182145. lajstromszámú szabadalom • Tároló berendezés
182.145 A találmány tájoló berendezés szemcsés vagy porazerü anyagok, főleg nehezen folyó, tapadásra és boltozódásra hajlamos termények és termékek befogadására. A tároló berendezés a gravitációs ürithetőség érdekeben célszerűen a járószint fölé telepitett tároló térrel rendelkezik. A tároló teret flexibilis anyagú határoló fal veszi körül, és az anyag bejuttatására szolgáló töltőnyilással, valamint az anyag eltávolítására szolgáló ürítő nyílással van ellátva. A határoló fal teherhordó szerkezettel, előnyösen támasztó lábakkal van összeköttetésben, A tömegtermelés szempontjain alapuló ipar és mezőgazdaság kifejlődésével együtt jár az, hogy a termények és termékek befogadására nagy belső térrel rendelkező tároló berendezésekre van szükség. A tárolás módjának a tárolt anyag jellegéhez - elsősorban szemcseméretéhez, belső súrlódásához, továbbá a betöltés és a kiürités módszeréhez - kell alkalmazkodnia. A tárolás egyik alapvető módja az összefüggő terekben, másik lehetősége a részterekben, pl. cellákban való anyagtárolás. A részterekben történő, tárolást az utóbbi évtizedekben két alapvető szempont miatt fejlesztették ki. Ezek közül az egyik az volt? hogy a túlságosan nagy tömegű tárolt anyag egyes részei túlságosán nagy belső nyomás alá kerülnének^ a másik ok pedig a bizonyos anyagok esetében föllépő önmelegedés vagy legalábbis befülledés veszélyének a kiküszöbölése. A szilárd szemcséjű u.n. ömlesztett anyagok tárolásának egyik ismert módja a padozatos raktárterekben való elhelyezés, ahol az anyagot meghatározott rétegvastagságban terítik széjjel, és igy lehet őket rövidebb vagy hosszabb ideig minőségük megtartása mellett tárolni. Bizonyos esetekben - főleg mezőgazdasági termények esetében - ilyenkor is szükség lehet a padozaton tarolt szemcsés anyag mozgatására vagy átforgatására. A tárolás másik szokványos formája az, amikor a szemcsés - általában ömlesztett - anyagokat valamilyen siló jellegű zárt térben tárolják. A silók vagy egyetlen összefüggő belső térből vagy egymástól belső falakkal elhatárolt cellákból állnak. A silókban^ bunkerokban, tartályokban vagy egyéb zárt terekben történő tarolás központi kérdése legtöbbször az, hogy miként lehát megvalósítani a tárolt anyagnak a tároló térből való egyszerű, biztonságos és zavartalan kiürítését. Az ömlesztett anyagok tekintélyes részénél ugyanis a szemcsék közötti tapadás igen nagy lehet. Különösen kritikus a helyzet akkor, ha nagy magasságú tároló terek alsó részén elhelyezett üritő nyíláson keresztül kell az anyagot a tároló térből eltávolítani. A tárolt anyag nagy magassága ugyanis jelentős belső nyomást idéz elő, aminek hatására a szemcsék összetömörödnek. Az anyagok egy jelentős része emellett nem csupán az öszazetapadásra, hanem az u.n. átboltozódásra is hajlamos. Ezeknek az anyagoknak a tároló térből való kiürítése még több nehézséget ókoz. A nehézségek'leküzdése érdekében a tároló terek üritő nyílásai közelében bolygató eszközöket, a tároló tér határoló falai mentén pedig adott esetben vibrátorokat helyeznek el. A vibráció es a mechanikus bolygatás külön-külön vagy e~ gyütt történő alkalmazásával igyekeznek az összetapadásra és átboltozódásra hajlamos anyagok ürítését megkönnyíteni. Az ilyen megoldások nagy mértékben növelik a beruházás • és üzemeltetés költségeit. Emellett a tárolt poranyag hatására az aránylag ké-2
