181897. lajstromszámú szabadalom • Eljárás univerzális fúrási folyadékok előállítására

MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 181897 iiSÉf^h Nemzetközi osztályozás: líw Bejelentés napja: 1979. XI. 06. (KO—3022) M/J vJ® NSZO3 : C 09 K 7/02 Közzététel napja: 1983. II. 28. ORSZÁGOS Megjelent: 1985. VII. 31. 7°' Szabadalmi Tár. ' /'j TALÁLMÁNYI X^JUi AJD0f'£^/ HIVATAL Feltalálók: Szabadalmas: Katona József okleveles vegyészmérnök, Udovecz György laboráns, Szolnok Magyar Szénhidrogénipar! Kutató-Fejlesztő' Intézet, Százhalombatta Eljárás univerzális fúrási folyadékok előállítására 1 A találmány tárgya eljárás univerzális fúrási folyadékok, azaz föld alatti rétegek átfúrásához és a rétegek kezeléséhez felhasználható folyadékok elő­állítására. Miként ismeretes, a kőolaj, földgáz, víz szén és 5 bauxit-kutatás széles körben alkalmazza a forgó rendszerű (rotary) fúrási technológiát a föld alatti telepek felkutatására és termelésbe való állítására. A korszerű fúrási rendszerek egyik legfontosabb része az öblítőiszap rendszer, mely komplex felada- 10 tokát lát el. A korszerű fúrástechnológiai módszerek igénylik a hozzájuk idomuló modern folyadékrend­szereket is. Az említett fúrási műveletek során az öblítőiszap az alábbi legfontosabb funkciókat látja — biztosítania kell a biztonságos kútmélyítéshez a kellő lyukfalalakítást, — elő kell segítenie a fúrási sebesség növelését, — biztosítania kell — megfelelő Teológiai tulaj donsá- 20 gaival — a legoptimálisabb hidraulikai viszonyo­kat (a fúrórúdban és az ún. gyűrűstérben), — lehetővé kell tennie a gyors és gazdaságos, vala­mint a biztonságos kútmélyítést és kiképzést, és — biztosítania kell a tárolókőzetek eredeti kőzet- 25 fizikai paramétereinek megőrzését (porozitás, per­­meabilitás, stb.). A kútmélyítést követő kiképzési és rétegserken­tési feladatokhoz is különböző fizikai és kémiai tu- 30 2 lajdonságokkal rendelkező folyadékokat alkalmaz­nak, például úgynevezett kútbefejező folyadékot, perforáló folyadékot és rétegrepesztő folyadékot. Ezekhez a műveletekhez általában más-más össze­tételű folyadéktípusok kerülnek felhasználásra. Ismeretes továbbá, hogy a jelenleg legkorszerűbb­nek tartott, ún. kiegyensúlyozott fúrástechnológiai kivitelezéshez kis szilárdanyagtartalmú (vagy szabá­lyozott szilárdanyagtartalmú) öblítőfolyadékokat al­kalmaznak. Ezen iszaptípusoknak két leggyakrabban alkalma­zott rendszere terjedt el a gyakorlatban, úgymint az ún. kettős hatású és az ún. szelektív flokuláló tulaj­donságokkal rendelkező nem diszperzív rendszer [Kőolaj és Földgáz, 6. 179-185 (1976)]. Ezek az iszaprendszerek általában 3—6% bentonitból, 0,01—0,1% polimerből [például poliakrilamid-poli­­akrilamidsav kopolimer, részlegesen hidrolizált poli­­akrilamid (PAA, PHPA), illetve részlegesen hidroli­zált poliakrilnitril (PAN)] és folyadéktartóképességet szabályozó védőkolloidból tevődnek össze. A poli­­mer-bentonit rendszer biztosítja ezeknél a megfelelő Teológiai paramétereket és gélesedési tulajdonságo­kat. Az így kialakított folyadékrendszer víztartó­képességét valamilyen szerves védőkolloid oldatával biztosítják. Ismeretesek továbbá olyan fúrási folyadékok elő­állítására módszerek, melyek alapját szintetikus víz­oldható polimerek (például poliakrilamid vagy hidro­lizált poliakrilamid) alkotják. A polimer-alapú folya-181897

Next

/
Oldalképek
Tartalom