181900. lajstromszámú szabadalom • Szemészeti optikai rendszer és eljárás ezen rendszer reflekciójának mérésére, valamint keret a rendszer részére
15 181900 16 az optikai lencse elülső törőfelületének görbületi sugara az optikai lencse hátulsó törő felületének görbületi sugara az optikai lencse vastagságának folyamatosan változó tartománya törésmutató törőerő a tengelyen (d0 = 0,5) látószög Az optikai lencse elülső gömb alakúan van kialakítva. Rí = 22,0 mm R2 = 19,0 mm d = 0,5+6,0 mm Vd = 1,6919 10 —4,6 dpt ß = 80° hátulsó törőfelülete , 5 Megjegyezzük, hogy a 7., 8. és 9. kiviteli példákban leírt optikai lencsék hátulsó törésfelülete, amelyet másodfokú egyenlet ír le, nulla, vagy nullához közel eső értékű excentricitással rendelkezik, ületve tóruszfelülettel alakítható ki a szem asztigmatizmus pótlólagos korrekciója céljából. Az első optikai lencse elülső törőfelületének görbületi sugara az első optikai lencse hátulsó törőfelületének görbületi sugara a második optikai lencse elülső törőfelülete a második optikai lencse hátulsó törési felületének görbületi sugara az első és a második optikai lencsék folyamatosan változó vastagságának tartománya az optikai lencsék közötti távolság az optikai tengely mentén törésmutató törőerő a tengelyen (dl =3,0; dl1 =3,0) látószög R, = 22,0 mm R2 = 26,0 mm R3 = 22,0 mm R4 = 26,0 mm d = 3,5+0,5 mm 0,5 mm t?d = 1,6919 +13 dpt ß = 80° 10. példa Valamennyi optikai lencse elülső és hátulsó törési felülete gömb alakú. A 4. ábrán látható szemészeti opíikai rendszer törőerejének folyamatos változása a függőleges síkban +13,6 —+ 11,5 dpt értékű, és az aphakia korrekciója részére szolgál. Az első optikai lencse elülső törőfelületének görbületi sugara az első optikai lencse hátulsó törőfelületének görbületi sugara a második optikai lencse elülső törőfelülete a második optikai lencse hátulsó törőfelülete az első és második optikai lencsék vastagsági méretének folyamatosan változó tartománya az optikai lencsék közötti távolság az optikai tengely mentén törésmutató törőerő a tengelyen (dl = 3,0; dl1 = 3,0) látószög Rí = 22,0 mm R2 = 27,0 mm R3 = 22,0 mm R4 = 27,0 mm d = 3,0+0,5 mm 0,5 mm íjd = 1,6568 +3,6 dpt ß = 80 Valamennyi optikai lencse elülső és hátulsó törési felületei szférikusán vannak kialakítva. 12. példa A 4. ábrán látható szemészeti optikai rendszer folyamatosan változó törőereje a függőleges síkban +13 - +10,8 dpt értékű és az aphakia korrekciójának céljára szolgál. Az elülső optikai lencse törőfelületének görbületi sugara az első optikai lencse 40 hátulsó törőfelületének görbületi sugara a második optikai lencse elülső törőfelületének görbületi sugara 45 a második optikai lencse hátulsó törési felületének görbületi sugara az első és második optikai lencsék vastagsági méretei- 50 nek folyamatosan változó tartománya az optikai lencsék közötti távolság az optikai tengely mentén 55 törési mutató törőerő a tengelyen (dl = 3,5; dlr= 3,5) látószög Rí = 22,0 mm R2 = 27,0 mm R3 = 22,0 mm R4 = 27,0 mm d = 3,5+0,5 mm 0,5 mm tjd * 1,6126 + 13 dpt ß = 80° 11. példa A 4. ábrán látható szemészeti optikai rendszer amelynek törőerő változása a függőleges síkban + 13-+10,5 dpt értékben folyamatosan változik az aphakia korrekciója részére szolgál. 60 Valamennyi optikai lencse elülső és hátulsó törőfelülete gömb alakúan van kialakítva. Figyelembe kell venni, hogy a 10., 11. és 12. példák esetében a második optikai lencsék hátulsó 65 törőfelülete, amely másodfokú egyenlettel írható le, 8
