181908. lajstromszámú szabadalom • Eljárás riolittufa-bázisú, takarmányozási, állattartási és trágya értéknövelési adalék anyagként alkalmazható ásványkompozítumok előállítására
7 181908 8 Ugyanezt az anyagot itatásos borjúnevelésnél a borjak abrakához 10%-ban keverve, a következő eredményeket kaptuk: Mutató Kontroll-Adalékos csoport csoport Vizsgált darabszám 20 20 Takarmányozási napok száma 2161 1873 Napi súlygyarapodás g/nap 790 838 5. példa Itatásos borjúnevelési ásványi adalékanyag előállítása Az adalékanyag előállításához az 1. példában ismertetett nyers összetételű riolittufát alkalmazzuk. Az előző eljárás szerint max. 20 cm-es átmérőjű rögöket tartalmazó töretté aprítjuk. Aprítás után max. 70 C°-os belépési hőmérsékletű szárítódobban addig szárítjuk, amíg annak nedvességtartalma a 10%-ot meghaladja. A szárítás után kapott durva töretét Lösche vagy Prall típusú örlőberendezésen megőröljük. Az őrleményt osztályozásnak vetjük alá, olyan mértékig, hogy az osztályozott anyagban az 50 mikron alatti szemcsefrakció a 60%-ot meghaladja. , A kapott finomőrlemény ásványos összetétele a következő: klinoptilolit.................................................................... 50% montmorillonit............................................................... 18% mordenít...................... 5% felületaktív kőzetüveg................................................... 20% vas- és mangánoxidok.................................................. 2% egyéb szilikátkomponensek.......................................... 5% Összesen: 100% A kapott ásványkompozitumot itatásos boíjúnevelésnél a tejhez való keveréssel alkalmazzuk, olyan módon, hogy 1 liter tejhez 15 g poranyagot adunk, és azt diszpergáljuk. Az elkeverés legcélszerűbb módja mosógépszerű eszközzel, 1—2 perces időtartammal történhet. Az adalékanyag a tejre izzavaró, vagy savanyító hatást nem fejt ki, az előnyös hatások a következőkben foglalhatók össze: — A h'asmenéses jelenségek megszűnnek. — Nyomelem híánybetegségek nem lépnek fel. — Fokozódik az állat vitalitása. — Fokozódik (mintegy 60—70 g napi többlet) a súlygyarapodás. — Mérséklődik az istállóklíma biogén gázokkal való szenynyezödése. — Csökken az istállótrágya féregpete és protozoa fertőzöttsége. — Az állomány étvágya kiegyenlítetté válik. 6. példa Szarvasmarha tenyésztési ásványi adalékanyag előállítása Az adalékanyag előállításához a fenti példákban rögzített kémiai és ásványos összetételű rátkai riolittufát, valamint az alábbi kémiai és ásványos összetételű riolittufogén nemesagyagot alkalmazunk. * A riolittufát max. 20 cm-es szemcseméretüvé előaprítjuk, max. 700C°-os belépő hőmérsékletű szárítódobban olyan mértékig megszárítjuk, hogy a szárított anyag nedvességtartalma a 12%-ot nem haladja meg. Az előírt anyagot max. 10 cm átmérőjű rögökre tovább aprítva Lösche típusú berendezésen őrlésnek, illetőleg előosztályozásnak vetjük alá. Az előosztályozásnál a riolittufa kovás, lapillis anyaga és kovás gócai, mintegy 2—3 cm-es rögök formájában leválasztódnak, őrlésre a vulkáni üveg és horzsakő, illetőleg klinoptilolit és agyagásványtartalmú rész körül. Az őrlést addig végezzük, amíg az őrleményben a 400 mikron méretű szemcsék mennyisége az 5%-ot meghaladja. Az így kapott anyaghoz 10%-ban az alábbi kémiai és ásványos összetételű rátkai bentonitból nyert őrleményt elegyítjük. A betonit kémiai összetétele: Sio2 66,80% A1203 17,70% Fe203 1.73% MgO 2,44% CaO 2,26% Na20 0,20% K20 0,30% Izz. veszt. 6,82% Ásványos összetétel: kvarc............................................ ... 22% földpát......................................... .... 3% kandit ásványok......................... .... 7% montmorillonit........................... .... 67% limonit és egyéb ásványok........ ... 1% Összesen: 100% A két finomőrlemény elegyítésével kapott világos zöldesszürke, aprószemcsés, laza, száraz kőzetliszt egyesíti a két képződmény állattenyésztési szempontból hasznos tulajdonságait, alkalmazható szarvasmarhák takarmányához keverve, mintegy 10%-ban, de szálastakarmányokra való rászórással is etethető. Az etetési eredmények a következők: Tejelő tehenészetben 500 db-os átlaglétszámnál 4153 liter/ db tejtermelési szintnél 0,4—0,5 kg/db/nap feletti összetételű terméket etettünk. A tejhozam 4600 literre növekedett. A tejzsír tartalomban pedig az alábbi táblázat szerinti változások mutatkoztak %-ban: eltérés 1978. XI. 3,60 1979. XI. 3,95 +0,35 1978. XII. 3,70 1979. XII. 3,90 +0,20 1979. I. 3,73 1980.1. 3,92 +0,19 1979. II. 3,70 1980. II. 3,85 +0,15 1979. III. 3,68 1980. III. 3,73 +0,15 7. példa Itatásos borjúnevelési ásványi adalékanyag előállítása Mád—Suba-oldali riolittufából A Mád—Suba-oldali riolittufát az alábbi kémiai összetétel jellemzi: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
