik. A tüzelés a kar révén a líracső hőtágu­lási mozgásával szabályozható. A megoldás hátránya, hogy a líracső kialakítása, felszerelése költséges, helyigényes, hő­­fokérzékenysége a környezeti és egyéb hőhatásoktól függően eléggé összetetten jelentkezik, és így alkalmazása nem mutat célirányos előnyöket. A tüzelés hatásfok az a jellemző érték, amely megmutatja, hogy a tüzelőberendezésben elégetett tüzelő anyagnak hár y százaléka hasznosítható. A tüzelési hatásfok nem kielégítő értékét az adja, a veszteség részben abból adódik, hogy a füstgázokkal hő távozik el, részben pedig abból, hogy a tüzelőanyag nem ég el teljesen. Ismertek még motorral működtetett tüzeiésszabályo; ó rendszerek, ahol a csappantyúk, tolattyúk működése moto­rikus úton van megoldva. Hátrányuk, hogy költséges, több hibaforrással rendelkező rendszerek, és alkalmazásuk, ehhez szükséges telepítésük a kazángyártók közreműködésével va­lósítható meg. Újabban különösen barnaszén tüzelésű me­legvíz-kazánokhoz a szabályozás igényessége és költségkiha­tás miatt a gyártók önműködő tüzelésszabályozó berende­zést nem szerelnek fel. A tüzelés ajánlott szabályozása kézi. Az önműködő tü; e­­lőszabályozó, rendszerek közös hátránya, hogy csak akkor lépnek működésbe, amikor a gőz nyomása vagy a fütő’ íz hőmérséklete már elérte a megengedett felső határt, vagyis amikor az ezt előidéző égési folyamat már lezajlott. Ezel a szabályozók tehát csak a megengedett gőznyomás vagy fűrő­­vízhőmérséklet túllépése ellen biztosítanak, és nem teljesí ik a gazdaságos huzatszabályozás feladatát. A találmány célja a tüzelési hatásfok javításának megoldá­sa. Célja továbbá megvalósítani, hogy a fűtendő terület meghatározott hőmérsékletéhez legyen igazítható a kazán folyamatos üzemeltetése. Célja továbbá annak megvalósulá­sát biztosítani, hogy a szilárd tüzelőanyag üzemű központi kazánberendezéseknél ismert és alkalmazott kézi huzat­szabályozás és ezzel összefüggő folyamatos kazánfelügye let helyett korszerűbb, a kazán felügyelete nélküli, vagy csak időszakos felügyeletet igénylő, jó hatásfokú üzemeltetése legyen megoldható. Célja továbbá lehetővé tenni, hogy a már telepített kazá­noknál is a tüzelési hatásfok javítását célzó eszköz, illetve szabályozó különösbb, a kazánszerkezeti átalakítás nélkül, kis költség jelentkezése mellett viszonylag egyszerű módon beépíthető legyen. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a célkitűzé­sekben megfogalmazottak legelőnyösebben úgy valósíthatok meg, ha a kazán a kémény és a tüzelőanyag jellemzőire alapozottan a huzat szabályozó állandó takarék állapctot beállítás útján rögzítjük, majd a fűtési, ill. hőigény eltérést hőfokméréssel és szabályozás útján a fűtendő terület hőmér­sékletét meghatározva a kívánt értéket a kazán fűtőközegé­nek hőmérsékletéhez rendeljük és ehhez kapcsolt huzat: za­­bályozással törekszünk az optimális tüzelési hatásfok lege gy­­szerübb, legköltségarányosabb megközelítésére. A találmány szerkezet melegvizes szilárd tüzelőanyag fűté­sű kazán légszükségletének meghatározásához tüzelési ha­tásfokának javításához, melynél a kazán üzemeltetése ön ma­gában ismert módon a szilárd tüzelőanyag szakaszos vagy folyamatos adagolása mellett, rostélyon való elégetéssel tör­ténik, melyhez a kazánnak önmagában ismert célszerűen kialakított kazánteste, ebben kialakított fűtőközeg tere vagy rendszere, tüzelőanyag adagoló nyílása, tüzelőanyag tároló­adagoló tere, rostélyos tűztere, hamutere, tűztéri nyílása, hamutéri nyílása van, mely utóbbi nyílások takarónyitó ele­mének kialakítása olyan, hogy a kazán hamutéri