182186. lajstromszámú szabadalom • Kondenz levezető, nyomóoldalon elrendezett bimetállos szabályozószervvel
182.186 A találmány kondenz levezető nyomóoldalon. elrendezett bimetállos szabályozószervvel, valamint nyomás által nyitási irányba terhelt zárószervvel, amely egy szelepülókkel működik együtt. Az ilyen kondenz levezetőknél időszakos működés kívánatos, azaz titésszerű, gyors, teljes nyitás és adott esetben ugyancsak ütésszerű, teljes zárás. Ezen célból például ismeretes megoldás, hogy a zárőrészt kiáramló oldalon nagy nyomásfelfogó felülettel képezik ki, amelyre a kiömlő kondenzátum járulékos nyitóerőt fejt ki, és igy annak további nyitását idézi elő. Ez a járulékos nyitóerő azonban csak a zárórésznek egy bizonyos nyitási lökete után keletkezik, amikor már a kondenzátum folyik. Kis mennyiségű kondenzátum keletkezése esetén a lökettartományban egyensúlyi helyzet alakul ki, a bimetállos szabályozószerv záróereje és a nyomás által meghatározott nyitási erő között. A zárórész tehát igy fojtási helyzetbe kerül és nem jut ütésszerüen teljesen nyitott helyzetébe. Nagyobb áramlási kopás, és a szelepülék és zárórész közötti tömitőfelületeken szennyeződés lerakódás keletkezhet. A találmány feladata a felsorolt hiányok kiküszöbölése és olyan, a bevezetőben említett tipusu kondenz levezető létesítése, amelynek zárórésze kisebb keletkező kondenz mennyiség esetén is záróhelyzetéből a teljesen nyitott helyzetébe csapódik, és a kondenzátum levezetése után megint teljesen lezáródik. A találmány szerinti feladatot azáltal oldjuk meg, hogy a bimetállos szabályozószerv legalább egy bimetáll tárcsával rendelkezik és, hogy a szelepülék löketszerűen mozgathatóan van elrendezve oly módon, hogy a szelepülék maximális lökete a zárórész munkalöketének csak egy - részét teszi ki. A bimetáll úgynevezett csappanótárcsái löketűket ugrásszerűen végzik, igy tehát önmagukban alkalmasak még nyomófelület nélkül is a kondenz levezető időszakos működtetését biztosítani. Megmutatkozott azonban, hogy a csappanó mozgás nem közvetlenül a véghelyzetből, azaz a teljes záróerő helyzetéből következik, és ezáltal kisebb kondenzátum mennyiség esetén is bekövetkezhetne a fojtási helyzet. A találmány szerint azonban a kritikus első lüketfázisban a szelepülék és a zárórész követik egymást és megbízható zárást tartanak fenn. A záróerő a szelepülék nyomóterheléséből származik. Az első löketfázisban a bimetáll tárcsa olyan állapotba kerül, hogy másik véghelyzetébe csapódik át, miközben a szelepülék löketmozgása már előzőleg befejeződik. A zárórész igy nagy erejű záróhelyzetéből teljesen nyitott helyzetébe jut. Zárási folyamatnál a zárórészt a bimetáll először a szelepülékre löki, amikor is rögtön megbízható zárás következik be. A bimetáll tárcsa ezután következő lassú löketmozgása közben a zárórész együtt mozog a szelepülékkel. Ily módon a hátrányos fojtási helyzetek megbízhatóan ki vannak küszöbölve. A találmányt részletesen kiviteli példa kapcsán, rajz alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti kondenz levezető szabályzó egységének metszete záróvéghelyzetben, a 2. ábra a szabályzóegység egy közbenső helyzetben, mig a 3. ábra a szabályzóegység teljesen nyitott helyzetét szemlélteti metszetben. Közelebbről nem ábrázolt levezetőház kis és nagynyomású oldalát 1 válaszfal határolja, amelyen a levezetendő kondenzátum részére 2 átengedő nyilás van. Az 1 válaszfal továbbá 3 szabályzóegységet hord. A 3 szabályzóegység 4 alaprésszel rendelkezik, amelyen központi 5 nyilás van és 6 felfekvés egy 7 bimetáll tárcsa számára. A bimetáll tárcsa csappanó tárcsaként van kialakítva és nyomás által nyitási irányban terhelt 8 zárórészt működtet, amely 8 zárórész 9 szelepülékkel mü-2
