181863. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szelektív felületdíszítő gyantaszerű polimer réteges anyag előállítására
21 181863 22 Azok a különleges reaktív polimerizálható monomerek, amelyeket az adott célra kiválasztunk, természetesen olyanok lehetnek, amelyek összeférnek a gyantával vagy diszpergálhatók a gyantában, amely a nagyobb részt képviseli a gyantaszerű koptató rétegben. Ezt szokásosan egy polivinilklorid-kopolimer, -polimer, vagy -homopolimer tartalmazza. A reaktív polimerizálható monomernek tehát lényegében minden arányban elegyíthetőnek kell lennie az alapgyantával vagy abban diszpergálhatónak kell lennie, továbbá könnyen és közvetlenül kell oldódnia vagy diszpergálódnia abban anélkül, hogy szétválna megkülönböztethető, külön rétegre vagy részre, vagy megkülönböztethető, elkülönült részeket foglalna el a gyantaszerű koptató rétegben vagy külön fázist alkotna abban. A reaktív polimerizálható monomernek természetesen viszonylag közömbösnek is kell lennie alacsony hőmérsékleten és nem lehet reakcióképes a gyantaszerű koptató réteg más alkotóival szemben. Dyen gyantaszerű koptató réteg vastagsága, amint először visszük rá a nyomott mintára vagy rajzra és még nedves, 0,05 mm-től 0,75 mm-ig terjed vagy ennél nagyobb is lehet, ha bizonyos körülmények, követelmények vagy szükségletek megkívánják. Előnyös és jellegzetes összetételeket adnak meg a koptató rétegre az előzőekben említett Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásokban, az eltérés az, hogy reaktív polimerizálható monomer vagy monomerek nem szerepelnek abban. Miután a reaktív polimerizálható monomereket tartalmazó koptató réteget felvittük a nyomdafesték-készítmény nyomott mintájára vagy rajzára és azon rögzítettük azt, akkor kíméletesen és mérsékelten melegítjük valamely kemencében vagy más alkalmas melegítő készülékben körülbelül 1-4 percig körülbelül 116°C és körülbelül 243 °C közötti emelt hőmérsékleten, miközben az kikeményedik 5 vagy megszilárdul és gélesedik és így a további műveletek során könnyen kezelhető. A hőmérséklet és az idő ily módon egymással összefügg és egymással kapcsolatban van, azaz minél nagyobb a hőmérséklet, annál rövidebb a melegítési idő és meg- 10 fordítva. Az emelt hőmérsékletnek azonban nem szabad olyan magasnak lennie, hogy aktiválja vagy elbontsa a fúvató vagy habosító anyagot, amely rendes körülmények között jelen van. A hőmérsékletnek és az időnek nem szabad olyan nagynak lennie, 15 hogy a reaktív polimerizálható monomerek polimerizációját megindítsa a koptató rétegben. Ahogy a leírás további részeiből kitűnik, a monomerek polimerizációja és térhálósodása a koptató 20 rétegben a domborítási művelet során történhet, amely ugyanolyan hőmérsékleten megy végbe, mint a gélesedés, de nyomás alatt, mimellett a koptató réteg felületének a domborítása és a reaktív polimerizálható monomerek polimerizációja ugyanabban a 25 műveletben játszódik le. A hőmérsékletet és az időt tehát ennek megfelelően kell megválasztani. Ahogy az előzőekben említettük, ezeknek a hőmérsékletértékeknek természetesen azalatt a hőmérséklet alatt kell maradniok, amelyen a mű- 30 anyagpasztában levő fúvató vagy habosító anyag aktiválódik vagy lebomlik és élénk gázfejlődés indulna meg. Néhány előnyös és jellegzetes koptató réteg összetételt az alábbiakban adunk meg. polivinilklorid, kis molekulasúly, diszperziófok, saját viszkozitás 0,8 d(2-etilhexil)ftalát trikrezilfoszfát epoxidált szójaolaj alkilaril-módosított ftalátészter epoxidált tallolajészter 2,2,4-trimetil-1,3 -pentándiol-diizobutirát butilbenzilftalát polidodecilbenzol Ba-Zn-foszfit stabilizátor nonilfenilpolietilénglikoléter etil-2-ciano-2,3-difenüakrilát ibolya-színezék W-l W-2 W-3 100 100 100 a 5,0 b c 2,7 2,7 2,7 d e f 3,7 3,7 3,7 g 15,5 15,5 15,5 h 4,6 4,6 4,6 i 6,6 6,6 6,6 j k 1 m 11
