182112. lajstromszámú szabadalom • Lehorgonyzás
182.112 lárduló kötőanyag anyagából vannak, vagy más esetben e felületnövelő tagozatokat járulékos Idomok, pl. a bentmaradó hüvelyhez erősített tányérok alkotják. A bentmaradó hüvely felületi egyenetlenségekkel, pl. horpadásokkal és/vagy nyílásokkal v.an ellátva. Más kiviteli alak esetén a fogadó fészek kialakítására szolgáló visszanyerhető betét palástfelülete, pl. menettel van ellátva, és a fogadó szerkezeti rész megszilárdulása után abból ki van csavarva. Egy harmadik lehetséges kiviteli alaknál a visszanyerhető betét vagy a bentmarado hüvely belsejében eltávolítható merevítő mag van elhelyezve. Lehetséges olyan megoldás is, melynél a fogadó fészek kis húzószilárdsagu, pl. habanyagu betétidomok segítségével van kialakítva. A fogadó fészek-belső tere - e^y további lehetséges elgondolás szerint - időleges megtámasztó anyag, pl. hő és/vagy vegyszer hatásával megszüntethető habanyag segitsegével van kialakítva, A találmány szerinti lehorgonyzás az ismert megoldásokkal összehasonlítva egy sor előnyös tulajdonsággal rendelkezik. E- zek között legfontosabb az, hogy segítségével tökéletes erőátadódás valósítható meg dinamikus hatások és ismételt igénybevételek esetében is. Jelentős előny, hogy az épitési és szerelési pontatlanságok szinte tetszőlegesen nagyok lehetnek, és ezek minden kedvezőtlen mellékhatás nélkül könnyen kiegyenlíthetők. Emellett a lehorgonyzás rövid szerkezeti hosszon teszi lehetővé az erők átadását. Mindehhez csekély anyagmennyiség fölhasználását kivánja, könnyen tipizálható, szerkezetileg egyszerű, beépítése gyors, és kiküszöböl minden olyan bizonytalanságot, ami a szokványos megoldásoknál a felületi tapadás figyelembevételéből adódik. A találmányt kiviteli példák kapcsán, rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a lehorgonyzás legegyszerűbb kiviteli alakjai, a 2. ábra a fogado fészek bentmaradó segédelemmel való kialakítása, a 5. ábra visszanyerhető segédelem alkalmazása, a 4. ábra merevitő mag alkalmazása^ az 5‘ ábra habanyagu betét alkalmazása. Az 1. ábrán az 1 fogadó fészekbe a 11 lehorgonyzó elemet erősítettük be. Az 1 fogadó fészek a 21 fogadó szerkezeti részben van kialakítva^ amely pl. egy az ábrán föl nem tüntetett gépi berendezés szamára készült alaptest lehet. A 11 lehorgonyzó elem a 12 támasztó tuskóban végződik, és ez utóbbi stabilizálja a 13 tárcsa helyzetét. A 13 tárcsa feladata az, hogy a 11 lehorgonyzó elemben ébredő húzóerőt nagy felületen nyomóerő formájában adja át a 22 utószilárduló kötőanyagnak, az utóbbi pedig az 1 fogadó fészek 2 felületnövelő tagozatainak utján - ugyancsak részben nyomóerő formájában - a 21 fogadó szerkezeti résznek. Az la. ábrán a 11 lehorgonyzó elem csupán egyetlen 13 tárcsávalj mig az'lb. ábrán egymástól megfelelő távközzel elhelyezett két darab 13 tárcsával rendelkezik. Az utóbbi esetben a 13 tárcsák közé a 14 teherelosztó betét is be van iktatva, amely a 11 lehorgonyzó elem szárára lazán van fölfűzve, és a teherelosztás mellett egyúttal a 13 tárcsák közötti távolságtar5
