181984. lajstromszámú szabadalom • Hajtásvezérlő berendezés kábelsodró gépekhez
X MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 181984 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1977. XII. 12. (VI—1166) NSZ03 H 02 P 1/58 Közzététel napja: 1983. I. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1985. XII. 31 Gisbatlîlrni Tár Feltalálók: Kiss Péter, vili. mérnök, Tiboldi János, vili. mérnök, Budapest Szabadalmas: Villamos Automatika Intézet, Budapest Hajtásvezérlő berendezés kábelsodró gépekhez 1 A találmány tárgya fokozott üzembiztonságú, gazdaságos hajtásvezérlő berendezés kábelsodró gépekhez. A kábelsodró gépek termelékenységének növelése érdekében szükséges, hogy a szálszakadások száma minél kisebb legyen. A technológiai tapasztalatok szerint a legtöbb szálszakadás az indítás, illetve a felgyorsítás során következik be. Ennek megakadályozására a törekvés az, hogy ezekben az üzemállapotokban minél lágyabb, egyenletesebb fordulatszám felfutást biztosítsanak. Az egyik ismert megoldásnál csúszógyűrűs motoros hajtást alkalmaznak indító ellenállásfokozatokkal. Az indító ellenállásfokozatok kapcsolása kézi vagy szervomotoros kormányhengerrel vagy mágneskapcsolókkal történik. A berendezés terjedelme és a gazdaságosság korlátot szab az ellenállásfokozatok darabszámát illetően. Fenti szempontok figyelembevételével a gyakorlatban 12 ellenállásfokozatnál több nem jöhet számításba, ami azt jelenti, hogy bekapcsoláskor és minden átkapcsolás során nyomatékugrás lép fel. Ez a körülmény növeli a szálszakadás veszélyét. További hátrányt jelent az, hogy az indítóellenállás és a hozzátartozó kapcsolóberendezés meglehetősen nagy terjedelmű, helyigényes, a kapcsolóberendezés nagyszámú mechanikus mozgó alkatrészt tartalmaz, ezek elhasználódásnak, meghibásodásnak vannak kitéve. Fentieken túlmenően az ellenállásos indítás energetikailag veszteséges. A forgórészköri energia az indítóellenállásokon hővé alakul át és veszendőbe megy. Az ismertetettnél fejlettebb megoldás, amely lágy indítást és felgyorsítást biztosít, a Schrage-motoros hajtás. Ennek alkalmazásánál sem az indítás, sem a felgyorsítás során nem 2 lép fel nyomatékugrás, azonban két lényeges hátránya miatt ez a megoldás háttérbe szorult. Hátrányai, hogy egyrészt — a kommutátor és a szervomechanikus működésű kefehídszerkezet üzembiztonsági szempontból nem kielégítő, 5 könnyen meghibásodik, másrészt — a Schräge motor gyártása és beszerzése nehézkes és költséges. Az ismert megoldások közül a jelenleg is világszerte alkalmazott legkorszerűbb megoldás a tirisztoros áramirányító- 10 val táplált egyenáramú motoros hajtás. Hajtástechnikai szempontból — lágy indítás és felgyorsítás szempontjából — ez a megoldás kifogástalan, a tirisztoros áramirányító pedig üzembiztonság tekintetében kielégíti a legkorszerűbb igényeket is. Ennek a megoldásnak csak két 15 hátrányos tulajdonságát említhetjük meg: — egyrészt az egyenáramú motor kommutátoros gép és mi nt ilyen, üzembiztonsága kisebb, mint a kalitkás és csúszógyűrűs motoroké, ugyanakkor árban kifejezetten drágább, — másrészt a tirisztoros áramirányító meglehetősen költ- 20 séges berendezés. Célul tűztük ki, hogy a találmány szerinti berendezéssel a fentiekben felsorolt hiányosságokat maradéktalanul kiküszöböljük, sőt az említett megoldásokhoz képest lényeges előnyöket biztosítunk megoldásunkkal. 25 Célkitűzésünk megvalósításának alapját a sodrógépek üzemi viszonyaiból származó speciális adottságok képezik. Figyelembevettük azt, hogy a jelenlegi üzemi körülmények között egy kezelő minimálisan két-három gépet szolgál ki, másrészt a befűzés és az üzemszerű járatás idejéhez viszo- 30 nyitva a sodrógép maximálisan 100—120 másodperces fe' 181984
