182102. lajstromszámú szabadalom • Doagnosztikai eszköz leukociták testfolyadékokban való kimutatására és eljárás ennek előállítására
182.102 továbbá oxidálószereket ia alkalmazhatunk, például kálium-hexa^ ciano-ferrát/III/-t, kálium-bromátot, kálium-kromátot, fenazin— -metoszulfátot vagy tetrazólium-sókat. Ezeket 10-4- - 1 mól/liter, előnyösen 10“2 _ 10“Í- mól/liter koncentrációban adónk az impregnálóoldathoz, kenőmasszához vagy vizsgálandó oldathoz. A találmány szerinti diagnosztikai eszköz készítéséhez például szivóképes hordozókat, előnyösen szűrőpapírt. cellulózt vagy műszál-filcet impregnálnak tesztcsíkok készítéséhez szükséges szokásos reagensek /szubsztrát. puffer, aktivátorok, adott esetben nedvesitoszerek, komplex képzők, oxidálószerek, stb./ könnyen llló oldószerekkel, például vízzel, metanollal, etanollal vagy acetonnal készült oldataival. Ez célszerűen két lépésben történik. Először egy olyan vizes oldattal impregnálunk, amely puffert és adott esetben vizoldható aktivátorokat tartalmaz. Utána olyan oldattal impregnálunk, amely az észteráz- vagy proteáz-szubsztrátokat, adott esetben vízben oldhatatlan aktivátorokat valamint egyéb vízben nem oldható adalékanyagokat tartalmazza. Különleges esetekben fordított impregnálási sorrend is alkalmazható. A kész tesztpapirok igy is használhatók, vagy öhmagában' ismert módon fogókra ragaszthatók vagy előnyösen a 2118455.sz. német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás szerint műanyaglap és finom háló közé hegeszthetők. A filmrétegként felkent tesztcsíkok készítése céljából az összes reagenst valamilyen filmképző anyag, például polivinilészter vagy poliamid oldatához vagy diszperziójához adjuk, és homogéhre elkeverjük. Az elegyet vékony rétedben felkenjük egy műanyag hordozóra, és megszáritjuk. A találmány szerinti filmszerű rétegként felkent tesztcsíkokat a szárítás után felvágjuk, és vagy igy használjuk, vagy önmagában ismert módon fogókra ragasztjuk, vagy például a 21 18 455 számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírásban közöltek szerint müanyagfólia és finomlyukú háló közé hegesztjük. Az észterolitikus és/vagy proteolitikus enzimet kimutatására szolgáló találmány szerinti diagnosztikai eszköz porkeverékek vagy reagenstabletták formájában is elkészíthető, amenynyiben a tesat előbbiekben felsorolt alkotórészeit szokásos galenusi adalékanyagokkal keverjük, és granuláljuk. Ilyenféle adalékanyagok például szénhidrátok, mono-, oligo- vagy poliszaoharidok, vagy cukoralkoholok, mannit, szorbit, vagy xilit, vagy más oldható inert vegyületek, például polietilén-glikólók va^y polivinilplrrolidon. A porkeverékek vagy reagens-tabletták végső súlya általában körülbelül 50 - 200 mg, előnyösen 50-80 mg. Körülbelül 5 - 20 mg, előnyösen körülbelül 10 mg összsúlyú liofilizátumok előállítása céljából fagyasztva szárítunk egy olyan oldatot, amely a teszthez szükséges összes reagens mellett szokásos vázképzőket, például polivinilpirrolidont, és esetle-' ges további töltőanyagokat, például mannitot, szorbitot vagy xilitet tartalmaz. A találmány szerinti diagnosztikai eszköz oldat formájában előnyösen a teszthez szükséges összes reagens oldatából áll. Oldószerként viz vagy viz valamilyen vizoldható szerves oldószerrel, például metanollal, etanollal. acetonnal vagy dimetil-formamiddal készült elegye használható. Eltarthatóság szempontjából előnyös, ha a teszthez szükséges reagenseket két vagy 9
