181969. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-androsztén-3-on-származékok előállítására

5 181069 6-szteroiddá izomerizáljuk és kívánt esetben a A6-kettös­­kötésre egy R5COSH általános képletű tioalkánkurbon­­savat — ahol R5 jelentése a fenti — addicionáltatunk, vagy f) az olyan I általános képletű 17ß-hidroxi-17a-(3- -hidroxi-propil)-4,6-androsztadién-3-on-származékok előállítására, amelyek képletében R, jelentése hidrogén­­atom vagy 1—4 szénatomos alkanoilcsoport R2 jelentése trifenilmetilcsoport vagy valamely, adott esetben kar­­boxilcsoporttal vagy rövidszénláncú alkoxicsoporttal szubsztiíuált 1—7 szénatomos alkanoilcsoport, R3 jelen­tése metilcsoport vagy etilcsoport, R4jelentése hidrogén­­atom vagy metilcsoport és — A — B —jelentése az [a] képletű csoport, egy II általános képletű 17ß-hidroxi­­-17a-(3-hidroxi-propil)-A4,6-3-oxo-szteroidot, amelynek képletében R| és R2 jelentése hidrogénatom, R3 és R4 jelentése a fenti, észterezünk vagy éterezünk és kívánt esetben egy olyan I általános képletű vegyiiletet, amely­ben R2jelcntése valamely kétbázisú sav gyöke, R, jelen­tése hidrogénatom, és R3, R4, valamint - A — B —je­lentése a fenti, ammonium-, alkálifém- vagy alkáliföld­­fém-sóvá alakítunk át, vagy kívánt esetben egy 17ß,22- -di-(l—4 szénatomos alkanoil-oxi)-származékot parciá­lisán 17ß-alkanoiloxi-22-hidroxi-szärmaz0kkä hidroli­­zálunk ; kívánt esetben az a)—e) eljárás egyikével ka­pott I általános képletű 4-androsztén-3-ont — ahol R( és R2jelentése hidrogénatom, R3, R4, R5 és — A — B — jelentése a fenti — éterezünk vagy észterező katalizátor hozzáadása melleit észterezünk és kívánt esetben sóvá alakítunk ál. A találmány aj eljárása szerint az olyan vegyületek elő­állítása céljából, amelyek a 7a-helyzetben egy alkoxi­­-karbonil-csoportot tartalmaznak, a A4,6-telítetlen 3- -oxo-androsztadiént célszerűen egy megfelelő protikus oldószerben oldjuk, és kálium-cianiddal reagáltatjuk. Megfelelő oldószerek az alkoholok, például metanol vagy etanol, adott esetben egy közvetítő oldószer, pél­dául etil-acetát jelenlétében. Melegítés alkalmazása gyorsítja a reakciót, amely visszafolyatás hőmérsékletén Hóhányóra alatt befejeződik. Az így kapott 3-oxo-4,4,7cc­­-(amino-metilidin)-5-ciano-androsztánt extraháljuk, és enyhén savas vizes oldatban melegítjük úgy, hogy a hő­mérséklet a 80—100°C-ot ne haladja meg. Savanyításra minden erősen disszociáló sav, például sósav, kénsav vagy perklórsav megfelel. Lehűtés után a megfelelő 3- -oxo-4a,7sc-karboniI-5-ciano-androsztán kiválik, ame­lyet az elkülönítés után egy alkálifém-alkoholáttal, pél­dául nátrium-etanoláttal melegítünk, ahol az alkoholá­­tot célszerűen közvetlenül a reakcióelegyben állítjuk elő, úgy hogy egy rövidszénláncú R5OH általános képletű alkoholhoz — ahol R5 a fentebb megadott jelentésű — egy alkálifémet, például nátriumot vagy káliumot adunk. A találmány b) eljárása szerint az olyan vegyületek előállítása céljából, amelyek 7a-helyzetben —S—CO—R5 általános képletű csoportot tartalmaz­nak — ahol R5 a fentebb megadott jelentésű a II álta­lános képletű kiindulási anyagot egy protikus oldószer­ben vagy ilyenek elegyében oldjuk, egy R5COSH általá­nos képletű alifás tiokarbonsavat adunk hozzá, ahol R5 a fentebb megadott jelentésű és a reakcióelegyet szo­bahőmérséklettől az oldószer forrási hőmérsékletéig ter­jedő hőmérsékleten melegítjük. Megfelelő oldószer pél­dául a metanol, acélon