182004. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés zárt rendszerben keringetett médium felületi hőcserélőben történő hűtésére
182.004 részlegesen alkalmazott járulékos hűtéssel végzett hűtési mód között ilymódon 35 - 52,55 = 2,45°C-ra adódik. B hőmérséklet különös ég közvetlen hatással bir a kondenzvizhőmérsékletre. A találmány szerinti intézkedéssel elért ere+ dő hatás másképpen az alábbiak szerint fejezhető ki: Minthogy egy kondenzátorban a szokványos nyomástartományt feltételezve 1°C hőmérsékletkülönös ég a teljes hőmérsékleteséstől függően mintegy 0.4-től 0,7 % hatásfoknövekedést eredményez, a fenti 2,45° hőm er s éklet különbség hőigény szempontjából 1 - 1,5 % nyegleséggel egyenértékű. Az 5* ábrán feltüntetett diagram a találmány hatását kvalitativan érzékelteti. A vízszintes tengelyre az érintkeztetek! ^ munkafelületet, mig a függőleges tengelyre a t hőmérsékletért tékeket mértük fel. A vízszintes tengellyel párhuzamos, tT és ' t£ vonalak mentén a levegőhőmérsékletek, a JÇ és E görbéid pedig a hütendő médiumnak a hütőszakasz mentén vett hőmérsékletértékeit ábrázolják. A hagyományos hűtési módnak megfelelő K görbe a találmány szerinti, fenti számítási példának megfeleld hűtési módra érvényes E görbénél magasabban van. Az utóbbi a járulékos hűtés bekövetkezési helyén törést mutat. A diagramon tg mindkét, a K és | esetre jellemző kondenzvlzhőmérsékleteket jelöli, amelyele a vTz t - belépőhőmérsékleténél a kondenzátor Pfokszámával magasabb értékek mindkét vizsgált esetben. A találmány szerinti berendezés működésmódjával kapcsolat* ban megjegyzendő, hogy az járulékos hűtés nélkül is üzemeltet-‘ hető, amennyiben a járulékos hűtés az üzemi terhelés vagy kellően alacsony környezeti levegőhőmérséklet miatt nem szükséges! Amennyiben viszont a teljes hütőlevegőmennyiséget akarnánk /ismert módon/ nedvesítéssel lehűteni, úgy annak a következő c hátrányai lennének: )- azonos hütőhatás eléréséhez mintegy kétszeres vizmennyif a égre volna szükség,- azonos vízmennyiség alkalmazása esetén a hütőhatás mint-* egy felére csökken, *- olyan műszaki megoldás, amellyel a teljes hütőtoronyfe!lület egyenletes nedvesitése lenne elérhető, aligha valósítható meg,- a nedvesltőberendezés beruházási költségei többszörösért emelkednének. A 6.’ábrán olyan csőkötegelrendezést tüntettünk fel, amelynél a hütőcsövek a 3» ábra szerinti kiviteli alakhoz hasonlóanl függőlegesen állnak, és ugyancsak a toronykerület mentén külön* álló tj csoportonként a*, a" kétszakaszos áramlási rendszereket képezve vannak elrendëzveT A csőkötegek itt azonban nem teljesen érintőirányban állnak, érintőírányban mégis egymás mellett olyképpen vannak elhelyezve, hogy a szomszédos b csoportok a* ill a" áramlási szakaszai vannak rendre egymással szomszédosán! egymSs felé fordított módon kiképezve. E csökötególrendezés~a ‘? 3* ábra szerinti elrendezéssel szemben nagyobb érintkeztetőfelületet nyújt. , A 7» és 8. ábra vízszintes betáplálásu csőkötegelrendezést: mutat be vázlatosan. A bemutatott példaképpeni kiviteli alaknál, a hütendő médium a sugárirányban fekvő csőkötegeken kívülről ¥ befelé irányban áramlik keresztiig. Az elrendezésnek megfelelő* en nincsen szükség a járulékos hütésü részt, árnyékoló szerkezet6
