181883. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oktahidro-1H-pirrolo[2,3-g]izokinolin-származékok előállítására

1818183 16 képes halogenidek felhasználásakor a reakció szoba­hőmérsékleten is lezajlik; inig a kezésbé reakció­képes halogenidekből indulunk ki, a reakciót az elegy forralása közben végezzük. Egyes esetekben a reakció sebességének fokozása érdekében a reakció­­elegyhez jodid-vegyületet, például lítiumjodidot is adhatunk. Ha az (Ib) általános képletű vegyületeket epoxi­­alkánokkal reagáltatjuk, az (Id) általános képletű hidroxialkil-szubsztituált származékokhoz jutunk. Szubsztituált epoxialkánok felhasználása esetén az (Id) általános képletű vegyületek 2-szubsztituált-2- -hidroxi-alkil-analógjait kapjuk; így például ha az (Ib) általános képletű vegyületeket sztiroloxiddal reagáltatjuk, R’4 helyén 2-fenil-2-hidroxi-etil-csopor­­tot tartalmazó (Id) általános képletű vegyületeket kapunk. A reakciót rendszerint alkoholos oldószer, például metanol jelenlétében, körülbelül szoba­­hőmérséklet és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. A reagensként felhasz­nálható epoxialkánok kereskedelemben kapható vegyületek, vagy a megfelelő olefinek epoxidálásával, illetve a megfelelő ketonok szulfónium-metiliddel vagy szulfoxónium-metiliddel (például dimetil-szulfó­­nium-metiliddel) végzett metilénezésével egyszerűen előállíthatok. Benzaldehid és dimetil-szulfónium­­-metilid reakciójával például sztiroloxidot állíthatunk elő. Az (Ib) általános képletű vegyületekből úgy állíthatunk elő (le) általános képletű vegyületeket, hogy az (Ib) általános képletű vegyületek bázikus amin-nitrogénatomjára (N-6) hidrolízissel vagy hid­­rogenolízissel lehasítható védőcsoportot viszünk fel, ezután a pirrol-gyűrű nitrogénatomjára (N-l) fel­visszük a kívánt szubsztituenst, végül a védőcsopor­tot lehasítjuk. Védőcsoportokként például acetil-, terc-butoxikarbonil-, benzolszulfonil- vagy benzil­­-csoportot használhatunk fel. A védett közbenső ter­méket gyakorlatilag az (Ic’) általános képletű vegyü­letek előállításánál közölt módon (2. reakcióvázlat) reagáltatjuk tovább. A kapott szubsztituált vegyüle­­tekről a védőcsoport jellegének megfelelően bázis­vagy savkatalizált hidrolízissel vagy hidrogenolízissel hasítjuk le a védőcsoportot. így például az R2 helyén metil-csoportot és R3 helyén etil-csoportot tartalmazó (Ib) általános képletű vegyületet hangya­­sav-ecetsav-anhidriddel reagáltatjuk, a kapott 6-for­­mil-származékot dimetilszulfoxidban nátriumhidrid­­del kezeljük, majd metiljodiddal reagáltatjuk, végül a védőcsoportot savas hidrolízissel lehasítjuk. Termék­ként R’i és Rí helyén metilcsoportot és R3 helyén etil-csoportot tartalmazó (le) általános képletű ve­gyületet kapunk. Ha az (Ib) általános képletű vegyületeket bázis, például káliumkarbonát vagy egy aziridin jelenlété­ben halogénalkilaminokkal reagáltatjuk, az (Id) álta­lános képletű vegyületek amin-szubsztituált analógjai­hoz jutunk. A reakciókörülmények azonosak az alkil-származékok előállításánál közöltekkel. Egyes esetekben (azaz akkor, ha az (Id) általános képletű vegyületekben levő R4 csoport nem tartal­maz alkilezésben vagy acilezésben résztvevő reakció­képes csoportot), a 3. reakcióvázlaton feltüntetett