181869. lajstromszámú szabadalom • Herbicid készítmény, valamint eljárás a hatóanyagát képező szulfonamid-származékok előállítására

11 1RI869 12 tárónkén ti héhány liter és néhány 100 liter közötti permetezési térfogattal kihordhatok. A nagy ható­anyagtartalmú, azaz 90—95 súly% hatóanyagot tartalmazó készítményeket elsősorban más készítmények előállításában kiindulási anyagként 5 hasznosítjuk. A találmány szerinti készítmények 0,1—95 súly% mennyiségben legalább egy hatóanya­got, továbbá 1-99 súly% mennyiségben egy vagy több szilárd vagy folyékony hígítóanyagot és/vagy 0,1-20 súly% mennyiségben legalább egy felület­aktív anyagot tartalmaznak. Közelebbről ezeket a komponenseket az alábbi mennyiségekben tartalmaz­zák: X. táblázat Hatóanyag Hordozó­anyagik) Felületaktív anyag(ok) Nedvesítő porok 20-95 0-74 1-10 Olajos szuszpenziók, emulziók és oldatok (beleértve az emulgeálható koncentrátumokat) 3-50 40-95 0-15 Vizes szuszpenziók 10-50 40-84 1-20 Porozó szerek 1-25 70-99 0-5 Szemcsés készítmények és pelletek 0,1-95 5-99,9 0-15 Nagy hatóanyagtartalmú készítmények 90-95 0-10 0-2 Szakember számára azonban érthető, hogy a X. táblázatban a hatóanyagtartalomra megadott kon­centrációtartomány alsó határértékénél kisebb kon­centrációkban is hasznosíthatjuk a hatóanyagokat, például a közvetlen felhasználást megelőző hígítás útján. Ugyanakkor egyes esetekben kívánatos lehet a felületaktív anyag még nagyobb koncentrációkban való alkalmazása. Ebben az esetben a készítményben növeljük a felületaktív anyag mennyiségét, vagy pe­dig közvetlenül a felhasználás előtt, úgynevezett tank­keveréssel adagoljuk a felületaktív anyagot. A találmány szerinti készítményekhez jellegzete­sen hasznosítható szilárd hígítószereket, illetve hor­dozóanyagokat ismertet Watkins és munkatársai „Handbook of Insecticide Dust Diluents and Carri­ers” című könyvének második kiadása (megjelent a Dorland Books kiadó, Caldwell, New Jersey állam, Amerikai Egyesült Államok, gondozásában). A na­gyobb abszorpcióképességű hígító szerek előnyösek a nedvesíthető porkészítményekhez, míg a kisebb abszorpcióképességűek a porozószerek. Jellegzetes folyékony hígítószereket, illetve oldó­szereket ismertet Marsden „Solvents Guide” című könyvének második kiadása (megjelent az Inter­­sience kiadó, New York, gondozásában 1950-ben). A szuszpenziós koncentrátumok esetén előnyös a 0,1% alatti oldhatóság, míg az oldatoknak előnyösen stabilnak kell lenniük 0 uC-on fázisszétválással szem­ben. A „McCutcheon’s Detergents and Emulsifiers Annual” (megjelent az MC Publishing Co., Ridge­wood, New Jersey, gondozásában) című könyv, vala­mint Sisely és Wood „Encyclopedia of Surface Active Agents” című könyve (megjelent a Chemical Publ. Co. Inc. kiadó, New York, gondozásában 1964-ben) ismertetnek a találmány szerinti ké­szítményekhez használható felületaktív anyagokat. Mindegyik készítmény tartalmazhat kisebb mennyi­ségekben olyan adalékanyagokat, mint például a 30 habzásgátlók, tapadásgátlók, csomósodást gátlók, korróziógátlók és mikroorganizmusok növekedését gátló anyagok. Miként említettük, a találmány szerinti ké­szítményeket ismert módon állíthatjuk elő. így 35 például az oldatokat a komponensek egyszerű össze­keverése útján állítjuk elő. A finomszemcsés készítményeket a komponensek összekeverése, majd a kapott keverés őrlése — például kalapácsos ma­lomban vagy folyadékenergia hajtotta malomban - 40 útján állítjuk elő. A szuszpenziókat rendszerint ned­ves őrléssel állítjuk elő (lásd például a 3 060 084 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi le­írásban ismertetett módszert). A szemcsés készít­mények és pelletek előállíthatok a hatóanyag- 45 nak előformált szemcsés hordozóra való rápermete­­zése vagy pedig agglomerizációs technika útján (lásd Browning, J. E. „Agglomeration” című cikkét a Chemical Engineering folyóirat 1967. december 4-i számának 147. oldalán és a „Perry’s Chemical 50 Engineer’s Handbook” című könyv 4. kiadásának 8-59. oldalán; az utóbbi a McGraw-Hill kiadó, New York, gondozásában 1963-ban jelent meg). A herbicid készítmények előállításával kapcsola- 55 tos szakirodalomként megemlíthetjük továbbá a 3 235 361, 3 309 192 és 2 891 855 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokat, Kling­­man, G. C. „Weed Control as a Science” című könyvének 81—96. oldalait (megjelent a John Wiley 60 and Sons kiadó, New York, gondozásában 1961- -ben), valamint Fryer, J. D. és Evans, S.A. „Weed Control Handbook” című könyve 5. kiadásának 101-103. oldalait (megjelent a Blackwell Scientific Publications kiadó, Oxford, Nagy-Britannia, gondo- 65 zásában 1968-ban). 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom