181848. lajstromszámú szabadalom • Ó-azolil-ß-hidroxi-ketonokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás a vegyületek előállítására

9 181848 10 tartoznak előnyösen a Lewis-savak, például vas-(III)­­-klorid, vas-(III)-bromid, bór-trifluorid, bór-triklorid, ón-tetraklorid vagy titán-tetraklorid; alkálifém- és alkáliföldfém-hidroxidok, például kálium-hidroxid, nátrium-hidroxid, kálcium-hidroxid vagy bárium­­-hidroxíd; alkálifém-sók, például kálium-karbonát, nátrium-karbonát, kálium-cianid, szekunder nátrium­­-foszfát, nátrium-acetát vagy nátrium-szulfit, vala­mint alkoholátok, mint például nátrium- vagy káli­­um-metilát. A reakció hőmérséklete az eljárás végrehajtása során tágabb határon belül változtatható. Általában 0 és 100 °C, előnyösen szobahőmérséklet, illetve a használt oldószer forráspontja közötti hőmérsékleten dolgozunk. A találmány szerinti eljárást előnyösen moláris mennyiségekkel végezzük és katalizátorból a kataliti­kustól a moláris mennyiségig használunk. Az (I) képletű vegyületek izolálása a szokásos módon történik (lásd az előállítási példák). Az (I) általános képletű vegyületek savaddíciós sóinak előállításához valamennyi fiziológiailag el­fogadható sav szóbajöhet. Ide tartoznak előnyösen a hidrogén-halogenidek, például sósav, hidrogén-bro­­mid, különösen sósav, továbbá foszforsav, salétrom­sav, kénsav, mono- és bifunkcionális karbonsavak és hidroxi-karbonsavak, mint például ecetsav, malein­­sav, borostyánkősav, fumársav, borkősav, citromsav, szalicilsav, szorbinsav, tejsav, valamint szulfonsavak, mint például p-toluolszulfonsav és 1,5-naftalin-di­­szulfonsav. Az (I) általános képletű vegyületek sóit egysze­rűen a szokásos sóképző módszerrel állíthatjuk elő, például valamely (I) általános képletű vegyületet megfelelő inert oldószerben feloldunk és hozzáadjuk a savat, például sósavat. Ismert módon, például szűréssel izoláljuk és adott esetben inert szerves oldószerrel mosva tisztítjuk. Az (I) általános képletű vegyületek fémsó-komp­­lexeinek előállításához előnyösen a (II)—(IV) fő­csoporthoz tartozó és az I és II, valamint IV—VIII mellékcsoporthoz tartozó fémsók jöhetnek szóba. Ilyenek például a réz, cink, mangán, magnézium, ón, vas és nikkel. A sók anionjaiként elsősorban olyanok jönnek szóba, melyeket fiziológiai savakból vezethe­tünk le. Ide tartoznak előnyösen a hidrogénhalogén - savak, például sósav, hidrogén-bromid, továbbá fosz­forsav, salétromsav és kénsav. Az (I) általános képletű fémsó-komplexeket a szokásos módon állíthatjuk elő, ha például a fémsót alkoholban, például etanolban feloldjuk és hozzá­adjuk az (I) általános képletű vegyületet. A fémsó-komplexeket ismert módon, például szűréssel, izolálással és adott esetben átkristályosítással tisztít­hatjuk. A találmány szerint előállított hatóanyagok erős fungicid hatással rendelkeznek és nemldvánt gombák ellen hasznosan alkalmazhatók. A készítmény alkal­mas a növény védelemben történő felhasználásra. A találmány szerinti fungicid szerek alkalmazha­tók a Plasmodiophoromycetes, Oomycetes, Chytri­­diomycetes, Zygomycetes, Ascomycètes, Basidio­­mycetes, Deuteromycetes ellen. Mivel a növények jól tűrik a hatóanyagokat, a hatóanyagok a szükséges koncentrációban alkalmaz­hatók föld feletti növényi részek, vetőmagok és a talaj kezelésére. Különösen olyan gombák ellen használhatók eredményesen, melyek igazi lisztharmat fertőzést idéznek elő, például Erysiphe-fajták ellen, például uborkalisztharmat (Erysiphe cichoracearum) vagy árpa- illetve gabonalisztharmat (Erysiphe graminis) ellen. Használhatók továbbá varasodást előidéző Venturia-fajták, például almafavarasodást előidéző (Fusicladium dendriticum) ellen. Jó hatást értek el Pyricularia és Pellicularia ellen is rizsnél. Különösen ki kell emelni, hogy a hatóanyagok nemcsak védő­hatást fejtenek ki, hanem különösen szisztemikusan hatnak. így a növényt megvédhetjük gombafertőzés­től, ha a hatóanyagot a talaj fölé és gyökér fölé vagy a növény föld feletti részének magjaira visszük fel. A hatóanyagokat a szokásos módon alakíthatjuk készítményekké, így oldatokká, emulziókká, szusz­penzióvá, porrá, habbá, péppé, granulátummá, aero­szollá, hatóanyaggal impregnált természetes és szin­tetikus anyaggá, polimer anyagban levő finom kap­szulákká, vetőmagot tartalmazó védőmasszává, to­vábbá éghető anyagokat tartalmazó készítményekké, például füstölő patronokká, füstölő dobozokká, füstölő spirálokká, valamint ULV-hideg és hőköd készítményekké. Ezeket a készítményeket ismert módon állíthat­juk elő, például oly módon, hogy a hatóanyagokat a vivőanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyo­más alatt cseppfolyósított gázokkal és/vagy szilárd hordozókkal összekeverjük és adott esetben felület­aktív szereket, tehát emulgeálószereket és/vagy disz­­pergálószereket és/vagy habképzőszereket is alkalma­zunk. Amennyiben hordozóanyagként vizet alkalma­zunk, az elegyhez szerves segédoldószert is adha­tunk. Folyékony oldószerként például aromás ve­­gyületeket, például xilolt, toluolt vagy alkil-naftali­­nokat, klórozott alifás szénhidrogéneket vagy aromá­tokat, például klór-benzolokat, klór-etiléneket vagy metilén-kloridot, alifás szénhidrogéneket, például ciklohexánt vagy paraffinokat, például kőolajfrakció­kat, alkoholokat, így butanolt vagy glikolt, valamint ezek étereit és észtereit, ketonokat, így acetont, metil-etil-ketont, metil-izobutil-ketont vagy ciklo­­hexanont, erősen poláros oldószereket, így dimetil­­-formamidot, dimetil-szulfoxidot és vizet használha­tunk fel. Cseppfolyósított gáz vivő- vagy hordozó­­anyagokon olyan folyadékok értendők, amelyek normális hőmérsékleten és nyomáson gázhalmazálla­­potúak, így aeroszol hajtógázok, például halogén­­-szénhidrogének, így freon vagy szénhidrogének, például propán, nitrogén vagy széndioxid, szilárd hordozóanyagként a természetes kőlisztek, így a kaolin, agyagföld, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorülonit vagy diatómaföld és mesterséges kőlisztek, például nagy diszperzitású kovasav, alumí­­nium-oxid és szilikátok jöhetnek szóba. Granulátu­mokba szilárd hordozóanyagként tört és frakcionált természetes kőzetek, például kalcit, márvány, hor­zsakő, szepiolit, dolomit alkalmazható, valamint elő­állíthatunk szintetikus granulátumokat szervetlen vagy szerves lisztekből és granulátumokat előállítha-5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom