182094. lajstromszámú szabadalom • Eljárás halogénezőszerek előállítására

182.004 ugyanabban az oldószerben készítjük el, amelyben a halogénezést el akarjuk végezni, majd a szubsztrátot /a halogénezni kívánt vegyületet/ a találmány szerinti triaril-foszfit-halogén komp­lex keletkezése után egyszerűen hozzáadjuk az elegyhez. Azt találtuk, hogy maga a triaril-foszfit is reagál kis­mértékben a triaril-foszfit klórral vagy brómmal képzett kineti­kus komplexével, de meggyorsítja a komplexnek a megfelelő ter­­modinamikus termékké való átalakulását. Azért előnyös, bár nem szükséges, hogy a találmány szerinti halogénezőszerek előállí­tása során a reakcióelegyben halogénfelesleg legyen jelen. Ezt a találmány szerinti eljárás egyik előnyös kivitelezési válto­zata szerint úgy érhetjük el, hog^ a triaril-foszfitot adagol­juk a halogén egyenértékű mennyiségének oldatához, vagy pedig úgy, hogy valamely semleges szerves oldószerhez a kívánt hőmér­sékleten párhuzamosan adagoljuk a halogént és a triaril-foszfi­­tot. A reagensek ilyen párhuzamos adagolását úgy végezzük, hogy közben a halogén szine uralkodjon a reakcióelegyben, és ezt a szint csak a triaril-foszfit utolsó cseppje tüntesse el. A talál­mány szerinti eljárás egy másik előnyös kivitelezési változata szerint a feleslegben vett halogént ismert halogénmegkötő sze­rekkel, mint például acetilén-származékokkal vagy olefinekkel, például alkénekkel, diénekkel, cikloalkénekkel vagy biciklo-al­­kénekkel távolithatjuk e'1. Ilyen előnyös halogénmegkötő szerek például a 2-6 szénatomot tartalmazó alkének, mint például az e­­tilén, propilén, butén és a pentén. Kísérleteket végeztünk a jelen találmány szerinti halo­génezőszerek elkülönítésére. E célból csökkentett nyomáson egy­szerűen ledesztilláltuk az oldószert, és ily módon színtelen, szilárd halmazállap otu anyagot nyertünk. Ezen terméket diklór­­-metánban újra feloldva a Jlp-HMR vizsgálat azt mutatta, hogy az a kinetikus és termodinamikus termék, továbbá a megfelelő triaril-foszfát keveréke; ha a terméket levegő hatásának tesz­­szük ki, akkor magától a megfelelő triaril-foszfáttá hidrolizál. A jelen találmány szerinti, kinetikus kontroll mellett keletkező termékeket oldatban úgy stabilizáljuk^ hogy valamely körülbelül 6 és körülbelül 10 közötti pKh-értékű /disszociációé állandójú/ tercier~amin körülbelül 10 mól% és körülbelül 100 mól% közötti mennyiségét adjuk hozzá. Ha például a trifenil­­-foszfit és klór diklor-metanban képződő kinetikus komplexének oldatához hozzáadunk 50 mól% piridint, akkor 31p-MR vizsgálat­tal még szobahőmérsékleten való hosszabb állás után is csak nyo­mokban mutathatjuk ki a termodinamikailag stabil formát. A ter­cier amin-bázist hozzáadhatjuk a frissen készített klórozószer oldatához, vagy kívánt esetben eleve hozzáadhatjuk a triaril­­-foszfit 83 a halogén reakcióelegyéhez, és ily módon a talál­mány szerinti, kinetikus kontroll mellett keletkező termék sta­bilizált oldatát nyerjük. Ha ilyen módon stabilizáljuk a talál­mány; szerinti kinetikus termékeket, akkor ezen termékek előállí­tása és tárolása során alkalmazhatunk a fent leírtnál magasabb hőmérsékletet is. A jelen találmány szer inti halogénezőszerek előállításá­ra alkalmas triaril-foszfitok például a trifenil-foázfit, trisz­­/p-metoxi-fenil/-foszfit, trisz-/o-klór-fenil/-foszfit, trisz­­-/p-klór-fenil/-foszfit, trisz-/p-tolil/-foszfit, trisz-/o-to­­lil/-foszf it, tr isz-/m-bróm-fenil/-foszf it, trisz-/p-jód-feni'l/­­-foszftt, trisz-/p-n-propil-fenil/-foszfit, trisz-/p-tercier-7

Next

/
Oldalképek
Tartalom