181869. lajstromszámú szabadalom • Herbicid készítmény, valamint eljárás a hatóanyagát képező szulfonamid-származékok előállítására

17 181869 18 A komponenseket összekeveijük, majd a keveré­ket kalapácsos malomban addig őröljük, míg a szem­csék lényegében teljes mennyisége 100 mikron alatti lesz. Ezután az őrölt anyagot 0,3 mm lyuk­méretű szitán átbocsátjuk, majd csomagoljuk. Miként említettük, az (I) általános képletű vegyü­­leteket nem kívánt gyomnövényzet szelektív irtására hasznosíthatjuk. Felhasználhatók gyomirtásra pre- és posztemergensen egyaránt. Felhasználásuk arányának és időpontjának alkalmas megválasztásával kedve­zően módosítható a növényi növekedés is. Az (I) általános képletű vegyületek konkrét eset­ben használt mennyisége függ az elérni kívánt ered­ménytől, az alkalmazási céltól, a haszonnövény és a gyomnövény típusától, a talajminőségtől, a felhasz­nálásra kész készítmény jellegétől, a felhasználási módtól az időjárási viszonyoktól, a lombozatsűrűség­től, stb. Tekintettel arra, hogy ennyi féle változó játszik szerepet, lehetetlen tetszőleges körülmények között hasznosítható alkalmazási arány megadása. A hektáronkénti alkalmazási arány tehát mintegy 0. 1 kg és mintegy 20 kg, előnyösen mintegy 0,2 kg és mintegy 10 kg között változhat. E tartományon belül az alacsonyabb értékeket általában olyankor hasznosíthatjuk, ha könnyebb talajokkal állunk szemben, ha a növényi növekedést kívánjuk módosí­tani, ha haszonnövényekben kell szelektív gyom-' irtást végezni vagy olyan esetben, ha nem szükséges maximális perzisztenciát biztosítani. Bár az (I) általános képletű vegyületeket tartal­mazó készítmények önmagukban is kiváló gyom­irtást tesznek lehetővé, előnyösen hasznosíthatók más herbicid hatóanyagokkal, például a következő vegyületekkel kombinációban: 3-(3,4-diklór-fenil)-l ,1 -dimetil-karbamid; triazinok, például 2,4-bisz (izopropil-armno)-6-(metil-tio)-s-triazin; uracilok, például 5-bróm-3-(szek­­-butil>6- metil-uracil ; N-(foszfono-metil)-glicin ; 3- ciklohexil-1 -metil-6-(dimetil-amino)­­-s-triazin-2,4(lH,3H)dion; N,N-dimetil-2,2-difenil-acetamid ; 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav és a vele közvetlenül analóg vegyületek; 4- amino-6-(terc-butil)-3-(metil-tio)­­-1,2,4-triazin-5(4H)-on; 3-(3,4-dikl ór-fenil)-1 -metoxi­­-1-metil-karbamid; 1,1 ’-dimeti!-4,4’-bipiridinum sók és mononátrium-metanarzonát. Az (I) általános képletű vegyületek herbicid hatá­sát az alábbiakban ismertetett módon üvegházi kísérletekben vizsgáljuk. 1. kísérlet Ujjasmuhar (Digitaria spp.), kakaslábfű (Echi­­noehloa crus-galli), vadzab (Avena fatua), szenna (Cassia tora), hajnalka (Ipomoea spp.), szerbtövis (Xanthium spp.), cirok, kukorica, szójabab, rizs és búza magvait, illetve Cyperus rotundus tobozait el­ültetjük növekedésüket lehetővé tevő közegben, majd a vizsgálandó vegyület olyan oldatával preemergens kezelést végzünk, amely 91,8 súly% aceton, 4 súly% víz, 4 súly% glicerin és 0,2 súly% Tween 20 márka­nevű felületaktív anyag (20 mól etilén-oxidot tartal­mazó poli-etilénoxi-szorbitán-monolaurát) elegyével készült. Ugyanakkor ötlevelű (beleértve a sziklevele­ket is) gyapotot, harmadik háromlevelű hajtását ki­­bocsájtó babot, kétlevelű ujjasmuhart, kétlevelű kakaslábfüvet, egylevelű vadzabot, háromlevelű (be­leértve a sziklevelet) szennát, négylevelű (beleértve a sziklevelet) hajnalkát, négylevelű (beleértve a szik­levelet) szerbtövist, háromlevelű cirokot, három­levelű kukoricát, két sziklevelű szójababot, kétlevelű rizst, egylevelű búzát és 3—5 levelű Cyperus rotun­­dus-t permetező kezelésnek vetünk alá. A kezelt és a kontroll növényeket 16 napon át üvegházban tart­juk, majd mindegyik specieszt összehasonlítjuk a kontrollal és vizuálisan kiértékeljük a kezelésre adott választ. A vizsgált vegyületek értékelését a II. táblázatban ismertetjük. Mindegyik értékelési eredmény egy számból és egy betűből áll. A szám a gyomirtó hatás mértékére utal, és 0—10 skálaértékek valamelyike, ahol 0 hatástalanságot, míg 10 100%-os hatást, azaz teljes knrtást jelent. A betű a hatás típusára, illetve jellegére utal. így a „C” betű klorózisra-nekrózisra (krónikus hatásra), az „E” betű késleltetett ki­kelésre, a „G” betű gátolt növekedésre, a „H” betű küllemi elváltozásra (fejlődési rendellenességre vagy ún. hormon típusú elváltozásra), az „S” betű albi­nizmusra, a „W” betű hervadásra, az „X” betű külső ingerlésre és az „U” betű szokatlan pigmentációra (azaz sötétzöldtől eltérő színre) utal. Ugyanakkor a „6Y” jelzés kivétel mind a hatás nagyságát, mind jellegét illetően, és egyszerűen lemetszett rügyekre vagy virágokra utal. II. táblázat (I-n) általános képletű vegyületek R2 Z nhco2ch3 ch Felhasználási arány kg/ha-ban 2,0 0,4 posztemergens kezelés bab 3S, 8G, 6Y 3S, 7G, 6Y, gyapot 3C,7G 3C,6G cirok 7U.9G 7U, 8G kukorica 9C 9C szójabab 3C, 8G 3C,7G búza 8C 9C vadzab 9C 9C rizs 8C 10C kakaslábfű 10C 10C ujjasmuhar 9C 6C,9G hajnalka 3C,7G 2C,6G szerbtövis 5C,8G IC, 8G szenna 5C 2C Cyperus rotundus 3G 3G 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom