182058. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nyersvizek és szennyvizek szűrésére
182.058 A találmány berendezés nyersvizek és szennyvizek szűrésére, amelynek a szennyeződés fölfogására alkalmas szürőanyagot befogadó egy vagy'több szűrőegysége van. A szürőanyag szürotérben foglal helyet. A megszűrendő viznek a szűrőegységbe való betáplálása, valamint a kiszűrt szennyeződés, pl. iszap eltávolítása általában a szűrőegység alján, mig a szűrt viz elvétele a szürőtérnek a szürőanyag fölötti részén történik. Ennek érdekében a szűrőegység alsó részébe a megszűrendő vizet szállító betápláló vezeték torkollik, mig a szürőtér felső részéhez a megszűrt viz vezetéke csatlakozik. A szürőtér alatt célszerűen vizelosztó tér helyezkedik el. A szűrőegységhez adott esetben a szürőanyag kémiai regenerálását elősegítő vegyszeradagoló tartály van hozzárendelve. A természetes vizből un. ipari viz előállítása, az ipari szennyvizek újból való felhasználása vagy egyszerűen csak befogadóba juttatásra való alkalmassá tétele érdekében az említett vizek mesterséges tisztításra szorulnak. Elvileg hasonló a helyzet akkor is, amikor települések szennyvizeit kívánjuk élő vízfolyásba engedni. A mesterséges tisztítás végrehajtására a legkülönbözőbb szerkezeti kialakítású, más-más szüróanyaggal rendelkező, eltérő működésű és a tisztítás műveletét gyorsabban vagy lassabban végrehajtó szűrőberendezések léteznek. A különböző tipusu szűrők más-más jellegű szennyeződések kiválasztására alkalmasak. A legtöbb esetben mód van arra, hogy az egyes szűrőegységeket egymással párhuzamosan vagy sorba kapcsolva a szűrés hatékonyságát fokozni lehessen, sót adott esetben a szűrőberendezés többcéluságát is meg lehessen valósitani. Az ismert szűrőberendezések közös hátránya, hogy telepítésük jelentős beruházást és általában igen nagy helyet igenyel, a tisztítás hatásfoka pedig többnyire csekély. Javitja a berendezések üzemi körülményeit az, ha a szürőanyagot nem kell sűrűn cserélni, hanem lehetséges annak regenerálása. Az ismert berendezéseknél ez a regenerálás is nehezkes, mert részben túl sűrűn kell végrehajtani, részben aránytalanul hosszú időt vesz igénybe. Az említettek miatt a hagyományos szűrők létesítése drága és üzemeltetésük is költséges. Kedvezőtlen az is, hogy a legtöbb szűrő nem alkalmas a megkívánt tisztítási szint folyamatos fenntartására. További hátrány, hogy a már meglévő létesítmények azok nagy helyszükséglete miatt a legtöbbször tovább már nem bővíthet ők. A szűrés során a feladat elvileg az, hogy a szűrőberendezés segítségével az úsztatott és lebegtetett szennyeződéseket megbízhatóan fel lehessen fogni. Fokozott gondot okoz az, ha a szennyvíz valami sajátságos, pl. olaj szennyezettséggel rendelkezik, mert a viz és az olaj egymástól való szétválasztása különleges intézkedéseket kiván. A hagyományos töltetű szűrők - melyeknél a szennyeződés kiválasztásának feladatát szemcsés anyagokj igy kavics, homok, szén stb. töltik be - alapvető fogyatékossága, hogy a lebegő részecskék lekötési képessége igen gyorsan kimerül. Emellett jelentősen megnövekszik a szürőhalmaz un. szivárgási ellenállása.Ezért az ilyen szűrők a kívánatos ’•mélységi'’ szűrés helyett csupán a "felületi” szűrés szerepét tudják betölteni. Bizonyos szemnagyságu kavicsszürők esetében létrejön ugyan többé-kevésbé a mélységi szűrés is, az áramlási tér tur2