eljárással az (Ic) általános képletű vegyületek N—l-szubsztituált analógjait közvetlenül előállíthat­8 juk. Azokat a vegyületeket is alkilezhetjük, amelyek­ben R4 2—7 szénatomos hidroxialkil-csoportot, aril­­-hidroxi-(2—4 szénatomos)-alkil-csoportct, ariloxi­­-hidroxi-(2-4 szénatomos)-alkil-csoportot, vagy N-alkil- általános képletű csoportot jelent (amely­ig ben (R6 és R7 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy alkil-csoport, vagy R6 és R7 a közbezárt nitrogénatommal együtt 5- vagy 6-tagú heterociklusos csoportot alkot). Ebben az esetben az R4 szubsztituens reakció­képes csoportjaira (például a hidroxil- vagy szekun­der amino-csoportra) először lúgos körülmények között stabil védőcsoportot (például tetrahidropira­­nil-csoportot) viszünk fel, majd az N-l-alkilezés végrehajtása után a védőcsoportot savas hidrolízissel lehasítjuk. Az (le) általános képletű vegyületeket (Ic) általá­nos képletű vegyületekké alakíthatjuk. A reakciót lényegében az (Ib) általános képletű vegyületek (Id) általános képletű vegyületekké alakításánál közöltek szerint hajthatjuk végre. Az 1., 2. és 3. reakcióvázlaton bemutatott eljárá­sok során az (I) általános képletű vegyületek (I’) általános képletű transz-izomerek — ahol R1# R2, R3 és R4 jelentése a fenti - és (I”) általános kép­letű cisz-izomerek - ahol Rl5 R2, R3 és R4 jelen­tése a fenti — formájában egyaránt képződhetnek. Az izomer-elegyek főtömegét a transz-izomer teszi ki. A tiszta transz-izomereket kromatográfiás úton vagy kristályosítással különíthetjük el. Eljárhatunk úgy is, hogy a kapott izomer-elegyet az (IV) és (E’a5) álta­lános képletű vegyületek izomerizálásánál ismertetett módon izomerizáljuk. A következőkben a 4. reakcióvázlaton bemuta­tott műveleteket ismertetjük. A 4. reakcióvázlaton szereplő képletekben R2, R3 és R” jelentése az a) eljárásban megadott. A 4. reakcióvázlaton bemutatott eljárás az előző­ektől eltérő szintézist szemléltet (la) általános kép­letű vegyületek előállítására. Ebben az esetben az izokinolin-gyűrűt a pirrol-gyűrű kialakítása előtt ala­kítjuk ki. A 4. reakcióvázlaton bemutatott szintézis első lépésében a (IV) általános képletű (3,5-dimet­­oxi-fenil)-etil-amint vizes formaldehidben visszafolya­­tás közben forraljuk, majd a kapott (X) általános képletű tetrahidroizokinolint terc-butanolt tartal­mazó folyékony ammóniában, lítiummal kezelve Birch-redukciónak vetjük alá. Ezt a lépést gyakorla­tilag a (IV) általános képletű vegyületek Birch­­-redukciójánál ismertetett körülmények között hajt­juk végre. Termékként (XI) általános képletű hexa­­hidro-izokinolint kapunk, amit nyers állapotban, lényegében az (V) általános képletű dihidroaminok hidrolízisénél ismertetett módon (XII) általános képletű diketonná hidrolizálunk. A (XII) általános képletű vegyületet a (IX) általános képletű vegyüle­tek előállításánál közöltek szerint Knorr-kondenzá­­ciónak vetjük alá. Reagensként (VII) általános kép­letű izonitrozoketonokat vagy (VEI) általános kép­letű aminokarbonil-vegyületeket használunk fel. Az utóbbi lépésben termékként (la) általános képletű vegyületeket kapunk. A 4. reakcióvázlaton bemuta­tott szintézisben előnyösen R” helyén metil-csopor-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom