182147. lajstromszámú szabadalom • Eljárás természetes eredetű szerves anyagok oxidatív előkezelésére
182.147 sebessége általában a lugoa közegben nagyobb éa nagyobb oxidációa fok ia érhető el. Továbbá előaegiti az oxidáció jobb végbemenetelét a nagyobb reakcióhőmérséklet, a hoaazabb reakcióidő éa az időegység alatt bevitt nagyobb oxigénmennyiség. A találmányunk szerinti eljárás lényege tehát, hogy a főtömegében 100-300 mikronos, vagy ez alatti szemcseméretü természetes eredetű szerves anyagokat vizes azuazpenzióban a vas kénvegyületeinek, mint katalizátoroknak a jelenlétében oxigénnel, előnyösen levegő befúvatással részlegesen oxidáljuk. Természetes eredetű szerves anyagokként főként nagy huminit-tartalmu szénféleségeket, igy barnaszeneket, növényi hulladékokat, ipari melléktermékeket, igy például extrakciós maradékokat, furfurolkorpát, stb. használunk. A vas kénvegyületeiként vas-szulfátot és vas-szulfidőt alkalmazunk 1-10% közötti, előnyösen 2-8 %—os mennyiségben, amikor is a vas-szulfát mennyisége meghaladja a vas-szulfid mennyiségét. Egy előnyös fo^anatositási mód szerint az oxidáció kezdetekor, vagy az oxidációs folyamat alatt a szuszpenzió kémhatását lúgosra állítjuk és az oxidációt célszerűen habzásgátló jelenlétében végezzük. Megjegyezzük, hogy a növényi hulladék, ipari melléktermék fogalmába beletartozóan minden olyan növényi eredetű anyagot is használhatunk az eljárásunkban^ melyek olyan nagy molekulasulyu természetes polimer anyagból épülték fel, melyekből a részleges oxidativ lebontással huminanyagok, illetve azokhoz hasonló funkciós csoportokkal rendelkező anyagok keletkezhetnek, továbbá a szénféleségek fogalmába a lignitek, tőzegek, stb. is beletartoznak. A találmány szerinti eljárás révén az oxidativ kezeléssel végzett részleges lebontás után kapott termékek a továbbiakban vagy közvetlenül felhasználhatók huminsav, vagy huminsavtartalmu egyéb termékek előállítására,, vagy igen előnyös tulajdonságú kiindulási anyagokként használhatók fel a további, például salétromsavas, vagy egyéb ismert módon végzendő oxidáció eljárásokhoz a huminanyagoknak teljesebb mértekben huminsavvá való átalakítása végett, amikor is a drágább öxidáló anyagokból jelentősen kevesebbet kell már felhasználni. A találmányi eljárás jobb szemléltetésére korlátozó jelleg nélkül az alábbi kiviteli példákat közöljük. 1. példa Golyósmalomban főtömegében 200 mikron alatti szemcseméretre őrült borsodi barnaszénhez, melynek a huminittartalma 89 %, kétszeres mennyiségű vizet adunk és a szuszpenzióban feloldunk a viz térfogatára számított 3 % vas/II/-szulfátot és 2% vas/II/-szulfidot, majd a szuszpenziót 2,0 pH értékre savanyítjuk salétromsavval és kb. 100 1/perc/l szuszpenzió arányban levegőztetjük. A fellépő habzás meggátlására szükség szerinti időközben oktadekanolt adunk a szuszpenzióhoz. 2 órai levegőztetés után a barnaszén huminittartalmanak a 28 %-a oxidálódott alkálioldható termékké, mig a katalizátoranyagok alkalmazása nélkül végzett kísérlet esetében az átalakulás mértéke csak 2,6 % volt. 2. példa A furfurolgyártás melléktermékeként keletkező un. furfurolkorpához azonos térfogatmennyiségü vizet adunk és keverés közben 6 % vas/II/-szulfátot, valamint 3 % vas/II/-szulfidőt oldunk fel benne. Kb. 50 1/perc/l szuszpenzió arányban levegőt 4
