182249. lajstromszámú szabadalom • Függesztő elem kemény, főként betonfalaknál való alkalmazásra

1 182249 2 A találmány tárgya függesztő elem kemény, főként betonfa­laknál való alkalmazásra, amely dísztárgyak, használati tár­gyak stb. falra akasztásához alkalmazható. A találmány szerinti függesztő elemnek falsíkra illeszkedő hátsó és azzal párhuzamos mellső felülettel rendelkező talprészt, valamint a talprészből kinyúló, hátsó felületével falsíkra illeszkedő, horgot alkotóan visszahajló és a talprészen kívül esően vég­ződő akasztónyúlványt egy darabként kialakítva magába foglaló rugalmas műanyag anyagú fődarabja van. A fődarab a talprészben keresztülnyúló és a hátsó felületre merőlegesen elhelyezkedő furatokkal van ellátva, továbbá a furatokhoz rendelt, a talprész vastagságát legalább 5 mm-rel meghaladó hosszúságú legalább két acélszöge van. Keményebb, főként beton, így például a házgyári épületek falainál dísztárgyak vagy használati tárgyak falra akasztásá­hoz alkalmazott függesztő elemeknek számos megoldása ismert. Az amerikai egyesült államokbeli 3 232 572 lajstrom­számú szabadalmi leírás például olyan függesztő elemet is­mertet, amelynek falsíkra illeszkedő hátsó és azzal párhuza­mos mellső felülettel rendelkező talprészt, valamint a talp­részből kinyúló, horgot alkotóan visszahajló és a talprészen kivül csőben végződő akasztónyúlványt magába foglaló fő­darabja van. A fődarab egy darabként rugalmas műanyag­ból van kialakítva. A talprészben egymással párhuzamosan és a mellső felületre merőlegesen elhelyezkedő furatai van­nak és a furatokhoz hozzárendelten, azokon átvezethető sima felületű háromhegyű acélszögei vannak, amelyek egy 4—20 mm átmérőjű kör íve mentén osztásköz tartással he­lyezkednek el. Az egyes acélszögek hossza a talprész vastag­ságát 2—6 mm-rel haladja meg. A függesztő elem alkalmazhatósága vitatható, ugyanis rögzitésnek feltételét képezi a szögek falban való deformáló­­dása, amit háromhegyű szögek alkalmazásával kíván előse­gíteni, annak reményében, hogy kalapáccsal a falba beütve, a hegyek egymástól eltávolodva, mintegy a falban megka­paszkodnak. É jelenség olyan mérvű bekövetkezésének való­színűsége, hogy az kielégítő rögzítést eredményezzen, azon­ban csekély, mivel a szög falba behatolása során mint az tapasztalatból ismert, a betont összetöri, a szerkezeti kötést a részecskék között megszünteti és a rögzítést lényegében a szerkezeti kötésben már nem lévő, de betömörödött, kúpsze­rű térben elhelyezkedő és kráterszerűen kitüremkedő ré­szecskék által reakcióerőként kifejtett nyomóerő adja. A je­lenség bekövetkezésének valószínűsége még kisebb a nagy mennyiségű, nagyobb méretű kavicsokat tartalmazó beton­falaknál, így főként a házgyári épületfalaknál, mivel ha a szög beverésekor egy beágyazott kavicsdarabot is kilazít, viszonylag több betont tör össze, nagyobb mennyiségű ré­szecske között szünteti meg a szerkezeti kötést, ezáltal na­gyobb kitörési kúpot hoz létre, ami kisebb reakcióerő fellé­pését eredményezi. Az egyes szögek rögzítődését előidéző reakcióerő iránya a kráterek alakjától is függ, kedvezőtlenebb esetben a reak­cióerő nagyobb falból kifelé mutató komponenssel rendelke­zik. Az alkalmazható szögek is csak igen szűk körben vá­laszthatók meg, mivel több, egymással szorosan összefüggő feltételt kell kielégíteniük. így elegendően keménynek kell lenniük ahhoz, hogy a falba beverhetőek legyenek, de ke­ménységük egy határértéket nem haladhat meg, hogy a fal­ban deformálódni tudjanak. Hegyük kúpszögének, vllamint vastagságuknak ezzel összhangban olyannak kell lenni, hogy a talprészen átvezethetőek legyenek, és a rugalmas anyagú talprész az ismertető ábra szerint fejetlen szöget megtartsa. További hátrányossága, hogy akasztónyúlványának hátsó felülete falra szerelt helyzetben nem érintkezik a falfelülettel, ami rendeltetésszerű terhelésnél egy olyan forgatási értelmű forgatónyomaték kialakulását eredményezi, ami ellenerőt szolgáltató támasztás híján a szögekre a falból kihúzóan hat. A 3 974 557, 4 094 490 és a 4 128 189 ljsz. amerikai egye­sült államokbeli szabadalmi leírások olyan függesztő elemet ismertetnek kemény, leginkább betonfalakhoz való alkalma­zásra, amelyeknél a rögzitődés nem-deformálódó szögeknek falban való szorulásával jön létre. A javasolt megoldás sze­rint a függesztő elem talprészén átmenő furatokkal van ellát­va, továbbá a furatoknál kicsit nagyobb átmérőjű és hosz­­szanti belső furatában szögeket hordozó műanyag perselyei vannak, amelyek a furatokba vannak beillesztve. A szögek a perselyeknél 5—8 mm-rel hosszabbak. A függesztő elem falra szerelésénél az ütőerő hatására a persely a furatban és a szög a perselyben elmozdul. A persely a szögnek rugalmas megvezetést szolgáltat mind az ütőerőnek a szög hossztenge­lye irányától való eltérése, mind a szög behatolási iránytól való elhajlása, például kavicsba ütközés esetén. A leírás 46 —50 Rockwell C keménységű szög alkalmazását javasol­ja, és tájékoztató ábrája szerint akasztónyúlványa hátsó felülete falra szerelt helyzetben érintkezik a falfelülettel. \z ismertetett megoldásnál a rögzitődés a nem-deformá­lódó szög és a behatolt szög által meghatározott kúpos térrészben tömörült és kráterszerűen kitüremkedő beton­­szemcsék közötti kölcsönhatással jön létre. A szög optimális bevezetését és elhelyezkedését a rugalmas persellyel való kialakítása a méretekhez és céljához képest bonyolult és költséges. A találmány elé kitűzött feladat egy olyan, az ismerteknél kevesebb számú szerkezeti részt tartalmazó és egyszerűbb szerkezeti kialakítású függesztő elemet kialakítani, amely a felsoroltak előnyeit magában egyesítve, azok hátrányossá­gaitól mentes. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a rögzitődés a szögnek megfelelő kialakításával növelhető, valamint a szög és a talprész összehangoltabb kialakításával a függesztő elem igen egyszerűvé tehető. A feladat találmány szerinti megoldását nyújtó függesztő elemnek falsíkra illeszkedő hátsó és azzal párhuzamos mell­ső felülettel rendelkező talprészt, valamint a talprészből ki­­nj úló, hátsó felületével falsíkra illeszkedő, horgot alkotóan visszahajló és a talprészen kívül esően végződő akasztónyúl­ványt egy darabként kialakítva magába foglaló rugalmas műanyag anyagú fődarabja, a talprészben keresztülnyúló és a hátsó felületre merőlegesen elhelyezkedő furatai, továbbá a ''uratokhoz rendelt, a talprész vastagságát legalább 3 mm­­rel meghaladó hosszúságú legalább két szöge van. Lényege, hogy a furat átmérője a szög átmérőjénél 10—40%-kal ki­sebb, továbbá a szög kúpos hegyi részének palástja érdesített felület, a szög hegyének félkúpszöge 5—15°, és a szög ke­ménysége 50 Rockwell C-nél nagyobb értékű. A találmány szerinti megoldás előnyös kiviteli alakjánál a szög a talprész vastagságát 3—10 mm-rel haladja meg. További kiviteli alakra jellemző, hogy a szög keménysége nem több, mint 75 Rockwell C értékű. A találmány szerinti megoldás előnye, hogy egyszerűen, már néhány kalapácsütéssel is felszerelhető betonfalra és egy igen merev kötést ad. További előnye, hogy rendkívül egy­szerű, a fődarab műanyag formázásos eljárással igen olcsón előállítható, és a szög egyszerű megmunkálással kialakítha­tó. A szögek félkúpszögének nagysága és hegyük érdes felü­lete fokozza a rögzítettséget, egyrészt a félkúpszög önzárást adó nagyságából, másrészt az érdesített felület jobb tapadá­sából adódóan. A falba beütésnél a rugalmas műanyag anya­­g i talprész rugalmas megvezetést biztosít. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 33

Next

/
Oldalképek
Tartalom