181910. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gyorsan változó egyszeri lefutású vagy ismétlődő analóg villamos jelek tárolására, továbbá analóg és/vagy digitális megjelenítésére
9 181910 10 kapcsolású gyors 42 fűrészjelforrása, vízszintes eltérítésnyújtó és eltérítéshelyzetbeállító 43,44 áramköre, ezenkívül lassú 45 fűrészjelforrása és visszafutáskioltó 46 áramköre, valamint lánckapcsolású 47 áramerősítője és 48 reed-reléje van. A gyors 42 fűrészjelforrás, a lassú 45 fűrészjelforrás és a visszafutáskioltó 46 áramkör vezérlő bemenete a megjelenítésvezérlő G csatorna első vezérlő gl vezetékével van összekötve. A gyors 42 fűrészjelforrás második vezérlő bemenete a megjelenítésvezérlő G csatorna második vezérlő g2 vezetékével, a lassú 45 fűrészjelforrás második vezérlő bemenete és a 47 áramerősítő vezérlő bemenete a megjelenítésvezérlő G csatorna harmadik vezérlő g3 vezetékével van összekötve. Az analógkimenő 25 egység kimenetét az analógkimenő E csatorna három első, második, harmadik el, e2, e3 vezetékét az illesztő 41 erősítő, az eltérítéshelyzetbeállító és a viszszafutáskioltó 44, 46 áramkör kimenete képezi. Az illesztő 41 erősítő analóg f kimeneten érkező jelből a kimenetére kapcsolt első el vezetéken előállítja a megjelenítés számára az optimális függőleges, vagyis Y irányú kimeneti jel amplitúdó nagyságát. A gyors 42 fürészjelforrás időben lineáris felfutású, az oszcilloszkópos megjelenítés periódusához időben illeszkedő, gyors visszafutású jelet állít elő. A lassú fűrészjelforrás az X—Y írós megjelenítés periódusához illeszkedő jelet szolgáltat. A fűrészjelek indítását a megjelenítés vezérlő G csatorna első vezérlő gl vezeték jele végzi, míg az egyes jelforrások aktivizálását az eltérítés aktivizálódó második vezérlő g2, illetve a harmadik vezérlő g3 vezeték jele végzi. A vezérlés oly módon realizálódik, hogy ha az eltérítés aktivizáló második vezérlő g2 vezeték jele logikai nem-szintű, az eltérítés aktivizáló harmadik vezérlő g3 vezetéké pedig logikai igen-szintű, a gyors 42 fűrészjelforrás aktivizálódik és a vízszintes eltérítésnyújtó 43 áramkör bemenetét vezérli, továbbá a 47 áramerősítőn át a 48 reed-relé meghúzott állapotba kerül. így az analógkimenő E csatorna oszcilloszkópos megjelenítés első — Y — ell, második — X — e21 és a visszafutáskioltó harmadik — Z — e31 vezetékei aktivizálódnak. Ha az eltérítésaktivizáló második vezérlő g2 vezeték jele logikai igen-szintű, az eltérítésaktivizáló harmadik vezérlő g3 vezetéké pedig logikai nem-szintű, a lassú 45 fűrészjelforrás aktivizálódik és a vízszintes eltérítésnyújtó 43 áramkör bemenetét vezérli, a 48 reed-relé elenged és az X—Y írás megjelenítés első — Y — el2, második — X — e22, harmadik — Z — e32 vezetékei aktivizálódnak. A vízszintes eltérítő jelek amplitúdóját és helyzetét a vízszintes eltéritésnyújtó 43 és az eltérítéshelyzetbeállító 44 áramkör határozza meg. Ezek segítségével lehetőség van a tárolt jel finom részleteinek kinagyítására, illetve megfigyelésére. A visszafutáskioltó 46 áramkör feladata az eltérítőjelek visszafutásakor a jel rajzolás megszüntetése. A 47 áramerősítő és a 48 reed-relé segítségével az X—Y írás, vagy az oszcilloszkópos megjelenítési üzemmódoknak megfelelően az első — Y — el, a második — X — e2 és a harmadik — Z — e3 vezetékek az ismertetett módon automatikusan átkapcsolódnak. A 8. ábra a késleltető-Iáncos vezérlő 26 egység egy példaként kiviteli alakját mutatja. A késleltető-Iáncos vezérlő 26 egységnek 50 kezelőszervei és három, első, második és harmadik vezérlő 51, 52, 53 részegysége van. Az első, második és harmadik vezérlő 51, 52, 53 részegység kezelő T csatornán át az 50 kezelőszervekkel, a harmadik vezérlő 53 részegység kimenete pedig időzítő S csatornán át a második vezérlő 52 részegység második időzítő bemenetével van összekötve. Az első vezérlő 51 részegység be/kimenete belső K vezérlőcsatornán át a második vezérlő 52 részegység ki/bemenetével van összekötve. A késleltető-Iáncos