182097. lajstromszámú szabadalom • Mérési elrendezés ionszelektív potenciometriás vizsgálatokhoz
182 097 . ...án,y ia.rmér ési elrendezés ionszelektiv potente . ... . vizagálatokhoz, amelynek a vizsgálandó mintával kap•!5c v l,;sj terű ionozelektiv elektródja, ezen belső térrel köz.) ek-Oíi”, oóhiddal ellátott vonatkoztatási elektródja és szi-V ° t * v 1 ; . s :,i «; ' i ,r o z fa 8, V 0 "l , L’o ter g 1 ómé t r iás méréseknél. szokásos módon a vizsgált mintát í't.-lszivó kapillárison keresetül juttatják az ionszelektiv elekiiódhoz, majd a kapilláris végét sóhidba mártva kálóméi elektródoíj keresztül mérő kört építenek ki. Az ilyen rendszerű méréseknél a kapilláris mintával töltött belső tere a mérőkör réafojt képezi, és ennek igen nagy villamos ellenállása a mérést kë’so elektrosztatikus zavarok iránt érzékennyé teszi. Mivel a kapilláris vé^éü felváltva a mintába, illetve a sóhidba kell mártani, a leárnyékolást nehezen lehet megoldani. A vékony kapillárisnak az ide-oda való mártogatása a mérési sebességet csökkenti . Ha a kapilláris végén a sóhidba mártás előtt légbuborék keletkezik, akkor ennek ellenállása a mérést meghatnia ithatja. Az ilyen méréseknél nehézséget okoz az is, hogy ha a minta és a sóhid között a koncentrációkülönbség nagy, akkor a mintából a sóhidba jutott anyag a sóhid koncentrációját megváltoztathatja. és a sóhid is befolyásolhatja a minta koncentrációját. A sohidat ezért viszonylag gyakran kell ellenőrizni és cser élni. A vékony kapilláris tisztítása nem végezhető el egyszerűen, és a tökéletlen tisztítás a mérések reprodukálhatóságát csökkenti. Ismertek már megoldások a kapillárisnak a mérési körből való kiiktatására. Ezeknél a megoldásoknál az ionszelektiv elektród mintatere és a sóhid között olyan diafragma helyezkedik el, amely azok keveredését igyekszik meg tolni. Bár ezeknek a megoldásoknak a zavaró terekkel szemben tanúsított védettsége jó, hátrányuk, hogy a diafragma hamar szennyeződik, tisztítása nehézkes, a sóoldat koncentrációját a diafragmán keresztül bejutó minta befolyásolja és alkalmazásuk kétséges, ha a sóhid és a minta között nagy a koncentrációkülönbség. A találmány feladata olyan mérési elrendezés létrehozása potenclometriás vizsgálatokhoz, amely jó reprodukálhatóságot is kellő zavarvédelmet biztosit egyszerű felépítés mellett, kezelése gyors és könnyű, működése pedig automatizálható. n Kicüzött feladatot olyan mérési elrendezés létrehozásával oldottuk meg, amelynek a vizsgálandó mintával kapcsolódó belső terű ionszelektiv elektródja, ezen belső térrel közlekedő sóhldu vonatkoztatási elektródja és szivattyucsatlakozása van, és az elrendezésnek a találmány szerint T elágazásu keverőosöve van, amelynek mintaold&li osonkja az ionszelektiv elekrtród mintaterével közlekedik, referenciaoldali csonkja a vonatkoztatási elektród só.övezető csövével közlekedik és szivattyúoldali csonkja képezi a szivattyucsatlakozást. A referenciaoldali csonk, valamint a sóhidvezető cső között az elektrolitpálya mentén vagy a sóhidvezető cső ^elsejében ionáteresztő, kristályosodást gátló rugalmas diafragma van elrendelve. A T elágazásu keverőoső áramlási viszonyainak kiegyenlítésére a referenoiaoldali csonk és a sóhidvezető cső között előnyöser: szűkítő betét van. A felhasználást megkönnyíti, ha több ionszelektiv elek2
