181885. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzo-, tieno- és pirazolo- imidazodiazepin-származékok előállítására
13 181885 14 vagy (R”C0)20 általános'képletű vegyülettel történő acÜezésével állítjuk elő, (ahol X jelentése halogénatom és R” jelentése hidrogénatom, kis szénatomszámú alkil- vagy fenil-csoport). Az acilezést oldószerben (pl. metilénkloridban, éterekben, valamely klórozott szénhidrogénben) előnyösen savmegkötőszer (pl. szerves vagy szervetlen bázisok mint pl. trietilamin, piridin vagy alkálifémkarbonát) jelenlétében végezhetjük el. A reakciót szobahőmérsékletnél magasabb vagy alacsonyabb hőmérsékleten is elvégezhetjük, azonban előnyösen szobahőmérsékleten dolgozhatunk. A (XI) általános képletű vegyületek izomer-szerkezetet mutatnak és a (XIA) vagy (XIB) általános részképletű sztereoizomerek alakjában fordulhatnak elő. <5; (XI) -> (XII”) lépés [C) eljárás] A (XII”) általános képletű vegyületeket a (XI) általános képletű vegyületek vagy izomerjeik melegítés hatására bekövetkező dehidratálásával és ciklizációjával állíthatjuk elő. A reakciót oldószer jelenlétében vagy anélkül végezhetjük el. Oldószerként pl. dimetilformamidot, etilénglikolt, hexametílfoszforsavtriamidot, alkalmazhatunk. A reakciót 100- -300°C-on, előnyösen 150—250°C-os hőmérsékleten (pl. 200°C-on), adott esetben katalizátor és vízmegkötőszer jelenlétében hajthatjuk végre. (IX) -*■ (X) lépés A (X) általános képletű vegyületeket oly módon állíthatjuk elő, hogy egy (I?Q általános képletű vegyületet valamely (ROOC)2 — C—NHCORj’ általános képletű, acílaminomalonsavészterből (ahol R jelentése kis szénatomszámú alkil-csoport és R” jelentése hidrogénatom, kis szénatomszámú alkil- vagy fenil-csoport) képezett anionnal reagáltatunk. Az aniont az acílaminomalonsavészterből megfelelően erős bázissal * (pl. alkálifém- vagy alkáliföldfém-alkoholáttai, -hidridde! vagy -amiddal) történő deprotonálásával képezzük. A (IX) általános képletű vegyület és az acilaminomalonsavészter-anion reakcióját előnyösen oldószeres közegben (pl. valamely szénhidrogénben, mint pl. benzolban, toluolban, hexánban; valamely éterben pl. dioxánban, tetrahidrofuránban, dietiléterben, dimetilformamidban, dimetilszulfoxidban stb.) szobahőmérsékletnél alacsonyabb vagy magasabb hőmérsékleten (0-150 °C-on, előnyösen 0-100 °C-on, különösen előnyösen szobahőmérsékleten) hajthatjuk végre. (X) -> (XI) lépés A (XI) általános képletű vegyületeket és izomerjeiket a (X) általános képletű vegyületekből alkálifémalkoholáttal oldószeres közegben (pl. éterek, alkoholok, dimetilszulfoxid, dimetilformamid stb.) történő dekarboxilezéssel állíthatjuk elő, A reakciót szobahőmérsékletnél magasabb vagy alacsonyabb hőmérsékleten is elvégezhetjük, azonban előnyösen szobahőmérsékleten dolgozhatunk. A (X) és (XI) általános képletű vegyületeket izolálás nélkül in situ képződés után alakíthatjuk a (XII”) általános képletű vegyületekké. (VII) -> (XIII) lépés A (XIII) általános képletű vegyületeket oly módon állítjuk elő, hogy egy (VII) általános képletű vegyületet valamely RiCHO általános képletű aldehiddel reagáltatunk (mely képletben jelentése az (I’) általános képletnél megadott). A reakció alatt előnyösen a HCO-csoportok védett alakban vannak jelen. A védőcsoportot a reakció lejátszódása után - azaz a (XIII) általános képletű vegyületek kialakítása után - eltávolíthatjuk. A reakciónál oldószerként szénhidrogéneket (pl. benzolt) alkoholokat, étereket, klórozott szénhidrogéneket, dimetilformamidot, dimetilszulfoxidot stb. alkalmazhatunk. A reakciót adott esetben vízmegkötőszer (pl. molekulaszita) jelenlétében, szobahőmérsékletnél alacsonyabb vagy magasabb hőmérsékleten (előnyösen szobahőmérséklet és a reakcióelegy forráspontja közötti lömérsékleten) hajthatjuk végre. (XIII) ->(XII”) lépés [B) eljárás] A (XII”) általános képletű vegyületeket a (XIII) általános képletű vegyületek oxidálószerrel (pl. mangándioxiddal, levegővel, oxigénnel stb.) in situ végrehajtott oxidációjával állíthatjuk elő. A kapott, R4 helyén amino-csoportot tartalmazó (XII”) általános képletű vegyületeket - mint már említettük — Sandmeyer reakció segítségével a megfelelő, R4 helyén nitro- vagy cíano-csoportot tartalmazó vegyületekké alakíthatjuk, Az R4 helyén ciano- vagy nitro-csoportot tartalmazó (XÏÏ”) általános képletű vegyületeket továbbá & megfelelő (VII) általános képletű vegyületeken keresztül állíthatjuk elő. Ez utóbbi vegyületeket oly módon állíthatjuk elő, hogy a megfelelő (IX) általános képletű vegyületet egy (ROOC)2°C-NHZ általános képletű, védett aminomalonsavészterből képezett anionnal reagáltatjuk (ahol R jelentése kis szénatomszámú alkil-csoport és Z jelentése benzilcxikarbonil-csoport), a kapott, R” helyén benziloxicsoportot és R4 helyén ciano- vagy nitro-csoportot tartalmazó (X) általános képletű vegyületet a (X)-*(XI) átalakításánál ismertetett módon a megfelelő (XI) általános képletű vegyületté alakítjuk, majd a kapott terméket jégecetben hidrogénbromiddal kezeljük. A kapott termék egy R4 helyén nitrovigy ciano-csoportot tartalmazó (VII) általános képletű vegyület. A (X) és (XI) általános képletű közbenső termékeket nem kell izolálni. A kapott ('/II) általános képletű vegyületet a (VII) -> (XIII) és (XIII) -> (XII”) reakció úton alakítjuk a kívánt (XII”) általános képletű vegyületté. <■ (XII) -+ (XVIII) lépés [a) eljárás] A (XVIII) általános képletű vegyületeket a (XII) általános képletű vegyületekből hidrolízissel állíthat-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
