182291. lajstromszámú szabadalom • Kézi tlajfúró tetszőleges irányú fúrólyukakról való talajminták vételére
182291 maga rendelkezik belső palástfelületén menettel, vagy pedig a 3. ábrán látható módon középső részébe a 22 betétpersely van beerősítve és a betétpersely centrikus furata van menettel ellátva. Akár a 20 fölfogó tárcsában, akár a 22 betétperselyben van menet, ezek bármelyike arra szolgál, hogy annak mentén lehessen a fúrószerkezet említett vázához képest axiális irányú mozgásra késztetni a 12 vezető hüvelyt. E 12 vezető hüvelynek természetesen a külső palástfelülete van az előbbi menetek valamelyikébe belekapaszkodó 12a menettel ellátva. A 12 vezető hüvely a 4. ábrán látható módon pl. négyzet keresztmetszetű 12b belső nyílással rendelkezik, amely az 5 fúrószárnak a 12 vezető hüvelyen való áthaladására szolgál. Az 5 fúrószár a 2. ábrán is látható 19 szorító dugók segítségével van a 13 menesztő agyba — oldhatóan, de rögzített helyzetben ahhoz képest relatív elmozdulást kizáró módon — beerősítve. Látható az 1. ábrán az is, hogy az 5 fúrószár úgy halad keresztül a 13 menesztő agyon, és a 12 vezető hüvelyen, hogy a végein elhelyezett 5a menetes persely és 5b menetes csap közül az előbbi néz a 3 alaptárcsa felé, míg az utóbbi esik mindig távolabb a fúrandó 2 lyuktól. Az 5 fúrószárak egymással való menetes kapcsolata útján tetszés szerinti hosszúságú fúrószerelvényt állíthatunk össze. A 3 alaptárcsának az 1 talaj felé néző oldalán helyezkedik el négy darab 25 támasztó tuskó, amely nem csupán a fúró vázának a talajon való biztonságos megállását teszi lehetővé, hanem célszerűen segítségükkel vannak a 3 alaptárcsához a 8 vezető rudak, valamint adott esetben a 16 kihúzó támrudak is hozzászerelve. Mind a 8 vezető rúdból, mind a 16 kihúzó támrúdból két-két darab van. A két 8 vezető rúdnak a 3 alaptárcsával ellentett végeit köti össze a 9 hídtag, míg a 16 kihúzó támrudak arra szolgálnak, hogy segítségükkel az 5 fúrószárakat a talajból vissza lehessen húzni. A visszahúzást segítik elő a 10 karos emelők, amelyek a 16 kihúzó támrudakhoz csatlakoztathatók. A 7. ábrán látható, hogy a 16 kihúzó támrúd vége közelében van a 16a kihúzó csap, amely a 16 kihúzó támrúd 16b villa kiképzésű végébe van beleültetve. A 8. ábrán 10 karos emelő a 10a markolatával ellentett vége közelében a 10b többfokozatú csatlakozó felülettel rendelkezik, amely utóbbi a 16 kihúzó támrúd 16a kihúzó csapjához illeszkedik. A többfokozatú kialakítás teszi lehetővé, hogy a 10 karos emelő működő karhosszúságát változtatni lehessen. Az 1. ábrán látható a 6 béléscső, amely a 3 alaptárcsának az 5. ábrán föltüntetett 7 központi nyílásába van beillesztve, és amely a fúrószerkezetnek ugyancsak a stabilitását szolgálja azáltal, hogy a talajfelszín közelében az 1 talajba behatol. A behatolást elősegíti a 6 béléscső végén kialakított koronafúróhoz hasonló 6a fogazás. A 6 béléscső hengeralakú palástfelülete szükség esetén ellátható a 6b nyílásokkal. A 6. ábra mutatja a 11 támasztó bakot, amely lehetővé teszi az 5 fúrószáraknak az 1 talaj felszínéhez viszonyított gyakorlatilag tetszőleges szöghelyzetét. A 11 támasztó bak 11a talpa támaszkodik az 1 talaj felszínén, fölső részén pedig a 11 b támasztó kengyelt találjuk. A 11 b támasztó kengyelhez két darab 1 le támasztó gyűrű csatlakozik. A csatlakozásra a 1 ld billentő csapok szolgálnak, amelyek megengedik, hogy a 11c támasztó gyűrűk a 11b támasztó kengyelhez képest tetszőleges szögbe be tudjanak állni. A 1 lb támasztó kengyel maga is elfordulásra képesen, alle fordító csap útján kapcsolódik a 11 támasztó bakhoz. Alle támasztó gyűrűk átmérője a 8 vezető