182055. lajstromszámú szabadalom • Eljárás impregnált polimerizációs katalizátor kompozíció előállításáára és etilén kopolimerizálására a katalizátor kompozícióval
182.055 az 1. ábrán. Áttérve az 1. ábra ismertetésére, a 10 reaktor a 12 reakciózónából és a Iá sebességcsökkentő zónából áll. A 12 reakciózónában van a növekvő pollmerszemcsék, a már kialakult polimerszemcsék és - kisebb mennyiségben - a katalizátorszemcsék fluidágya, amelyet a kiindulási gázáram és a reaktoron át keringtetett gázáram formájában felhasznált polimerizálható és módositó gázalaku komponensek folyamatos áramlása tart fenn, illetve fluidizál. A gyakorlatban is működő fluidágy fenntartása céljából az ágyon át áramló gáz áramlási sebességének meg kell haladnia a fluidizáláshoz minimálisan szükséges áramlási sebességet és előnyösen a mintegy 1,5 - 10--szeresének, különösen előnyösen mintegy 3 - 6-szorosának kell lennie. A G^ rövidités a fluidizáláshoz minimálisan szükséges áramlási sebességre utal. Az utóbbi meghatározását lásd Wen, C,Y. és Yu, Y.H. '"Mechanics of Fluidization" cimü munkájában /"Chemical Engineering Progress Symposium Series, 62, kötet, 100 - 111. oldal /1966/J. Rendkivül lényeges, hogy a fluidágy mindig tartalmazzon szemcséket, hogy megelőzhető legyen a helyi "forró foltok" /hot spota/ képződése, illetve a szemcsés katalizátornak a fluidágyból való kilépése és a reakciózónában való eloszlása. Induláskor a reakciózónában rendszerint szemcsés polimerszemcsék alapadagját tápláljuk be még a gázáram betáplálásának meginditását megelőzően. Ezek a polimerszemcsék az előállítandó polimerrel azonosak vagy attól eltérőek lehetnek. Ha eltérőek, akkor eltávolítjuk őket a reaktorból az előállítani kivánt polimer szemcséivel alkotott keverék formájában úgynevezett első termékként. Egyes esetekben az előállítani kivánt polimerszemcsékből álló fluidágy képezheti a reakció indításakor a fluidágyat. A fluidágyban felhasználásra kerülő, részben vagy teljesen aktivált impregnált prekurzor kompozíciót, azaz a tulajdonképpeni katalizátort előnyösen a 32 tartályban a tárolt anyaggal szemben kémiailag közömbös gáz, például nitrogén vagy argon párnája alatt tároljuk. A fluidizálást azáltal érjük el, hogy a keringtetett gázt nagy sebességgel vezetjük az ágyhoz^ illetve az á^yon át, rendszerint a kiindulási gázelegy áramlási sebességénei mintegy ötvenezer nagyobb sebességgel. A fluidágy tulajdonképpen az ágyon áthaladó gáz mozgásának hatására szabadon örvénylő szemcsék sürü tömege. Az ágyon bekövetkező nyomásesés egyenlő vagy valamivel nagyobb, mint az ágy tömege osztva keresztmetszeti területével. így a nyomásesés függ a reaktor geometriájától. Az úgynevezett "make-up" gázt, vagyis a reagáltatandó komponenseket tartalmazó és a 18 ponton át bevezetett gázt olyan arányban tápláljuk be a fluidágyba, amilyen arányban távolitjuk el a szemcsés polimerterraéket a reaktorból. A make-up gáz öszszetételét a fluidágy fölött elhelyezett 16 gázelemző elemzési eredményei alapján határozzuk meg, illetve állitjuk be. A gázelemző megállapítja ugyanis a keringtetendő gáz összetételét, és ennek az összetételnek a függvényében állitjuk be a make-up gáz összetételét úgy, hogy a reakciózónán belül a gázösszetétel lényegében állandó legyen. A fluidizálás teljessé tétele céljából a keringtetett gázt és kivánt esetben a make-up gáz egy részét a fluidágy alatti 18 ponton át vezetjük be a reaktorba. A reaktorban a 20 gázelosztó lemez van elhelyezve az eralitett beadagolási pont fölött az ágy fluidizálásának elősegítése céljából. 12
