181873. lajstromszámú szabadalom • 2-(propargil-oxi-imino)-1,7,7-trimetil-biciklo[2.2.1] heptánt tartalmazó, növénynövekedést szabályozó és/vagy inszekticid készítmény, valamint eljárás a hatóanyag előállítására
181873 6 Alkalmas folyékony hordozóanyagok vagy hígítószerek, például a ketonok - így például az acetofenon, ciklohexanon, izoforon —, az aromás szénhidrogének — így például a benzol, toluol, xilol, alkil-naftalinok, tetrahidro-naftalin -, a klórozott szénhidrogének — így például a klór-benzolok, etilén-diklorid, triklór-etilén, tetraklór-etán -, az alkoholok - így például a metanol, etanol, izopropil-alkohol, butanolok, propilén-glikol, diaceton-alkohol —, a kerozin, az ásványi, állati és növényi olajok, alifás ásványolaj frakciók, magas forráspontú ásványolajpárlatok, például nafta és a desztillált kátrányolaj, poláros szerves oldószerek - így például a dimetil-szulfoxid, dimetil-formamid — valamint a fentiek elegyei. Alkalmas vivőanyagok például a fent említett szilárd és folyékony hordozóanyagok és az inert gázok, így például a freon-típusú gázok; a metán és etán különféle klór- vagy fluorszármazékai, így például fluor-diklór-metán vagy difluor-diklór-metán stb. Az alkalmazott nedvesítő, diszpergáló és emulgeáló felületaktív szerek ionos vagy nemionos típusúak lehetnek. Nemionos felületaktív szerek például az etilén-oxid 10-20 szénatomos zsíralkoholokkal - így például az oleil-alkohollal, cetil-alkohollal, oktadecil-alkohollal - vagy alkilfenolokkal - így például oktil-fenollal, nonil-fenollal, oktil-krezollal - vagy aminokkal - így például olein-aminnal - merkaptánokkal - így például a dodecil-merkaptánnal - vagy karbonsavakkal képezett kondenzációs termékei, valamint a hosszú szénláncú zsírsavak és hexit-anhidridek részleges észterei, a fenti részleges észterek etilén-oxiddal képezett kondenzációs termékei, a ledtinek, polialkoholok zsírsavészterei, stb. Az ionos felületaktív szerek kationos és anionos szerek lehetnek. Alkalmas kationos felületaktív szerek például a kvaterner ammónium-vegyületek, így például a cetil-trimetil-ammóniumbromid, cetil-píridíníum-bromid. Alkalmas anionos felületaktív szerek például a szappanok, a kénsav alifás monoésztereinek sói, így például a nátriumlauril-szulfát, a dodecil-alkohol-kénsav-észter nátrium sója; a szulfonált aromás vegyületek sói, így például a nátrium-dodecil-benzoszulfonát, nátrium-, kálcium-, vagy ammónium-lígnoszulfonát, butil-naftalinszuifonát, valamint diizopropil- és triizopropil-naftalinszulfonsavak nátriumsóinak elegyei, valamely petróleumszulfonsav nátriumsója, vagy az olajsav vagy az abietinsav káliumvagy trietanolamin-sója. Alkalmas szuszpendálószerek lehetnek például a hidrofil kolloidok, mint amilyen a poli(vinil-pirrolidon), nátriumkarboximetil-cellulóz, valamint a növényi gumik, így például a tragacant gumi stb. Alkalmas tapadás fokozó anyagok például a kenőanyagok, így például a kálcium- vagy magnézium-sztearát; az adhezív anyagok, igy például a poli(vinil-alkohol), a cellulóz-származékok; vagy más kolloidális anyag, például a kasszin vagy ásványolajok. Alkalmas diszpergálószerek például a metil-cellulóz, ligninszulfonátok, alkil-naftalinszulfonátok. 5 Alkalmas eloszlatást, tapadást, az esővel szembeni ellenállóképességet vagy a hatóanyag behatolóképességét javító adalékanyagok példáid a zsírsavak, gyanták, enyv, kazein vagy az alginátok. A találmány szerinti hatóanyag a fentiekben említett hordozóanyagokkal, hígítószerekkel, vivőanyagokkal és segédanyagokkal különféle szilárd, folyékony vagy gáznemű mezőgazdasági vagy kertészeti készítményekké alakíthatjuk. Szilárd készítmények lehetnek például a szemcsék vagy granulátumok, előnyösen mikrogranulátumok, a paszták, a granulált, a csávázott vagy előnyösen a bevont magok és a mezőgazdasági, elsősorban kertészeti magfóliák. Folyékony készítmények lehetnek például az oldatok, a közvetlenül permetezhető oldatok, akár a vizes oldatok, akár a szerves oldószerrel készített oldatok, beleértve az olajos oldatokat és a keverhető olajokat is, a diszperziók, a szuszpenziók, előnyösen a vizes szuszpenziók, a vizes vagy az olajos emulziók, az invert emulziók. Gáznemű készítmények lehetnek például az aeroszolok. A szemcsés készítményeket például úgy állíthatjuk elő, hogy a találmány szerinti növényi növekedésszabályozó vegyületeket egy oldószerben oldjuk, az oldatot valamilyen kötőanyag jelenlétében egy szemcsés hordozóanyag — így például porózus szemcsék, például homok vagy anyagos föld; vagy szerves granulák, például feketeföld vagy vágott dohányszár - felületére felvisszük, adott esetben megszárítjuk. Szemcsés készítményt továbbá úgy is készíthetünk, hogy a növényi növekedésszabályozó vegyületeket porított ásványi anyagokkal kenőanyag és kötőanyag jelenlétében összepréseljük, a préselt anyagot megaprítjuk és a kívánt szemcseméretre szitáljuk. A szemcsés készítmények előállításának egyik előnyös foganatosítási módja a száraz, illetve a nedves granulálás, mely utóbbi nedves présgranulálás vagy felépítéses granulálás egyaránt lehet. A készítmények egyik különlegesen előnyös kiszerelési formája a ve tőmag-fólia. Ismeretes, hogy a kertészetekben — de egyéb mezőgazdasági területeken is - a magvak elvetésének megkönnyítésére, az egyenletes mag- és sortávolságok biztosítására a kézivetés (ültetés) helyett a magvakat vízoldható fóliába foglalják és a fóliacsíkokat (szalagokat) — amelyek adott esetben több sorban is tartalmazhatják a magvakat — a talajba helyezik. A fólia anyaga a magvakkal szemben inert, vízoldható anyag — például poli(vinil-alkohol) - lehet, a vele szemben támasztott igény csupán az, hogy a magvakat ne károsítsa és a talajban a nedvesség hatására szétessék, adott esetben oldódjék. A találmány szerinti vetőmag-fólia a találmány szerinti hatóanyagot a fóliába inkorporálva tartalmazhatja vagy a találmány szerinti hatóanyaggal kezelt magvakat inkorporáljuk a fóliába. A találmány szerinti vetőmag-fólia készítmény különleges előnye, hogy elsősorban a magvak csírázási erélyét növeli, továbbmenőleg a rovarkártevők ellen is védelmet nyújt, a növények kezdeti fejlődési szakaszában. Diszperziókat, szuszpenziókat vagy emulziókat oly módon állítunk elő, hogy a találmány szerinti hatóanyagot olyan oldószerben oldjuk, amely kívánt 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
