181982. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy sűrűségű etilén-polimerek előállítására fluid-ágyas reaktorban

5 181982 6 a homopolimerek nagyipari méretekben viszonylag nagy ter­melékenységgel állíthatók elő alacsony nyomásot gázfázis­ban úgy, hogy etilént nagy aktivitású, magnéziumot és titánt tartalmazó, továbbá közömbös hordozóanyaggal összeke­vert komplex katalizátor jelenlétében homopolimerizálunk. Bár ezeknek a katalizátoroknak nagy az aktivitása, a velük előállított polimereknek az a hátránya, hogy a fluidágyas polimerizálási eljárás során képződött polimerszemcsék alak­ja rendszertelen és így elég nehéz őket fluidizálni. Ugyanak­kor ezek a polimertermékek viszonylag nagy mennyiségben tartalmaznak finomszemcsés részt, azaz olyan szemcséket, amelyek szemcsemérete 125 mikron vagy ennél kisebb. Meglepő módon felismertük, hogy viszonylag nagy terme­lékenységgel 0,95—0,97 sűrűségű, 22—32 ömledékfolyási arányú, viszonylag nagy térfogatsúlyú, viszonylag kis meny­­nyiségű finomszemcsés részt tartalmazó és viszonylag kerek­­ded szemcsealakú etilén homopolimerek és kopolimerek ál­líthatók elő nagyüzemi méretekben alacsony nyomáson gáz­fázisban, ha etilént homo- vagy kopolimerizálunk olyan nagy aktivitású, magnéziumot és titánt tartalmazó komplex katalizátorral, amely a következőkben részletesen ismerte­tett módon meghatározott mennyiségekben vett pórusos kö­zömbös hordozóanyaggal van felitatva és specifikus körül­mények között van aktiválva. A találmány tárgya tehát eljárás viszonylag nagy termelé­kenységgel alacsony nyomáson gázfázisban olyan etilén ho­mopolimerek és kopolimerek előállítására, amelyek sűrűsége mintegy 0,95—0,97, ömledékfolyási aránya 22—32, továbbá viszonylag alacsony a maradék katalizátortartalmuk, min­tegy 0,34—0,51 g/cm3 a térfogatsúlyuk, szemcséik alakja kerekded és viszonylag kis mennyiségekben tartalmaznak finomszemcsés, azaz 125 mikron alatti szemcseméretű részt. A találmány szerinti eljárás megvalósítható az 1. ábrán ábrázolt fluidágyas berendezésben. Felismertük tehát, hogy mintegy 0,95—0,97 sűrűségű, ala­csony ömledékfolyási arányú és viszonylag nagy térfogat­súlyú etilén homopolimerek és kopolimerek állíthatók elő nagy termelékenységgel alacsony nyomáson gázfázisban fluidágyat alkalmazva, ha a monomert vagy monomereket a későbbiekben részletezett specifikus eljárási paraméterek betartásával olyan nagy aktivitású katalizátor jelenlétében polimerizáljuk, amely fel van itatva egy pórusos közömbös hordozóanyaggal abból a célból, hogy biztosítani lehessen a katalizátor nagy aktivitását és az előállítandó polimerszem­csék kedvező morfológiáját (beleértve a finomszemcsés rész viszonylag kis mennyiségét). E célból olyan prekurzor kom­pozíciót, amelyben q = 1,5 m + 2 (az említett szimbólumok magyarázatát a későbbiekben adjuk meg), az UI—277 szá­mú bejelentésünkben ismertetett módon közömbös hordo­zóanyagra impregnálunk, majd az így kapott impregnált prekurzor kompozíciót aktiválás nélkül tápláljuk be egy olyan polimerizációs reaktorba, amelyben azután a későbbi­ekben ismertetett módon aktiválásnak vetjük alá. Ennek az aktiválási módszernek az eredményeképpen nagy aktivitású katalizátort kapunk, ugyanakkor a képző­dő etiléntartalmú polimerek szemcséinek morfológiája igen kedvező. A találmány szerint polimerek ömledékfolyási aránya 22— 32, előnyösen 25—30. Az ömledékfolyási arány tulajdon­képpen egy további jellemzője egy polimer molekulasúlyel­oszlásának. így a 22—32 ömledékfolyási arány tartomány megfelel mintegy 2,7—4,1 M /M tartománynak, illetve a 25—30 értékű tartomány mintegy 2,8—3,6 M#/Mn tarto­mánynak. A