182125. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés acélolvadékok kezelésére
182.125 A találmány tárgya eljárás és berendezés acélolvadékok kezelésére, amelynek során az olvadékot tartalmazó öntőüst fölé kezelőedényt helyezünk és az olvadék egy részét a kezelőedénybe vezetjük, összetételét beállítjuk és/vagy gáztalanitjuk, majd legalább egy csövön át az ontőüstbe vezetjük. Megoldásunkkal az acélok kezelésének hatékonysága jelentős mértékben javítható. Ismeretes, hogy acélolvadékok összetételének beállítására vagy gáztalanitására több eljárás ismert. Ezek többnyire két csoportra oszthatók: az u.n. HH vagy DH eljárások. Az 1. ábrán az RH eljárás vázlatát mutatjuk be. Az ábrán látható, hogy az A acélolvadék 1 öntőüstben van és az 1 öntőüst felett 2 keverőedény helyezkedig el. Az A acélolvadék 3 szivócsövön át jut a'2 keverőedénybe és 4 ejtőcsövön át kerül vissza az 1 öntőüstbe. A 3 szívócsőhöz 5 gázbevezetőcső van csatlakoztatva, amelyen át általában argont vezetnek be, A 2 keverőedény 6 leszivócsonkkal van ellátva, amelyen át a 2 keverőedényben lévő olvadék fölötti térből a levegőt és a gázokat el lehet távolítani vákuum szivattyúk segítségével. A 2 keverőedény ezen túlmenően 7 ötvözőadagoló tartállyal van ellátva, amelyből az eljárás során a B ötvözök az olvadékba juttathatók. Az acélok kezelésekor a 2 keverőedényt az 1 öntőüst fölé helyezik oly módon, hogy a 3 szívócső és a 4 ejtőcső benyulik az A acélolvadék szintje alá. Ezután a 2 keverőedényt a 6 leszivócsonkon át vákuum alá helyezik, igy az 1 öntőüst és a 2 keverőedény között hozzávetőlegesen 1 atmoszféra nyomáskülönbség alakul ki. Ennek megfelelően az A acélolvadék a 3 szivócsövön át a 2 keverőedénybe emelkedik. /Ha a nyomáskülönbség értéke 1 atmoszféra, az acélolvadékra vonatkozó szivómagasság általában 1,48 m./ A 3 szivócsőben áramló A acélolvadékba 5 gázbevezető csövön át argont vezetünk, miközben az a 7 keverőedénybe áramlik. Miután az A acélolvadék elérte a szivómagasságnak megfelelő szintet, a tovább beáramló A acélolvadéknak megfelelő mennyiségű olvadék a 4 ejtőcsövön át visszaáramlik az 1 öntőüstbe. így az A acélolvadék az 1 öntőüst és a 2 keverőedény között cirkulál és eközben az olvadékban oldott gázok, például oxigén, hidrogén és nitrogén a vákuum térbe távoznak, mialatt az A acélolvadék a 2 keverőedényben tartózkodik. A technológiák alkalmazása során a 7 ötvözőadagoló tartályból a kivánt ötvözőelemek is bejuttathatok az A acélolvadékba. A beadagolt B ötvözőelemek a 2 keverőedényben és az 1 öntőüstben elkeverednek az A acélolvadékban és a cirkulálás során egyenletes eloszlás alakul ki egy bizonyos idő eltelte után. Az ismertetett megoldás foganatositása azonban számos nehézséggel jár. Ezek elsődleges okozója a semleges gáz bevezetése. Az 5 gázbevezetó _ csövön „át.bejuttatott gáz ugyanis az A acélolvadékkal együtt a 2 keverőedénybe áramlik és ott az olvadékon átbuborékolva a vákuum térbe, majd a 6 leszivócsonkon át a vákuum rendszerbe jut. Ez azonban fröcsköléssel és gázáramlással jár együtt, aminek következtében a 7 ötvözőadagoló tartályból behulló B ötvözőelemek egy része ugyancsak eltávozik a 6 leszivócsonkon át. A B ötvözőelemek egy másik-része a 2 keverőc.iény falára rakódik le a gázáramlás hatására. Ily módon a beadagolt B ötvözőelemek egy része nem kerül az A acél-*olvadékba, vagyis a tervezett összetétel nem valósítható meg. 2
