182030. lajstromszámú szabadalom • Berendezés betét adagolására és reakciógázok elvezetésére zárt elektromos olvasztókemencékhez
182.030 bevezetőcsövet /számuk elérheti akár a tizenhatot is/ alkalmaznak. Ezek a kemenceboltozatban haladnak és a bebétanyagot közvetlenül a kemencetérbe juttatják. A bevezetőcsövek közvetlenül az elektródák közelében vannak elhelyezve és végeik az elektródák felé vannak hajlítva, A kihajlitott végek különleges, vizhütéssel ellátott vörösréz csodarabok. A betétanyagot bevezető csövek természetesen olyan közel vannak az elektródákhoz elhelyezve, amennyire ez lehetséges, minthogy - a már említettek szerint - a betétet az elektródák körül kell többnyire kúposán felhalmozni. Ez a kialakítás előnyösebb a korábban ismertetetthez képest olyan szempontból, hogy a kemencetér tökéletes tömítését biztosítja. Ugyanakkor azonban számos hátránya is ismeretes. A rendkívül nagy számban alkalmazott acél bevezető csövek a kemenceboltozatban haladnak, és - hasonlóan a másik megoldáshoz - jelentős áramveszteséget okoznak. Ez - mint mondottuk - • az olvasztókemence teljesítményét jelentős mértékben csökkenti. További hátránya ennek a megoldásnak? hogy a betét beadagolása bonyolult művelet és ezért a kezelőszemélyzet magasan kvalifikált munkásokból kell álljon. Végül, de nem utolsó sorban, hátránya az említett megoldásnak, hogy a bevezetőcsövek végén lévő vörösréz végdarabok a kemenceboltozatban robbanásveszélyt is jelentenek. Meg kell még említenünk, hogy mindkét bemutatott megoldás további közös hátránya, hogy a reakciózóna fölött elhelyezkedő központi kemenceboltozat a forró reakoiógázok hatására igen gyakran tulmelegszik, ami a bevezetőcsövek gyakori meghibásodását eredményezheti. Ennek elkerülésére ós a központi zóna viszonylag nagy élettartamának biztosítására bonyolult konstrukció és intenziv hűtőrendszer szükséges. Ami a reakciógázok elvezetését illeti, az az ismertetett berendezésekben a kemenceboltozat szélső részeinél, vízszintes elszivórendszerek segítségével történik, amelyek a gázokat tis&titórendszerbe vezetik. Ha a rendszert a szennyeződés és a por eltömi, a tisztítást kézzel kell elvégezni. Az ilyen gázelvezetŐ rendszerek további hátrányokkal is rendelkeznek. A kemenceboltozat alatti térben a reakciógázok egyenetlen nyomáseloszlása alakul ki és az elvezetés nyilvánvalóan sokkal intenzivebb a kemencetér azon szélénél, ahol a gázelszivó rendszer helyezkedik el, mig a kemencetér ellenkező oldalán a gázcsere lényegesen kisebb mértékű. A kemenceboltozat alatti térben pozitív és negativ nyomásterek alakulnak ki. A negativ nyomású terekben légszívás jön létre, mig a nagynyomású részeken a reakciógázok a tömítés kisebb hibáinál kiáramlanak a kemencét körülvevő térbe. A negativ nyomászónákban, ahol a kemencetérbe kívülről levegő áramlik be, a reakciógázok elégnek, és a töltet tulhevitését okozzák. A tulhevülés az elektródák túlzott fogyásához és a technológiai folyamatok zavarához vezet. A fenti káros jelenségek annál erősebben jelentkeznek, minél gyakrabban történik az üzemelés során betétbeadagolás. összefoglalva tehát megállapíthatjuk, ho^y az ismert berendezésekben a betétek adagolása és a reakciogázok elvezetése közben a betét tulhevül a reakciózónában, igy a termikus viszonyok szabályzása nem végezhető el megfelelően. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az ilyen zárt elektromos olvasztókemencékben kis szilíciumtartalmú, karbonban dus ferroötvözetek előállítása rendkívül nehéz. 3