találmány szerinti eljárással olyan kopolimerek állít­hatók elő, amelyek nagyobb mólszázaléknyi, azaz legalább 98 mól%-nyi mennyiségben etilént és kisebb mólszázalék­nyi, azaz legfeljebb 2 mól%-nyi mennyiségben egy vagy több 3—8 szénatomos alfa-olefint tartalmaznak. Az említett alfa­­-olefinek nem tartalmazhatnak oldalláncot a kettőskötésben lévő szénatomoktól számítva az első három szénatomon. A találmány szerinti kopolimerekben hasznosítható alfa-ole­finek közé tartozik például a propilén, 1-butén, 1-pentén, 1-hexén, 4-metil-1-pentén, 1-heptén vagy az 1-oktén. Elő­nyös alfa-olefin a propilén, 1-butén, 1-hexén, 4-metil-1- -pentén és az 1-oktén. A találmány szerinti kopolimerek sűrűsége, azaz fajsúlya 0,95—0,97, előnyösen mintegy 0,955—0,970. Egy adott fo­lyási számnál a kopolimer sűrűségét elsősorban a 3—8 szén­atomos komonomemek az a mennyisége szabja meg, amely az etilénnel kopolimerizálódott. A komonomer távollétében az etilén homopolimerizálódik a találmány szerinti katalizá­­torkompozrció jelenlétében olyan homopolimereket adva, amelyek sűrűsége mintegy 0,96 vagy ennél is nagyobb. így tehát növekvő mennyiségű komonomer adagolása a kopoli­­merekhez azok sűrűségének növekvő mértékű csökkenését eredményezi. Ugyanazon reakciókörülmények betartása mellett a különböző 3—8 szénatomos komonomerekből azo­nos eredmény eléréséhez szükséges mennyiség monomerről monomerre változik. Más szavakkal: egy adott sűrűségű ko­polimer előállításához egy adott folyási számnál a különbö­ző komonomerekből a szénatomszám növekedésével párhu­zamosan egyre nagyobb mennyiségre van szükség, vagyis a 3 szénatomos komonomerből kell a legkevesebb és a 8 szén­atomosból a legtöbb. Egy homopolimer vagy kopolimer folyási számát moleku­lasúlya határozza meg. A viszonylag nagy molekulasúlyú polimereknek viszonylag kicsiny a folyási számuk. Az úgy­nevezett ultranagy molekulasúlyú etilénpolimerek nagy nyo­mású folyási száma (high load melt index; a továbbiakban HLMI-értékként fogjuk említeni) mintegy 0,0 és az igen nagy molekulasúlyú etilénpolimerek HLMI-értéke mintegy 0,0 és mintegy 1,0 közötti. Az ilyen nagy molekulasúlyú polimereket azonban nehéz — vagy éppenséggel lehetetlen — sajtolni hagyományos fröccsöntő berendezésekkel. A ta­lálmány értelmében előállított polimereket viszont ilyen be­rendezésekkel fel lehet dolgozni. Normál nyomású folyási számuk (standard or normal load melt index; a továbbiak­ban NLMI-értékként fogjuk említeni) mintegy 0,0—100, elő­nyösen mintegy 0,5—80 és HLMI-értékük mintegy 11—2000. A találmány szerinti polimerek folyási száma függ a polime­rizálási hőmérséklettől, a kopolimer sűrűségétől, továbbá a polimerizálási reakcióban a hidrogén és a monomer arányá­tól. így a folyási szám növelhető a polimerizációs hőmérsék­let növelésével és/vagy a polimer sűrűségének csökkentésével és/vagy a hidrogén/monomer arány növelésével. A kopoli­merek folyási száma tovább növelhető a hidrogénen túlme­nően más láncátadó ágensek, például dialkil-cink-vegyületek használatával. A találmány szerinti kopolimerek 1000 szénatomra vonat­koztatva 1 vagy ennél kevesebb szén—szén kettőskötést, rendszerint 0,1—0,3 szén—szén kettőskötést tartalmaznak. A találmány szerinti polimerek esetén 50 °C-on a ciklohe­­xánnal extrahálható rész mennyisége mintegy 3 súly%-nál, előnyösen mintegy 2 súly%-nál kisebb. A találmány szerinti polimerek esetén 50 000-es vagy ennél nagyobb termelékenységnél a p. p. m.-ben kifejezett, titán­fémre vonatkoztatott maradék katalizátortartalom 20-nál kevesebb. A találmány szerinti polimerek maradék klór-, bróm-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom