182194. lajstromszámú szabadalom • Fémburkolatú szálas anyagú falszigetelő elem, előnyösen kemencék kazánok falazatának hőszigetelésére
182.194 A találmány tárgya olyan, főképpen ipari kemencék és kazánok falazaténak kiépítésére szolgáló, fémburkolatu szálas hőszigetelő anyaggal rendelkező falszigetelő elem, amelyből a kemence vagy kazán több rétegű fala, az elemeknek a kemence fegyverzetlemezén a hőszigetelő elem oldalirányából történő rögzítésével, egyszerűen és speciális szerszám nélkül felépíthető. A fegyverzetlemez és a gázzáró fém burkolat között gázzal töltött hőszigetelő kamrák alakulnak ki, amelyek növelik a fal hőszigetelő képességét és csökkentik a hőveszteséget, A kemence és kazánfalak épitésére szolgáló ismert szálas anyagú szigetelő falak egyik csoportja úgy készül, hogy a tekercsek formájában forgalomba hozott szálas tűzálló hőszigetelő anyagot /paplant/ a kemence külső lemezburkolatáhos hegesztett csapokra szúrják fel és csavarral, lemezlappal, vagy a csap elgörbitésével rögzítik. Ilyen megoldás ismerhető meg Dr. Biró Attila "Hőkezelő berendezések" /Műszaki Kiadó 1979»/ c. könyvének 6.12 ábrájáról. Az ilyen megoldás hátránya, hög^ a tűzálló paplanok könnyen elszakadnak és a kemencében áramló gázok magukkal viszik őket. A hátrány csak részben küszöbölhető ki drága és munkaigényes tűzálló kötő és impregnáló szerek alkalmazásával. Továbbá hátránya, hogy a pontos és gáztömör szerelés sem oldható meg, mivel a paplan csak lazán rakható fel anélkül, hogy nagy szakadások keletkeznének, a felrakás különleges szakértelmet igényel. Az ismert falak másik csoportjánál a falazatot szálas tűzállóanyagból megfelelő kötőanyag felhasználásával készített táblákból rakják össze /lásd fenti könyv 6.13, 6.14 ábra/. A táblaformában forgalomba hozott tüzállóanyagot ugyancsak az építés helyszínén szabják méretre. A lemezfalon való rögzítés módszere azonos az előző megoldásnál ismertetettel. A táblákból épített falazat hátránya, hogy minden réteget külön-külön kell felrakni, ami munkaigényes, es a lapokat igen nehéz úgy csapokra huzni, hogy az oldalirányú zárás az egyes táblák között megfelelően szoros legyen. A táblák zsugorodása miatt különböző méretű és nehezen tervezhető nyílások keletkeznek a falazatban, a fém rögzitőcsogok és lemezek közvetlenül ki vannak téve a keraencetér- ■ ben a hőmérséklet és az atmoszféra hatásának. A munka igen nagy szakértelem mellett, gondos kivitel esetén is okoz inhomogenitést /fugákat/ a kemence falazatában, a csapok helyszíni felhelyezése a távolságok megválasztása nagyon munkaigényes, és a csapok hőhidakat képeznek ami növeli a falveszteseget. Az ismert harmadik csoportnál szálas szigetelőanyagokból elemeket készítenek ugy^ hogy a paplant "Z" formában hajtogatják, hogy ezzel küszöböljék ki a paplanok leszakadozásából és a táblák felrakásának bonyolultságából származó hátrányokat. A 1.548.866 lsz. angol szabadalmi leírásból megismerhető^megoldásnál a szálas szigetelő paplanból hajtogatott párnát hőálló acélból készült dróthálóba vagy AlgO^ szálból készült szövetbe csomagolják és ragasztással rögzítik egy expandált lemezre vagy a kemence külső lemezfegyverzetére. A megoldás egyszerűsíti a falazatok készítését az előző két megoldáshoz viszonyítva, de hátránya, hogy a speciális ragasztó /mely a fenti szabadalmi^leírásból megismerhető/ drága, lassan köt és emiatt a falat elő kell melegíteni, vagy a leírásban is említett .speciális szerszámon át bevezett gázzal /pl. COg/ kell a kötést gyorsítani. Emiatt a munka lassú és munkaigényes. További hátránya, hogy a hajtoga-2
