181856. lajstromszámú szabadalom • Reaktor parciális oxidációval történő gáztermelésre
181856 8 választott megoldás azonban kielégítő rugalmasságot biztosít a 7 csőspirálnak, úgy, hogy ez követni képes a 19 döngölőmassza és a salak termikus mozgásait. Dy módon messzemenően csökken a 19 döngölőmassza lerepedésének veszélye. Ezzel szemben el- s kerülhetetlen, hogy az üzemelés során lerepedések ne keletkezzenek, a 19 döngölőmassza és a 8 tokozat fala között. A 19 döngölőmasszába benyúló 16 bordák és a függőleges 17 bordák megakadályozzák, hogy a 19 döngölőmassza mögé nagy felületen forró 10 gázok áramoljanak, így a 8 tokozat túlhevítése nem jöhet létre. A 8 tokozat sokkal inkább olyan hőmérsékletre áll be, amely megfelel a közepes hűtőanyag-hőmérsékletnek a 7 csőspirálban (kb. 180 °C). Ezáltal elkerülhető a vízgőz lecsapódása. A 15 külső 1 nyomótartály és a 8 tokozat közötti 11 térbe a 22 csőcsonkon keresztül bevezetésre kerülő nitrogénmennyiséget normál üzem mellett úgy méretezzük, hogy a sebesség a felső 12 gyűrűshézagban és az alsó 13 gyűrűshézagban kb. 0,2 m/s legyen. 20 Tulajdonképpen azokban az üzemi ciklusokban, amelyekben növeljük a nyomást a 4 reakciótérben, a normálnyomásra redukált nitrogénáramot akkora értékre növeljük, amely valamivel nagyobb mint a AP 1 25 V----------- — Z* Ar P0 érték, ahol Wzw a 11 tér térfogata, a AP/A t az időegység alatti nyomásnövekedés, P0 pedig a nor- 30 málnyomás. A külső 1 nyomótartály köpenyénél ezért belül nitrogénatmoszféra uralkodik és nem megy végbe a vízgőz lecsapódása a nyersgázból. A külső 1 nyomótartály hőmérsékletének a kezelő személyzetet nem 35 terhelő értékre korlátozása érdekében az 1 nyomótartály belső felülete az 1. ábrán nem jelzett vékony szigetelőréteggel van ellátva. Szabadalmi igénypontok: 40 1. Reaktor por alakú és/vagy folyékony, hamutartalmú tüzelőanyagok emelt nyomású parciális oxidá-45 dójával történő gáztermelésre, amelynek reakciotere tűzálló döngölőmasszával bevont, átfolyásos hűtésű csőfalból áll, ahol a csőfal egyes csövei egymáshoz képest rugalmasan elmozgathatók, azzal jellemezve, hogy a csőfalat kis távolságban gáztömör tokozat (8) veszi körül, amely viszont egy külső nyomótartályban (1) van elhelyezve, ahol a tokozat (8) és a csőfal csövei közötti távolságból adódó tér (24) tűzálló döngölőmasszával (19) van kitöltve, a tokozat (8) belső oldalára pedig bordák (16) vannak rögzítve, amelyek ezt a belső oldalt több szakaszra bontják és benyúlnak a közbenső teret (24) kitöltő döngölőmasszába (19), emellett a tokozaton (8) belül a reakcióteret (4) a külső nyomótartály (1) és a tokozat (8) közötti térrel (11) egy vagy több nyílás köti össze és a fent nevezett külső n> omótartály (1) és tokozat (8) közötti tér (11) ismert módon legalább egy, inert öblítőgázt bevezető csőcsonkkal (2) van ellátva. 2. Az 1. igénypont szerinti reaktor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a csőfal hengeres része egybekezdésű vagy több-bekezdésű csőspirálként (7) van kialakítva. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti reaktor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tokozat (8) belső oldalán egy vagy több szinten csavar alakú és a csőfal spiráljával (7) azonos emelkedésű egy illetve több borda (16) van rögzítve, amelyek benyúlnak a két szomszédos csőmenet közötti térbe (24). 4. A 3. igénypont szerinti reaktor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy egy borda (16) hossza megfelel egy teljes menet hosszának és ennek végeit egy további, a tokozaton (8) rögzített tengellyel párhuzamos borda (17) köti össze, amelynek külső élén egy illetve több félkör alakú kivágás van kiképezve, ahol a kivágások sugara és távolsága a csőfalhoz van igazítva. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti reaktor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a döngölőmasszával (19) ellátott csőfal és a tokozat (8) mint szerelési egység a külső nyomótartályba (1) szerelhetően vannak beillesztve. 3 rajz, 3 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Köny /kiadó igazgatója 84.4451 - Zrínyi Nyomda, Budapest 4