vagy tűztéri nyílászáró szerelvénye nyílásának síkjához szögben érintőle­gesen, állandó légrés mellett csatlakoztatható, behúzókaros mágnestekerccsel működési kapcsolatban álló, a levegő mennyiségi áramlását meghatározó karos szabályozó elem van. A találmány szerinti szerkezet működtetését biztosító vil­lamos szerkezetnél a villamos hálózat egyik kimenetéhez sorbakötötten hőfokszabályozók és hőfoktároló van csatla­koztatva, míg ez utóbbi kimenete a behúzókaros mágneste­kercs kimenetéhez, a villamos hálózat másik kimenete pedig a behúzókaros mágnestekercs bemenetéhez van csatlakoz­tatva. A találmány szerinti szerkezet további előnyös kivitelénél a behúzókaros mágnestekercs billenő tagjainak távtartóru­gója és ezt rögzítő lemeze van. A találmányt a továbbiakban ábrák alapján mutatjuk be. Az 1. sz. ábra a találmány szerinti szerkezetet mutatja oldal nézetben vázlatosan. A 2. sz. ábra a szerkezet működését biztosító fűtési sémát és villamos csatlakozásait mutatja, míg a 3. sz. ábra a szerke­zet karos szabályozó elemének állítási lehetőségét szemlélteti vázlatosan elölnézetben. A találmány szerinti szerkezet 1. sz. ábrán bemutattak alapján az 1 kazán szerelt, a példakénti 2 hamutéri nyílászá­ró szerelvény nyílásának síkjához, szögben érintőlegesen, állandó légrés mellett van csatlakoztatva a karos 3 szabályo­zó elem, mely a 4 kar 8 állító-rögzítő eleme útján van szerel­ten csatlakoztatva az 5 behúzókaros mágnestekercshez, mely szerelten elrendezett a 2 hamutéri nyílászáró szerelvényen úgy, hogy a 11, 12 elektromos csatlakoztatása biztosított. A szerkezetet egy példakénti 7 védőlemez védi a sérüléstől, illetve szennyeződéstől. A szerkezet 5 behúzókaros mágnes­tekercsének elmozduló elemén 13 lemez útján szerelten 6 távtartó rugó van elrendezve. A találmány szerinti szerkezet működésében adott és a fűtött térben beállított hőmérséklettel megegyezően a kellő légmennyiség tűztérbe történő áramoltatását képes szabá­lyozni. A találmány szerinti szerkezet gazdaságos és célirá­nyos működését a szerkezet felszerelésével és beállításával lehet biztosítani a következők szerint. A szerkezetnek 2 ha­mutéri vagy tűztéri nyílászáró szerelvényre történő felszere­lése után a 8 állító-rögzítő eleme útján be kell állítani a kazán műszaki állapotával, a tüzelőanyag minőségével és a kémény huzat-viszonyával összefüggő takarék tüzelési helyzetét, il­letve annak légszükségletét. Ennek meghatározása a 8 állító­rögzítő elem és a 4 kar beszabályozása útján valósítható meg, mely gyakorlatban az állandó légrés mértékét adja. A beállítás eredményességét önmagában ismert módon a füstgáz hőmérséklet mérésével és a tüzelőanyag égési folya­matának értékelésével végezzük. A takarék égést biztosító állandó légrés beállítottsága akkor megfelelő, ha a füstgáz adott és mért hőmérséklete mellett tökéletes égés zajlik le. Ez azt jelenti, hogy a füstgáz hőmérséklet a 20 °C-t nem haladhatja meg. A szerkezet működése a 2. sz. ábrán bemutatottak alapján úgy biztosí­tott, hogy a fűtött térben elrendezett 14 hőfokszabályozó a 17 vezeték útján sorbakötötten áll villamos kapcsolatban a 15 hőfokszabályozóval és a 16 hőfokhatárolóval az 5 behú­zókaros mágnestekerccsel. A beállított hőmérséklet csökke­néssel megegyezően a 14 hőfokszabályozó és 15 hőfokszabá­lyozó utasítására az 5 behúzókaros mágnestekercset műkö­désbe hozza, mely a 4 karos 3 szabályozó elemet a 2 hamutéri nyílászáró szerelvény nyílásától szögben elbillenti. Az így megnövelt nyíláson át a tűztérbe áramló levegő mennyisége 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom