182224. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antidepresszív, cisz-4-fenil-1,2,3,4-tetrahidro-1-naftil-amin-származékok előállítására

19 182224 20 C H N Számított 62,79 5,61 3,18 Talált 62,97 5,49 3,11 Kl.E művelet helyett a következő eljárást alkalmaz­zuk: EJ Célvegyület (cisz-racemát) 4-(3-Trifluor-metil-feniI)-alfa-tetralont (3,0 g, 10 mil­­limol) toluolban (50 ml) oldunk és jeges fürdőben hűtve dimetil-aminnal (3 ml, 45 millimol), majd titán-tetra­­kloriddal (cseppenkénti hozzáadás, 1,2 ml, 11 millimol) kezeljük. A reakciókeveréket ezután 16 órán át szoba­­hőmérsékleten keverjük és szűrjük. Vákuumban bepá­rolva nyers szilárd 3,4-dihidro-l-dimetil-amino-4-aril­­-naftalint kapunk. A nyers enamint jégecet (5 ml), nátrium-bór-hidrid (1,3 g, 34 millimol) és tetrahidro­­furán (50 ml) keverékéhez adjuk és a keveréket 3 óra hosszat szobahőmérsékleten keverjük. Ezután a reakció­­keveréket vákuumban bepárolva olajos szilárd anyagot Elemi analízis: kapunk, melyet vízzel (100 ml) kezelünk és éterrel (200 ml) extrahálunk. Az éteres kivonatot szárítjuk (magnézium-szulfát), szűrjük és vákuumban bepároljuk. A képződött olajat szilikagélen kromatografáljuk (0,5% 5 dietil-amin/hexán elegy eluenssel) és így elválasztjuk egymástól a cisz- és a transz-izomert. Először a cisz­­izomer eluálódik. Az eluált frakciókat vákuumban be­pároljuk, többször metanolban oldjuk és vákuumban újra bepároljuk. A kapott olajat (0,99 g) metanolban 10 (15 ml) oldjuk és a metanolos oldatot maleinsavval (0,36 g, 3,1 millimol) kezeljük, a sav oldása céljából me­legítjük, majd vákuumban bepároljuk. A félszilárd ter­méket kristályosítás céljából etil-acetátban oldjuk, majd étert adunk hozzá (0,80 g, 18% kitermelés). 15 23—24o példa A 22. példában leírtak szerint a következő vegyülete­­ket (cisz-racemátok) állítjuk elő a megfelelően szubszti­­tuált benzofenonokból: 20 3 általános képletű vegyület Példa száma X Y Olvadáspont (°C) Molekulaképlet Elemi analízis számított (%) talált (%) C H N C H N 23 H CF3 144—146 C1 <jH20NF 3. C4H4O4 63,44 5,56 3,22 63,57 5,64 3,25 24 H Cl 125—126 C14H20NC1.3/4H2O.HC1 64,39 6,75 4,17 64,25 6,82 4,02 24a Cl Cl 199—202 C18H19NC12.CH3S03H 54,81 5,57 3,36 54,77 5,27 3,53 24b—24c példa A 17. példában leírt módon a következő vegyületeket (cisz-racemátok) és savaddíciós sóikat állítjuk elő 2- -fluor-4-bróm-anizolból, illetve 2-fluor-5-bróm-anizol­­ból : Példa Vegyület 24b Cisz-(IS) (lR)-N-metil-4-(3-fluor-4-metoxi­-fenil)-l,2,3,4-tetrahidro-l-naftil-amin 24c Cisz-(IS) (lR)-N-metil-4-(3-metoxi-4-fluor­-fenil)-l,2,3,4-tetrahidro-l-naftil-amin 25. példa Szerotonin (5HT), dopamin (DA) és noradrenalin (NA) szinaptikus felvételének gátlása in vitro cisz-(lS)-N­­-metil-3-(3,4-diklór-feniI)l,2,3,4-tetrahidro-l-naftiI­­-amín-hidrokloriddal 180—220 g-os Sprague—Daw ley CD patkányokat (Charles River Laboratories, Inc., Wilmington, Mas­sachusetts) használunk e kísérlethez. Nyers szinaptikus frakciót állítunk elő patkányagy csíkolt testéből (corpus striatum) (5HT- és DA-felvételhez) vagy hipotalamusz­­szövetből (NA-felvételhez) olyan módon, hogy a szöve­teket homogenizáljuk (25 ml per g nedves szövet) jég­hideg 0,32 molos szacharózoldatban, amely 1 mg/ml glükózt, 0,1 millimol EDTA-t (etilén-diamin-tetraecet­­sav) és trisz-puffert [trisz(hidroxi-metil)-amino-metán] (pH 7,4) tartalmaz. A homogenizátumot 1000 xg-vel 10 percig 0—4 °C-on centrifugáljuk, a csapadékot el­dobjuk és a felülúszót 20 percig 0—4 "C-on 17 000 xg­­vel centrifugáljuk. A képződött csapadékot újraszusz­­pendáljuk annyi jéghideg 0,32 molos szacharózoldatban (pH 7,4), hogy a homogenizálandó szuszpenzió tömény­sége a corpus striatum esetében 10 ml/g eredeti nedves szövet és a hipotalamusz esetében 5 ml/g eredeti nedves szövet legyen. A következő inkubáló puffert készítjük el: 26 millimol triszpuffer (pH 7,4), amely 124 millimol nátrium-kloridot, 4,5 millimol kálium-kloridot, 1,2 mil­limol kálium-dihidrogén-foszfátot, 1,3 millimol mag­­nézium-klorid—víz (l/6)-ot, 0,001 millimol aszkorbin­­savat, 0,0125 millimol nialamid-hidrokloridot és 2,8 millimol kalcium-kloridot tartalmaz. A szövetszuszpen­­zió 0,1 ml-es aliquotjait 10 percig 37 °C-on egy olyan oldat 0,02 ml-ével inkubáljuk, amely a megnevezett tesztvegyület ismert mennyiségét és 1,0 ml inkubáló puffert tartalmaz; az inkubáló puffer az említett adalék­anyagokon kívül még 1 mg/ml glükózt és 0,0001 milli­mol izotóppal jelzett monoamint (14C—5HT, l4C—DA vagy 3H—NA) is tartalmaz. Inkubálás után a keveréket 0,45 mikron pórusméretű Millipore szűrőkön átszűrjük és a szűrőket az inkubáló pufferrel átmossuk. A szűrőn maradt anyagokat 1,0 ml 2-metoxi-etanolban oldjuk és radioaktivitásukat folyadékszcintillációs számlálóbe­rendezés segítségével határozzuk meg (a 0 “C-on mért felvételt az eredményből levonjuk). A szinapszisok általi felvételt 5HT, DA, illetve NA per mg fehérje alakjában adjuk meg (a fehérjemeghatározáshoz Folin-féle fenol­reagenst használunk). Az IC50 értéket (IC=„inhibiting concentration”), vagyis a megnevezett vegyület azon 35 40 45 50 55 60 65 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom