181990. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csővezetékben szállított vagy tartályban tárolt, szilárd anyagot tartalmazó zagy sűrűségének mérésére és mérési elrendezés az eljárás megvalósítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 181990 Nemzetközi osztályozás: fEp Bejelentés napja: 1979. XII. 3. (VI-1280) NSZO3 G 01 N 27/02 t Közzététel napja: 1982. XII. 28. /. - " • \ ORSZÁGOS A TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1985. XII. 31 Feltalálók: Apor Zsuzsa oki. vili. üzemmérnök, 30%, Glofák F. Péter oki. vili. mérnök, 20%, Kiss Miklós oki. gépészmérnök, 20%, Mészáros Béla oki. vili. mérnök, 30%, Budapest__________________________ Szabadalmas: Villamosipari Kutató Intézet, Budapest Eljárás csővezetékben szállított vagy tartályban tárolt, szilárd anyagot tartalmazó zagy sűrűségének mérésére és mérési elrendezés az eljárás megvalósítására 1 2 Ismeretesek és széles körben elterjedtek olyan hidraulikus szállítási technológiák, amelyekben különböző fajtájú aprított szilárd anyagokat folyadékkal keverve csővezetéken szállítanak. Az így összeállított keverékeket zagyoknak nevezik. A szilárd anyag többnyire szén, homok, kavics, érc, bányameddő, salak, pernye, szennyvíziszap stb., a folyadék általában tiszta vagy ipari víz. A zagyban a szilárd anyag mennyisége a 30%-ot is elérheti. A zagyokat szállító berendezések közül ismeretesek a zagyszivattyúk, a forgócellás, a Függőkamrás, a csőkamrás stb. adagoló és szállító rendszerek, ill. ezek kombinációi. Mindezen szállító berendezések üzemeltetésekor fontos követelmény a zagysűrűség mérése, továbbá a mérés eredményétől függő olyan logikai vagy analóg jel előállítása, amely alkalmas a zagyszállító berendezéshez tartozó vezérlő és/vagy sza- 15 bályozó berendezés megfelelő befolyásolására. Ilyen mérőberendezés, ill. befolyásoló jel nélkül a zagyszállító berendezés üzemetetése csak kézi beavatkozással lehetséges, sok munkaerő ráfordítást igényel, és ennek ellenére az üzem megbízhatósága csekély, a berendezés kihasználása rossz, energia- és vízfogyasztása nagy. A zagyok sűrűségének mérésére ismeretesek izotópos mérőberendezések, amelyeknél valamely rádióaktiv izotóp által kibocsátott sugárzás hatol át a zagyon és az áthatoló sugárzás intenzitását megfelelő érzékelő méri. Az áthatoló sugár- 25 zás a zagy sűrűségének függvénye. Ezen berendezések alkalmazása esetén azonban a sugárveszély miatt fokozott biztonsági és óvórendszabályok betartására, továbbá speciálisan kiképzett személyzetre van szükség. Ezért ez a módszer a beruházási és az üzemeltetési költségeket megnöveli. Ismeretes továbbá olyan módszer folyadékok szennyezettségének megállapítására (3 942 360 lajstromszámú USA- szabadalom), amelynél adott mennyiségű, vizsgálni kívánt folyadékot tölcsérbe töltenek, amelyből a folyadék több 5 réteg szűrőpapíron át távozik. Ezt követően a tölcsérből kivett legfölső és legalsó szűrőpapírt megvilágítják és a viszszavert fény különbségéből következtetnek a szennyezettség mértékére. Nyilvánvaló, hogy ez a módszer, amely a vizsgálandó folyadékból (zagyból) vett minták ellenőrzésén alapul 10 és eleve szakaszos üzemű, teljesen alkalmatlan nagy tömegű zagyot szállító, folyamatos üzemű ipari berendezések üzemének önműködő vezérlésére vagy szabályozására. Ismeretesek villamos elven működő berendezések, ill. villamos hatásokat kihasználó mérési eljárások is. Ezek egy része elektrostatikus hatáson alapul (167 598 lajstromszámú magyar szabadalom). Itt a fluidizációs vagy pneumatikus úton szállított por mennyiségét mérik úgy, hogy az áramlás során dörzselektromosság révén föltöltődött porszemcsék töltésmennyiségét mérik a csővezetékbe benyúló elektród 20 segítségével. Nyilvánvaló, hogy ez a módszer csak akkor alkalmazható, ha nem csak a szállított anyag, de a szállító közeg is szigetelő, tehát pl. száraz gáz, esetleg szigetelő folyadék így vízben történő szállításra nem alkalmas. Ugyanez mondható a 655 935 lajstromszámú szovjet szabadalomban ismertetett eljárásra, ill. berendezésre is, amely kapacitív mérőátalakítókat használ a csővezetékbe beépítve, amelyek elektródjai között váltakozó villamos teret hoz létre a mérendő közegen keresztül; nyilvánvaló, hogy viszonylag jó villamos vezetőképességü vizes zagyok sűrűségének méré- 30 sére ez a módszer sem alkalmas. 181990