vezérlő 26 egység kimenetét az első vezérlő 51 részegység írásvezérlő és tárolókiolvasás j, k kimenete, továbbá a második vezérlő 52 részegység megjelenítésvezérlő, késleltető és beíró G, H, I csatornája, valamint vezérlő e kimenete képezi. A késleltető-Iáncos vezérlő 26 egység ki/bemenetét az belső ki/bemenő F vezetékrendszer, indítóbemenetét az első vezérlő 51 részegység bemenetére csatlakozó indító d jelvezeték képezi. A belső K vezérlő-csatorna írásvezérlő címszámláló túlcsordulás, módusvezérlő, kevertidőalap és készenléti j, o, p, r, n továbbá n-edik tárolóelem beíró in vezetékből áll. Az 50 kezelő-szervekkel a kezelő T csatornán továbbított jdek segítségével beállíthatjuk a berendezés üzemmódjait, ; zaz az indítási feltételeket. Ez lehet egyszeri-, normál- és £ utomatikus üzzemód. Ugyancsak beállíthatjuk a jelrögzítési és mintavételezési módot, késleltetett, előindított váltott időalapú, továbbá az indító jel belső, vagy külső forrását és beállíthatjuk az oszcilloszkópos vagy X—Y írás üzemmódba £ megjelenítést. A jelrögzítés előtt a berendezést alaphelyzetbe kell állítani, ami azt jelenti, hogy léptető-regiszteres 23 tároló előző állapotától függetlenül írás üzemmódba kerüljön és a késleltető-Iáncos vezérlő 26 egység álljon készen az indító d vezetéken érkező indító jel fogadására. Az első vezérlő 51 részegység bemenetére érkező készenléti n vezeték j :le, mely közvetlenül jelzi, hogy újabb jelrögzítés kezdeményezhető, a második vezérlő 52 részegységben állítódik elő, az 50 kezelőszervekből jövő kezelő T csatorna vezetékeinek egyikén adott indítójel és a második vezérlő 52 részegységben előállított jel kombinációjaként. Az indítójelet aszerint vesszük figyelembe, hogy a berendezés milyen alaphelyzetben van. Az indító d jelvezetéken érkező jel hatására az üzemmódtól függően a kevertidőalap r vezetéken a mindenkori aktuális író-olvasó kimeneti jelsorozat jön létre. Ezen jelsorozatot a második vezérlő 52 részegység bemenetére 1 apcsolt időzítő S csatornán megjelenő időalapjelekből állítj i elő a módusvezérlő p, valamint a címszámlálótúlcsordulás c vezeték állapotainak megfelelően. A berendezés a 21 erősítő indító d jelvezetéken érkező trigger jel hatására kezdheti neg az analóg c kimeneten megjelenő jel előindított, késleltetett, vagy váltott időalapú jeleknek megfelelő rögzítését. A jelrögzítés csak abban az esetben indulhat meg, ha a leptető-regiszteres 23 tároló — 1. ábra — legalább egyszer adatokkal már feltöltődött a készenléti n kimeneten érkező jelet követően. Ezt a feltételt az első vezérlő 51 részegység a címszámlálótúlcsordulás o vezetékre adott jel megjelenítésével jelzi. A második vezérlő 52 részegység n-edik tárolóelem beíró in vezeték jele az első vezérlő 51 részegység egyik bemenetét vezérli, mely jelből a tárolókiolvasás k kimenet Impulzusai származnak. Ugyancsak a második vezérlő 52 részegység állítja elő a vezérlő e kimenetén a vezérlő jelet, mely a digitál-analóg 24 átalakítót vezérli. A második vezérlő 52 részegység az analógkimenő 25 egységet — 1. ábra — a megjelenítésvezérlő G csatornán clyan módon vezérli, hogy minden jelrögzítést automatikusin jelmegjelenítés kövessen. Oszcilloszkópos megjelenítéskor folyamatos, X—Y irás megjelenítéskor pedig egyszeri jrlfelrajzolással. A megjelenítés után a késleltető-Iáncos vezérlő 26 egység készenlétben áll újabb jelrögzítésre. A digitális kimenő 27 egységgel (12. ábra) a belső ki/bemenő F vezetekrendszer vezérlő — F2 és FI címcsatornán át programozott kapcsolatot léptesít úgy, hogy a digitális bemenettel rendelkező külső adatmegjelenítő vagy jelfelfogó berendezésbe automatikus adatáramlás jöjjön létre. Az első vezérlő 51 részegység előállítja az indító d jelvezetéken érkező jelből és a készenléti n vezeték jeléből a jelrögzítést vezérlőjeleket. A 9. ábra az első vezérlő 51 részegység egy példakénti kiviteli alakját szemlélteti. Az első vezérlő 51 részegységnek 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
