181990. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csővezetékben szállított vagy tartályban tárolt, szilárd anyagot tartalmazó zagy sűrűségének mérésére és mérési elrendezés az eljárás megvalósítására
a 32 tartályba kerül, ahonnan a 33 zagyszivattyú továbbítja a 34 csővezetéken keresztül a 39 keverő berendezésbe, ahová fölülről a 38 szállító berendezés segítségével a pernyét adagolják. A most már pernyét is tartalmazó zagy a 40 tartályba jut, ahonnan a 41 zagyszivattyú a 42 csővezetékbe továbbítja. A berendezés megfelelő működtetéséhez mérni kell a zagy sűrűségét a 34 és 42 csővezetékben. Nyilvánvaló, hogy a vezetőképesség mérésére akarjuk a problémát visszavezetni, vonatkoztatási jelként időbeli átlagérték nem alkalmazható. Kézenfekvőnek látszik a víz vezetőképességét mérni a befolyó 29 csőben, ténylegesen azonban ez sem megfelelő, mert a salakból, ill. pernyéből olyan anyagok oldódhatnak ki, amelyek oldott állapotban lévén nem befolyásolják a zagy sűrűségét, de megváltoztatják magának a víznek a vezetőképességét. Ezért vonatkoztatási jelként magában a 34, ill. 42 csővezetékben a zagy alkotórészét képező, de oldott anyagokat is tartalmazó víz vezetőképességét kell mérni. Ebből a célból a 34, ill. 42 csővezeték fölött azzal összekötött, de nem áramló folyadékot tartalmazó 35, ill. 43 csőtoldatot alakítunk ki pl. az 5.b ábra szerint. így egy-egy mérő 36' és 37' elektródpárt helyezünk el a 34 csővezetékben a 36 mérőhelyen és a 34 csővezeték fölött elrendezett 35 csőtoldatban a 37 mérőhelyen, ill. mérő 44' és 45' elektródpárt helyezünk el a 42 csővezetékben a 44 mérőhelyen és a 42 csővezeték fölött elrendezett 43 csőtoldatban a 45 mérőhelyen. A 34, ill. 42 csővezeték fölött elrendezett 35, ill. 43 csőtoldatban áramlás nincs, ezért oda a zagy szilárd alkotórészei nem jutnak föl, a 35, ill. 43 csőtoldatban csak víz található. Ez a víz azonban lassú áramlások és hőmozgás révén keveredik az alatta levő 34, ill. 42 csővezetékben áramló zagyban levő vízzel és így vezetőképessége követi a zagyban levő víz vezetőképességének lassú változásait. Ennél az eljárásnál tehát ugyancsak két különböző helyen mért vezetőképességet hasonlítunk össze, amelyek közül az egyik a vonatkoztatási jel. A mérési elrendezés a 6. vagy a 7. ábrának megfelelő lehet. Végül a 8. ábrán bemutatunk egy olyan elektród elrendezést, amely egyszerűsége, nyomás- és kopásállósága révén jól alkalmazható viszonylag nagy, többször tíz bar nyomású vizet vagy zagyot tartalmazó csővezetékben a vezetőképesség mérésére. A megbontott csővezeték 46 és 47 része közé legalább öt 48, 49, 50, 51 és 52 gyűrűt építünk be, amelyek közül a 48 első és az 52 utolsó gyűrű szigetelő anyagból van, továbbá az egymás után következő 48, 49, 50, 51 és 52 gyűrűk fölváltva szigetelő anyagból és villamosán vezető anyagból, célszerűen fémből vannak. A fémgyűrűk közül legalább kettő mérőelektródként van kialakítva. A 8. ábrán bemutatott elektród-elrendezés egyszerűen és olcsón előállítható, nem okoz keresztmetszetváltozást a csővezetékben és nem zavarja az áramlást. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás csővezetékben szállított vagy tartályban lévő vagy keverőberendezésben előállított, szilárd anyagot tartalmazó zagy sűrűségének mérésére és/vagy a mérés eredményének kijelzésére és/vagy a technológiai berendezéshez tartozó vezérlő és/vagy szabályozó berendezés működésének a mérés eredményétől függő befolyásolására, ahol a zagy villamos vezetőképessége a zagy sűrűségével egyértelmű összefüggésben van. azzal jellemezve, hogy egymástól elkülönítve mérjük a zagy és a zagy egyik alkotórészét képező szállító folyadék villamos vezetőképességét, megállapítjuk a szállító folyadék és a zagy vezetőképessége közötti eltérést és az eltérés mértékétől függően analóg jelet adunk a kijelző és/ vagy a technológiai berendezéshez tartozó vezérlő és/vagy szabályozó berendezés megfelelő bemenetére, ill. az eltérés meghatározott értékénél logikai jelet adunk a kijelző és/vagy a vezérlő és/vagy a szabályozó berendezés megfelelő bemenetére. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a vezetőképesség méréséhez a mérés helyén a zaggyal vagy a szállító folyadékkal érintkező elektródokra állandó amplitúdójú egyen- vagy váltakozó feszültséget vagy feszültség impulzusokat vezetünk és méijük az átfolyó áramot. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a vezetőképesség méréséhez a mérés helyén a zaggyal vagy a szállító folyadékkal érintkező elektródokon állandó amplitúdójú egyen- vagy váltakozó áramot vagy áram impulzusokat vezetünk át és mérjük az ehhez szükséges feszültséget. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a vezetőképesség méréséhez a mérés helyén a zaggyal vagy a szállító folyadékkal érintkező elektródokra egyen- vagy váltakozó feszültséget vagy feszültség impulzusokat vezetünk, mérjük az átfolyó áramot és a feszültséget és a kettő hányadosát képezzük. 5. Az 1...4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy mérjük egy csővezetéken szállított zagy villamos vezetőképességét, ill. annak időbeli változását, megállapítjuk a vezetőképesség időbeli átlagértékét és az átlagértéktől való eltérés esetén az eltérés mértékétől függő analóg jelet képezünk, ill. az eltérés meghatározott értékénél logikai jelet képezünk. 6. Az 1...4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy mérjük a vezetőképességet egy tartály belsejében kiválasztott ponton, továbbá mérjük a tartály túlfolyójában elfolyó szállító folyadék vezetőképességét és a két mért vezetőképesség közötti eltérés mértékétől függő analóg jelet képezünk, ill. az eltérés meghatározott értékénél logikai jelet képezünk. 7. Az 1...4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy mérjük a vezetőképességet egy keverőberendezés utáni csőszakaszban, továbbá mérjük a keverőberendezés utáni csőszakasz fölött elrendezett, a csőszakasszal összeköttetésben lévő, nem áramló szállító folyadékot tartalmazó csötoldatban a szállító folyadék vezetőképességét és a vezetőképességek közötti eltérés mértékétől függő analóg jelet képezünk, ill. az eltérés meghatározott mértékénél logikai jelet képezünk. 8. Az 5. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a zagy villamos vezetőképességére jellemző jelből két különböző időbeli lefolyású jelet állítunk elő, amelyek közül az első jel csak a villamos vezetőképességre jellemző jel igen lassú változásait, a második jel pedig a villamos vezetőképességre jellemző jel viszonylag gyors változásait is követi; továbbá hogy az első és a második jelet egymással összehasonlítjuk és a két jel különbségéből analóg jelet képezünk a kijelző számára és/vagy a csővezetékhez tartozó vezérlő és/vagy szabályozó berendezés működésének befolyásolására. 9. Az 5. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a zagy villamos vezetőképességére jellemző jelből két különböző időbeli lefolyású jelet állítunk elő, amelyek közül az első jel csak a villamos vezetőképességre jellemző jel igen lassú változásait, a második jel pedig a villamos vezetőképességre jellemző jel viszonylag gyors változásait is követi; továbbá, hogy az első és második jelet 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
