182054. lajstromszámú szabadalom • Eljárás foszfor-nitrogén-tartalmú, szilárd állományú takarmányadalék előállítására
182.054 tő értéket tartalmaz és bentonit, valamint lecitin felhasználásával van előállítva. A hivatkozott közleményekből kitűnik, hogy egyrészt a karbamidnak nem elég biztonságos az etethetősége /ammónia mérgezés veszélye miatt/, másrészt a hasznosulás mértéke sem megfelelő. Ennek megfelelően a karbamidnak a takarmányozásban való felhasználása további beható kutatásokat igénylő és megoldandó probléma, mert a karbamid-adagolás a takarmányozásban a gyakorlatban igen eltérő eredményekhez vezet. Ennek oka nemcsak a felhasználásra kerülő karbamid mennyiségében keresendő, hanem a karbamidos termék összetételétől, gyártás-technológiájától és fizikai-kémiai-biológiai tulajdonságaitól is függ. A kérődzők /igy például szarvasmarha és juh/ előgyomraiban /bendő,recés, százrétü/ élő mikroorganizmusok hatására - szénhidrátok mellett - a takarmányok természetes fehérjéi és a karbamid is ammóniára bomlik. Az ammónia a szervezet számára azonban csak abban az esetben értékesül megfellelő mértékben, ha azt a mikroorganizmusok felhasználják a saját test állományuk fehérjéjének szintéziséhez. Ellenkező esetben az ammónia toxikussá válik, amely felszaporodva a bendőfolyadékban, gátolja a sejtek anyagforgalmát, valamint a felesleges ammónia felszívódva fokozatosan károsítja a májat, majd ezt követően bekövetkezhet az ammónia-mérgezés. /Juhász B.: "A karbamid felhasználás élettani alapjai" Iparszerü hústermelés 1981. l.sz./ Megállapítottuk azt is, hogy a karbamid szabályzott felszívódása az élőszervezetben foszforsav jelenlétében nem várt módon előnyösebben megy végbe, igy a bakarményozásban a karbamid részaránya a fehérje rovására megnövelhető. A találmány célkitűzése tehát egyrészt a foszforsav alakban levő foszfor, másrészt a karbamid felszívódásának szabályozása az élőszervezetben olyan készítmény előállítása■utján, amely a fenti követelményeket kielégíti. A találmány szerinti eljárás foszfor-nitrogén-tartalmu szilárd állományú takarmány kiegészítő előállítására foszforsav, karbamid éa keményítő felhasználásával úgy történik, hogy fos2>forsav alakjában levő foszforból, karbamidból és keményítőből 1:2-20:2-20 tömegarányban szükséges esetben viz hozzáadásával keverhető állományú diszperz rendszert képzünk, amelyet'40 - - 120 °C hőmérsékleten tartunk, majd a készítményt adott esetben felmelegítés előtt vagy azt követően hideg vagy meleg állapotban formázzuk, kivánt esetben pedig formázás előtt egyéb takarmányadalékok vagy formázást elősegítő segédanyagot adunk hozzá. A találmány szerinti eljárás egyik foganatositási módja szerint a megadott tömegarányban 1,05 - 1,7 sűrűségű foszforsavat karbamiddal és keményítővel péçszerü massza képződésig elkeverjük és a masszát 1 perc - 24 óra hosszat 40 - 120 °C hőmérsékleten tartjuk. A másik eljárásváltozat szerint egyrész vizhez annyi foszforsavat adunk, hogy a képződött vizes oldat foszforkoncentrátuma 0,08 - 0,32 rész legyen^ majd a higitott foszforsavat a karbamid telitett oldata képződésig adagoljuk, az igy kapott oldatban pedig legalább 1,5 rész keményítőt egyenletesen diszpergálunk. A 3. eljárásváltozat szerint egyrész karbamidhoz 132,2°C feletti hőmérsékleten 0,15 - 0,25 rész foszforsavat adunk vízzel higitott vagy tömény formában, végül az olvadékban 0,1-1,0 rész keményítőt egyenletesen diszpergálunk. A formázás lehet granulálás vagy extrudálás. 3