rudak átmérő5 jéhez igazodik, mivel munkahelyzetben a 8 vezető rudak a 11c támasztó gyűrűkön át vannak fűzve. Az átfűzés végrehajtása után a 1 ld billentő csapoknak és a 1 le fordító csapnak köszönhetően a 8 vezető rudak és velük együtt a fúrószerkezet egész váza az 1 talaj felszínéhez képest tetszőleges helyzetbe hozható. A már említett 5. ábrán megfigyelhető, hogy a 3 alaptárcsán egymással szemben helyezkedik el a négy darab 25 támasztó tuskó. Célszerűen ezek egyikéhez erősíthető a 24 kapcsoló tag, amely összeköttetést teremt a 3 alaptárcsa — és vele együtt a fúrószerkezet egész váza — és a 15 alváz között. A 15 alváz egyébként az 1 talajon való könnyebb mozgathatósága végett el van látva a 14 kerekekkel. Ugyancsak a kezelés megkönnyítése végett el van helyezve a 3 tárcsán egymással átellenesen két darab 3a kezelő fogantyú. A 9. ábrán látható, hogy az 1 talajban készítendő lyuk kialakításához a fúró szerelvényt úgy állítjuk össze, hogy az a 2 lyukba behatoló 4 fúrófejet, valamint az annak meghoszszabbítását célzó 5 fúrószárak sorozatát tartalmazza. A 9. ábrán csupán egyetlen a 4 fúrófejhez legközelebb eső fúrószárat tüntettük föl. A 4 fúrófejnek 4d menetes csapja ugyanúgy kapcsolódik az 5 fúrószár 5a menetes perselyébe, mint ahogy az 5 fúrószárak 5b menetes csapjai. A 4 fúrófej vége a 4b fúrócsiga formájában van kialakítva, a 4a törzs mentén pedig a 4c spirállevelek helyezkednek el. A 10. ábrán látható, hogy a 13 menesztő agy négy darab 19 szorító dugóval rendelkezik. A 19 szorító dugók párosával a készülék 27 hossztengelyére és egymásra is merőleges két kitérő egyenes mentén helyezkednek el. A 11. és 12. ábra mutatja, hogy a 9 hídtag két 9A, 9B fél hídtaggal van helyettesítve. A 9A, 9B fél hídtagok a 20 fölfogó tárcsával mereven vannak összeerősítve, és mindegyiken egy-egy a készülék 27 hossztengelyére merőleges 9a, 9b üreg van. A 9A, 9B fél hídtagok és a 8A, 8B csatlakozó idomok 8a, 8b csapjai egymással koincidenciába hozható rögzítő furattal rendelkeznek, melyekbe 26 rögzítő tüskék vannak behelyezve. A 8 vezető rudaknak a 3 alaptárcsától távolabbik végén egy-egy 8A, 8B csatlakozó idom van. A 8A, 8B csatlakozó idomok pedig a 9A, 9B fél hídtagokban levő 9a, 9b üregekbe belenyúló 8a, 8b csapokkal rendelkeznek. A 8a, 8b csapok a 9a, 9b üregekben elfordulhatnak, és ezáltal a 20 fölfogó tárcsa, a 13 menesztő agy, a 12 vezető hüvely és vele együtt a benne rögzített fúrószerszám, pl. 5 fúrószár a 8 vezető rudak síkjából tetszőleges helyzetbe kifordulhat. A 13. és 14. ábrán látható, hogy a 6 béléscsőnek a 6a fogazással ellentett végére pl. lapos acélokból összehegesztett 28 csőfogó fej van erősítve. A 28 csőfogó fej a 3 alaptárcsához oldhatóan, pl. a 29 csavarok útján kapcsolódik. A 6 béléscső egymáshoz pl. menettel csatlakozó szakaszokból az 1 talajba való behatolásra alkalmas együttesként van kialakítva. A 15. ábra mutatja, hogy a 4 fúrófej és a hozzá legközelebb eső 5 fúrószár közé vagy az 5 fúrószárak sorozatának bármely két tagja közé, azokhoz menettel csatlakozó 30 közbetét van beiktatva. A 30 közbetét a 2 lyuk fúrásakor a forgató nyomatékot továbbítani képes, visszacsavaráskor azonban a fúráséval ellentett értelmű forgatónyomatéktói az 1 talajban lévő 4 fúrófejet vagy 5 fúrószárat mentesíti. A 30 közbetét palástfelülete két részre, a 2 lyukhoz közelebbi 30A alsó tagra és a 2 lyuktól távolabbi 30B fölső tagra oszlik. A 30A alsó tag és 30B fölső tag egymáshoz kormos kapcsoló jellegű 30C kapcsoló felület útján csatlakozik. A 30C kapcsoló felület lehetővé teszi a fúrás során az összeakadást és ó 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
