182130. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-aril-4- metil-penta-1,3-diének előállítására
182.130 sékleten történő kezelés utján dehidratizáljuk. /IV. módszer/. Ha az /I/ általános képletü kiindulási vegyületek elsőként ismertetett előállítási eljárása során kiindulási anyagként például 2-metil-5-oxo-5-/á— metoxi-fenil/-2-pentén és 2- -metil-5-oxo-5-/á—metoxi-fenil/-3-pentén elegyét alkalmazzuk, akkor e vegyületeknek f oszf or-pentakloriddal hidrogén-kior id lehasitása közben végbemenő reakcióját a csatolt rajz szerinti /B/ reakcióvázlat szemlélteti. Az /!/ általános képletü vegyületek ilyen előállítási eljárása során felhasználásra kerülő kiindulási vegyületeket a fentebb ismertetett /Ha/ és /Ilb/ általános képletek határozzák meg. A /Ha/ és /Ilb/ általános képletü kiindulási vegyületek részben már ismertek, részben pedig ismert eljárással - vö.: J. Org. Chem. 25, 272 /1960/ - állíthatók elő. A /Ha/ és /Ilb/ általános képletü vegyületeket például oly módon kapjuk, hogy a /VIII/ általános képletnek megfelelő aril-metil-ketonokat - ahol R-^ és R2 jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel - izobutiraldehiddel reagáltatjuk, majd a kapott reakcióterméket nátrium-acetát jelenlétében desztilláljuk. A fenti eljárásban alkalmazható /VIII/ általános képletü aril-metil-ketonok előnyös példáiként a 4-metoxi-acetofenon és 3,á-metiléndioxi-acetofenon emlithetők. A fent tárgyalt előállítási eljárás gyakorlati kivitelezése során a /lia/ illetőleg /Ilb/ általános képletü kiindulási anyagokat vagy ezek elegyét valamely higitószerben valamely foszfor-pentahaíogeniddel, előnyösen foszfor-pentakloriddal elegyitjük. A ketonok foszfor-pentakloriddal való reagáltatása során általában szokásos munkamódszer - vö. : Hoüben-Weyl, Methoden der organischen Chemie? 5/3 kötet, 912 old. - helyett a reakciót előnyösen valamely higitószer jelenlétében folytatjuk le. Higitószerként például szénhidrogének, mint benzin,petroléter, pentán, hexán, ciklohexán, benzol, toluol, xilol vagy klórozott szénhidrogének, mint diklór-metán, tetraklór-metán, diklór-etán vagy klor-benzol, valamint nitrilek, mint acetonitril jönnek tekintetbe. Előnyösen toluolt és/vagy ciklohexánt alkalmazunk higitószerként. A telitetlen ketonok foszfor-pentakloriddal való reakciója gyakorlatilag minden esetben körülményes és különféle mellékreakciókra ad lehetőséget. így például a klórozás az allil-helyzetben és a karbonilesöpörthoz képest alfa-helyzetben is végbemehet. Az ennek során képződő hidrogénklorid azután maga is addicionálódhat egy kettőskötésre. Emellett a foszfor-pentaklórid is klórozhatja a kettős kötéseket. Azt találtuk, hog^ ezek a mellékreakciók gyakorlatilag teljesen kiküszöbölhetők, ha a reakciót valamely higitószer jelenlétében és viszonylag alacsony hőmérsékleten folytatjuk le, majd ugyanilyen vagy még alacsonyabb hőmérsékleten egy bázist adunk a reakcióelegyhez, úgy hogy ezzel megakadályozzuk hidrogén-kloridnak magasabb hőmérsékleteken való jelenlétét. Az eljárást általában -40 °C és +30 °C közötti, előnyösen -10 °C és +20 °C közötti hőmérsékleten folytatjuk le. Savmegkötőszerként ebben az eljárásban gyakorlatilag bármely technikailag szokásos bázis alkalmazható. Ezek példáiként hidroxidok, mint nátrium- vagy kálium-hidroxid, karbonátok,mint nátrium- vagy kálium-karbonát, valamint alkoholátok, mint nátrium-metilát vagy -etilát emlithetők. Előnyös vizes alkáli-hidroxid vagy alkáli-karbonát oldatokat alkalmazunk, fáz;ü-átvite-3