és tclrahidrofurán vagy ezek ele­gye. Az adott esetben alkalmazott oldásközvetítő oldó­szerek, például diizopropil-éter, benzol és heptán a reak­ció végbemenetelét nem zavarják. A találmány c) eljárása szerint az olyan vegyületek előállítása céljából, amelyek a 6,7-helyzetben egy meti-­­léncsoportot tartalmaznak, a A4,6-telítetlen 3-oxo-and­­rosztadiént célszerűen dimetil-szulfoxónium-metiliddel metilénezzük. Ecélból a A4,6-szteroidot védőgáz, pél­dául nitrogén vagy argon alatt lassan hozzáadjuk tri­­metil-szulfoxónium-jodid és nátrium-hidrid ásványolaj­jal és dimetil-szulfoxiddal készült szuszpenziójához vagy trimetil-szulfoxónium-jodid és nátrium-hidroxid dime­til-szulfoxiddal készült oldatához. A reakció 20—40 °C- on 10—30 óra alatt befejeződik. A reakcióterméket extraháljuk, és a 6 ß,7ß-metil6n-vegyületet a 6,7«-meti­­lén-vegyülettől kromatográfiával választjuk el és tisz­títjuk. Amennyiben célszerű a szabad hidroxilcsoportokat védeni, úgy például nitrooxi-csoportok vihetők be az 1 618 998 sz. német szövetségi köztársaságbeli nyilvá­nosságra hozatali irat eljárása szerint. Abban az esetben, ha a találmány szerinti vegyületek olyan észterezett hidroxilcsoportokat tartalmaznak, pél­dául védőcsoportokat, amelyeket az előállítási eljárás során alakítottunk ki, úgy az észterkötések önmagukban ismert módszeiekkelhidrolizálhatók. Salétromsavészter­­csoportokat célszerűen ecetsavas oldatban cinkkel redu­kálunk hidroxilcsoporttá. A találmány d) eljárása szerint olyan vegyületek elő­állítása céljából, amelyek 7a-helyzetben alkil-tio-csopor­­tot tartalmaznak, a II általános képletű kiindulási anya­got alkalmas oldószetben megfelelő alkántiollal reagál­tatjuk. Alkalmas oldószerek különösen az olyan szerves bázisok, mint a piridin, piperidin, kollidin és lutidin. A reakcióelegyet célszerűen szobahőmérséklet feletti hő­mérsékletre melegítjük, jóllehet alacsonyabb hőmérsék­let is lehetséges, azonban ez nemkívánt túl hosszú reak­cióidőhöz vezet, alkalmazható a reakcióelegy forrás­pontjáig terjedő hőmérséklet is. A találmány e) eljárása szerint olyan vegyületek elő­állítása céljából, amelyek 6-metil-A6- vagy 6«-metil-7a­­-alkanoil-tio-csoportot tartalmaznak, a III általános képletű vegyületekben enaminálással vagy enoléterezés­­sel 3-enamin-, illetve 3-enoléter-A3,5-csoporttá izomeri­­záljuk a 3-oxo-Alcsoportot. Enaminálás céljából a kiindulási szteroidot például pirrolidinnel vagy morfolinnal melegítjük alkalmas ol­dószerben, például metanolban, diklór-metánban vagy benzolban, adott esetben p-toluol-szulfonsav hozzáadá­sával . Enoléter előállítása céljából a kiindulási szteroidot célszerűen például 2,2-dimetoxi-propánnal, ortohangya­­savészterrel vagy benzil-alkohollal melegítjük alkalmas oldószerben, például benzolban, dimetil-formamidban vagy dioxánban p-toluolszulfonsav vagy kénsav jelen­létében. A megfelelő tio-enoléterek képzése mono-tiogli­­kollal vagy benzilmerkaptánnal lehetséges piridin-eta­­nol-elegyben. Az így képződött 3,5-dién-aminra, illetve 3-alkoxi-3,5- -diénre formaldehidet addicionáltatunk. E célból szo­bahőmérsékleten lassan formaldehidet adunk a vala­milyen alkalmas oldószerben oldott A3,5-szteroidhoz. Alkalmas oldószerek az alifás alkoholok, például a me­tanol és etanol, aromás szénhidrogének, például benzol és toluol, valamint cikloalifás szénhidrogének, például ciklohexán. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom