182279. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés egyetlen adatátviteli vonalra T elágazással kapcsolódó kommunikációs berenezések vonalhasználatának osztott vezérlésére
13 182279 14 önmagában ismert több osztályozási elv, így a szolgáltatás mindenkori konkrét követelményeinek és az üresjáratok csökkentésének, illetve a foglalási esély szűkebb szórásának különböző kompromisszumait választhatjuk az alapvetően valamennyi változatra közös kombinációs elv megtartásával. A leírtaknál természetesen feltételeztük, illetve előírjuk, hogy a berendezés vonalfoglalása esetén a berendezés nyomban meg is kezdi az üzenet adását, üzenetének hossza nem haladhatja meg a rendszerre megengedett maximális üzenethosszt, az üzenet leadása után a berendezés adását azonnal megszünteti felszabadítva a vonalat a rendszerben résztvevő többi berendezés számára. Az üzenetadás elkezdése szempontjábából a vonalat akkor tekintjük lefoglaltnak, ha a lefoglalás pillanatától kezdve már eltelt két időrésnyi idő, s ennek folyamán, tehát pl. a vonalteijedési idő nem kétszeresét, hanem négyszeresét kitevő időn át nem észleltünk vonali ütközést. Ezen idő után az összeütközést ugyanis már kizárjuk, illetve az csak hibás, vagy nem az eljárás szerinti működés esetén fordulhat elő. Ez az eljárás azt is jelenti, hogy a vonalat sohasem az értékes információ adásának elkezdésével foglaljuk le, hanem csak úgynevezett előőrs karaktereket küldünk a vonalra egy másik adó hasonló próbálkozásának kiderítésére. Ez azzal az előnnyel is jár, hogy a kommunikációs berendezés üzenetküldési készenléti állapota az ütközéssel nem változik, így az ütközés utáni, ütközést kizáró sorrendi (Ti, ahol i= l,...,n) időrésekben történő vonlfoglalás után azonnal elkezdhetjük az adást. Az is lényeges, hogy ha egy berendezés számára lefoglaltuk a vonalat, de közben az üzenetküldési igénye megszűnik, akkor a vonal foglalását meg kell szüntetnünk. A találmány szerinti eljárás egyik különös előnye, hogy a konkrét alkalmazási feltételek függvényében sokoldalúan variálható eljárás valamennyi változatának foganatosításához elegendő a technika állása szerinti hardver komplexum viszonylag kismértékű módosítása, illetve kiegészítése; a különböző változatokhoz való hardver illeszkedés is csak kismértékű — bár nagyon lényeges — kiegészítést igényel. Induljunk ki a már tárgyalt 4. ábrából. Az ott látható vonalhasználat vezérlő 22 egységet kell módosítanunk ahhoz, hogy a találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas találmány szerinti berendezést kapjunk. Az alapvető módosítást all. ábra mutatja. Eszerint a vezérlő 22 egységnek van vezérlő 25 részegysége, azzal — kétoldalú adatforgalomra alkalmasan — csatolt vonalállapot-érzékelő 26 részegysége és időzítő 24 részegysége, valamint saját-sorszám 27 áramköre. A kommunikációs illesztő 21 egység a C vezetékkötegen át kapcsolódik a számítógép, intelligens terminal stb. belső B buszára. Soros kimenőjele a d vezetéken át kerül a 23 vonaladapter és a vonalállapot-érzékelő 26 részegység bemenetére. A 23 vonaladapter a 12 vonalon jelenlévő vett soros jelet az f vezetéken át továbbítja a kommunikációs illesztő 21 egységhez és a vonalállapot-érzékelő 26 részegységhez. A 26 részegység a vett soros jel jelenlétét a vonalfoglaltságjelző h vezetéken át jelzi a vezérlő 25 részegységnek. A kommunikációs vezérlő 21 egység a b vezetéken át kéri a D vezetékkötegen érkező paraméterek szerinti vonalfoglalást a vezérlő 25 részegységtől. A 25 részegység a 23 vonaladapter adójának működését engedélyező jelet az engedélyező g vezetékre adja, a 12 vonal lefoglaltságát pedig a foglalásjelző c vezetéken át jelzi vissza a kommunikációs illesztő 21 egység feie. Az időzítő 24 részegység állítja be a 8., 9., 10. ábrák szerinti változatoknál szükséges Ti időintervallumokat és időréseket, s a szükséges egyéb időzítéseket, a vezérlő 25 részegység által kiadott, az időzítés-vezérlő E vezetékkötegen megjelenő parancsnak megfelelően. Az időzítő 24 részegység pillanatnyi állapotát, a beállított időintervallum kódját az F vezetékköteg jelzi a vezérlő 25 részegységnek. A saját-sorszám 27 áramkörben beállított sorszámot a vezérlő 25 részegység a G vezetékkötegről olvashatja ki. A 9. és 10. ábrák szerinti eljárásváltozatok foganatosításához a vezérlő 22 egységet kiegészítjük írható/olvasható 28 tárolóval, mely ugyancsak kétoldalú adatforgalomra alkalmasan csatlakozik a vezérlő 25 részegységhez. Az egyoldalú adatforgalomra alkalmasan beiktatott H vezetékkötegen át adja a vezérlő 25 részegység a vezérlő utasításokat, melyek hatására a 28 tároló fogadja a beírandó adatokat vagy kiadja a kiolvasandó adatokat a J vezetékkötegen át. Amikor a berendezés a 12 vonalra lépve ütközésbe kerül, azt a vonalállapot-érzékelő 26 részegység a j vezetéken át jelzi, a vonalon fellépett nem saját ütközést pedig a k vezetéken át; ennek hatására a vezérlő 25 részegység az 1 vezetéken át alapállapotba helyezi a berendezéseket (vonali csend). A 12. ábrán látható a találmány szerinti berendezés vonalállapot-érzékelő 26 részegységének példakénti kiviteli alakja, tömbvázlatban. A vett jel, mely az f vezetéken át érkezik, célszerűen olyan modulációt hordoz, mely minden adatbitben logikai szintváltást idéz elő. Ha a vett jelet fogadó újraindítható 29 monostabil mindkét élre indul és időzítése nagyobb, mint egy soros bitidő, akkor annak kimeneti h vezetékén a jelszint a vonalfoglaltság függvénye és a logikai állapot (jelszint) mindaddig a foglaltságot jelzi, amíg az f vezetéken a vett jel van jelen. Az f vezeték összehasonlító 32 áramkör egyik bemenetére is csatlakozik, melynek másik bemenetére — késleltető 31 áramkörön át — a saját berendezés által adott soros (kimenő) jelet hordozó d vezeték csatlakozik. A 32 áramkör további bemenetére az engedélyező jelet hordozó g vezeték csatlakozik; ez a jel engedélyezi a 23 vonaladapter adójának működését. Amikor tehát az adó működési engedélyt kap, az összehasonlító 32 áramkör összehasonlítja a — vonaladapteren való áthaladás futási idejének megfelelően késleltetett — adni kívánt jelet a vett soros jellel. Ha a kettőt nem találja egyformának, azt a saját adásnak a 12 vonalon észlelt összeütközéseként értékeli és a kimenő j vezeték útján jelzi a vezérlő 25 részegységnek. A 29 monostabil kimenete és a g vezeték időmérő 30 áramkör egy-egy bemenetére is csatlakozik, mely a vezérlő 25 részegység felé a k vezetéken át nem-saját összeütközést jelez, ha az adást engedélyező vagy tiltó állapotot reprezentáló jelet hordozó g vezetéken jelenlévő (adást) tiltó állapot idején a vonalfogaltság jele (h vezeték) rövidebb, mint a 12 vonalra kiküldhe:ő legrövidebb üzenethossz vonalfoglaltsági időtartama. A 26 részegységnél is az 1 vezetéken át érkezik a nullázó jel. A 13. ábra az időzítő 24 részegység példakénti kiviteli alakját mutatja tömb vázlatban. Az időzítést vezérlőjelek az E vezetékkötegen át érkeznek, mely háromfelé ágazik; az időintervallum tartamát meghatározó jelek a méretbeállító 34 monostabilra csatlakozó K vezetékkötegre, az előállítandó időintervallumok (időrések) számát meghatározó jelek az intervallumszámláló időzítő 35 áramkörre csatlakozó L vezetékkötegre, a kapuzó jelek a kapuzó 38 áramkörre csatlakozó M vezetékkötegre. Az e vezérlőjelek hatására kialakított időzítési állapot jeleit az F vezetékköteg továbbítja a vezérlő 25 részegység felé. Az L vezetékkötegben van elrendezve a nullázó r vezeték, mely az eddig említett áramkörökön kívül egy eddig még nem említett 36 bistabilra is csatlakozik. A 34 monostabil vezérlő5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
