182293. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tárolható bitumenemulzió alapú szigetelőmasszák előállítására

3 182293 4 bilitása tehát felhordás után — az ammónia elpárolgása következtében — szűnik meg, gyors vízleadás történik és ez kedvez a szigetelő munkák gyors befejezésének. Az illitnek az ammónia behatására történő korlátolt duzzadása és am­mónia eltávozása utáni visszaalakulása specifikus jelenség, mivel más kation esetében a folyamat nem megy végbe. Éppen ezért a káliumion szerepe a kaolin kristályokban nagyon lényeges, mivel enélkül a helyszínre készen szállított egykomponensű szigetelőmassza szórással való felhordása és a felületen való gyors száradása nem megy végbe. Fontos tulajdonsága a találmány szerinti masszának az is, hogy a kialakult felületi filmrétegben is homogenitása megmarad, a bitumenes alappal jól összeépül, a hibahelyek száma mini­málisra csökkenthető, a film szilárdsága és rugalmassága az egyenletes adalék és töltőanyageloszlás következtében javí­tott. A találmány szerinti eljárást közelebbről a következő pél­dák szemléltetik: 1. példa A szigetelő massza a következő komponensekből állítható elő: 1000 tömegrész masszára számítva 100 kg 3 mm szálhosz­­szúságú azbesztrostot 5 percig szárazon keverünk, majd hoz­záadunk 285 kg vizet és 7 kg 25%-os vizes ammóniaoldatot. Az ammóniaoldathoz 35 kg következő összetételű füzérrad­­ványi kaolint: 50—65 tömegrész 20 tömegrész kb. 1 tömegrész kb. 6 tömegrész legfeljebb 5% Si02 tartalom: A1203 tartalom: Fe203 tartalom: K20 tartalom: szitamaradék DIN—70-es szitán: A kapott töltőanyagszuszpenzió stabilis, nem ülepszik ki, szállítható és tárolható. A stabilitás még fokozható, ha szuszpenzióhoz végsúlyára számítva 0,3—0,5% olajsavat vagy tallolajzsírsavat adunk. A vizes töltőanyagszuszpenzió­­hoz a következő összetételű bitumenszuszpenziót adjuk hoz­zá 580 kg mennyiségben: Sz—B 90 bitumen ZnS04 ammóniaoldat (25 térfogat%-os) tallolajzsírsav latex (Neopren 15, Du Pont) víz Az anionos bitumenemulzió és a szigetelőmassza elkeveré­­se során ügyelni kell arra, hogy a massza homogenitása megmaradjon. A kész masszát — ha szükséges—homogeni­záljuk és csavarszivattyú segítségével töltőberendezésen ke­resztül kiszereljük. Az 1. példa szerinti töltőanyagszuszpenzióhoz felhasznál­hatunk azbesztrost helyett vágott üvegszálat is. 520 tömegrész 1 tömegrész 40 tömegrész 40 tömegrész 170 tömegrész 270 tömegrész 2. példa 1000 tömegrész szigetelőmasszára számítva 580 kg anionos bitumenemulziót készítünk a következő komponensekből: SzB 90 bitumen CuS04 5 H20 ammóniaoldat (25%-os) elain latex (Baypren 4R) víz 560 tömegrész 1 tömegrész 40 tömegrész 40 tömegrész 100 tömegrész 270 tömegrész A massza előállítását az előző példa szerint végezzük, azzal az eltéréssel, hogy 40 tömegrész 1:1 arányban vízben előduzzasztott „FK” jelű kaolint alkalmazunk, amelynek összetétele a következő: 5 Fe203 tartalom: legfeljebb 2 tömegrész K20 tartalom: legfeljebb 5 tömegrész Őrlési finomság: szitamaradék DIN—100-as szitán legfeljebb 11% A homogenizáláshoz nedvesőrlő-iszapoló berendezést al- 10 kalmazunk, amely durvaaprító és finomaprító egységből áll. A durvaaprító-egység ütőszögekkel ellátott kalapácsos tö­rőkkel van felszerelve. Az előőrölt masszát propelleres keve­rőegységbe vezetjük át, ahol több csökkenő furatkeresztmet­szetű szűrőlemezen átengedjük és ezzel a termék gélstabilitá- 15 sát fokozzuk. A gélstabilitást fokozhatjuk a massza tömegé­re számítva 0,5% olajsav hozzáadásával. Az elkészült massza stabilitása hosszabb tárolás után is megfelelő, a helyszínen enyhe felkeverés után ülepedésmentes, szórható anyag áll rendelkezésre a szigeteléshez. 20 Az illit stabilizálószerepének alátámasztására anionos bitu­menemulziókkal kísérletet végeztünk annak megállapítására, hogy a stabilitás és a törőképesség (törési idő) között milyen összefüggés áll fenn illit távollétében és jelenlétében. A stabilitást elektrolitstabilitásként vizsgáltuk, mivel ez a 25 módszer szokásos emulziók stabilitásának megállapítására. A módszer lényege az, hogy 50 g vizsgálandó anyagot 50%-os vizes kalciumklorid-oldattal titrálunk az emulzió teljes meg­töréséig és az eredményeket ml CaCl2-ben fejezzük ki: A felhasznált anionos bitumenemulzió a találmányi leírás 30 2. példájában megadott összetétellel rendelkezett. Jellemzők: Törési idő összetétel perc 1. 2. 3. 4. 5. 24 óra hosszat áztatott betonon 20 22 28 26 26 elektrolitstabilitás ml 4,4 4,4 4,3 6,3 7,1 1. összetétel: 10,8 tömegrész aszbeszt 57,6 tömegrész anionos bitumenemulzió 40 2. összetétel: 1. összetétel+28 tömegrész víz 3. összetétel: 2. összetétel +1,4 tömegrész ammóniumhidroxid 4. összetétel: 3. összetétel+3,6 tömegrész illitőrlemény 5. összetétel: 4. összetétel+0,5% olajsav A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy az emulzió+töl- 45 tőanyag keverékéből álló szigetelőmassza stabilitása leg­alább 50%-kal emelkedett illit hatására, megjegyezve azt, hogy a bevonat tulajdonságai javulnak. Szabadalmi igénypontok 50 1. Eljárás bitumenaíapú, egykomponensben felhordható, rövid törési idejű, tárolható szigetelőmasszák előállítására, amelyek 50—60 tömegrész anionos emulgeátorral emulgeált latextartalmú bitumenből és 50—40 tömegrész töltőanyag 55 vizes szuszpenziójából állnak, azzal jellemezve, hogy 10 tö­megrész szerves vagy szervetlen szálas vagy rostos töltőanya­got, célszerűen aszbesztet, 20—30 tömegrész vizes ammóniás közegben eloszlatunk, a vizes közeghez, adott esetben vízben előduzzasztott, 4—5 tömegrész illitet adunk, majd a vizes 60 szuszpenziót az anionos bitumenemulzióval ismert módon homogenizáljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy töltőanyagként vágott üvegszálat adagolunk. 65 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom