181837. lajstromszámú szabadalom • Spektrumanalizáló eljárás és változtatható frekvenciafelbontású spektrumanalizátor
7 181837 8 112, ...,113 jelfeldolgozó egységek csatornáiban — a csatomafrekvenciára hangolt — sávszűrő, erősítő és detektor vannak láncba kapcsolva. Ez a lánc ismert módon van kialakítva, konkrét kialakítása szakembertől elvárható (a szűrőfokozat és a detektorfokozat konkrét kialakításától függően esetleg nincs szükség külön erősítő fokozatra). A detektorok kimenetei alkotják a 111, 112,...113 jelfeldolgozó egységek, a fésűszűrők párhuzamos kimenetéit. A kimeneteken tehát a bemenőjel azon összetevői fognak megjelenni, melyek a 111, 112,..., 113 jelfeldolgozó egységek frekvenciasávjába esnek (de a sáváttevés előtt nem voltak egyező frekvencia fekvésűk). Ezeket a spektrumösszetevőket a 102 adatgyűjtő egységek közel-azonos időben mintavételezik, digitalizálják és a digitális adatokat tárolják. A példakénti kiviteli alaknál egy-egy 102 adatgyűjtő egység N/m csatorna adatait tárolja. A 102 adatgyűjtő egység példakénti közvetlen hozzáférésű 121, 122,... 123 tárainak kapacitása n darab csatorna adataira méretezett, így k = N/m*n darab ilyen 121, 122,..., 123 tár szükséges mindegyik 102 adatgyűjtő egységben. A mindenkori csatorna adatai mindenkor egyazon 121, 122,..., 123 tár külön címezhető részébe íródnak be, ami megvalósítható úgy is, hogy a beírás fix bekötéssel történik, s úgy is, hogy mind a beírást, mind a kiolvasást címzéssel végezzük (mely utóbbi esetben már a beírás címzésénél helyreállítható a helyes csatorna-sorrend). Részletesebben az adatgyűjtő szervek kialakítását nem írjuk le, mert ehhez a technika állásának ismerete elegendő útmutatást ad; példaképpen említhető az Analog Device cég AD 7581 típusjelű eszközkészlete, mellyel egy előnyös kiviteli alak ellátható. A mitavételezést önmagában ismert módon kialakított mintavétel 106 vezérlő egység ütemezi; a mintavétel gyakoriságát a 106 vezérlő egység 106a vezérlőbemenetére adott U jel állítja be, melyet a kezelő manuálisan is kiválaszthat, de mely önműködő adatfeldolgozás vagy folyamatvezérlés során gépi úton is csatolható a 106a vezérlőbemenetre. Minden egyes mintavételezés után megkezdődik a 121, 122, ..., 123 tárak kiolvasása; példánknál az adatokat a 109 számítógép beviteli szerveihez a 108 címgenerátor által előállított, s a 107 címadó egység által megfelelően kódolt címek sorrendje szerint továbbítjuk. A 107 címadó egység a 108 címgenerátorról érkező jeleket olyan kódolt címjelekké alakítja, melyek összhangban vannak az éppen kívánt felbontással. A felbontásvezérlő 105 jelforrás által kiadott kódolt vezérlőjel határozza meg a helyijei mindenkori frekvenciakiosztását és a kódolt címjelek ezzel összhangban álló tartalmát, s ennek eredményeképpen a bemenőjel spektrumát reprezentáló csatornaadatok a frekvencia csökkenő vagy növekvő sorrendjében lesznek átírva a 102 adatgyűjtő egységek 121, 122..........123 táraiból a 109 számígógép beviteli szerveibe. Egy előnyös kiviteli alaknál a felbontási változatok számával egyező számú programozható csak kiolvasható tár (PROM) alkotja a 107 címadó egységet, melyek a különböző felbontási változatokhoz (a helyijelek különböző frekvenciakombinációhoz) rendelt címkód-készletet tárolják; a PROM-ok közösített címbemenetére kapcsoljuk a 108 címgenerátor jelét, így meghatározva a címek helyes sorrendjét, míg a felbontásvezérlő 105 jelforrás kódolt kimenőjele választja ki a PROM-ok közül azt, amelyik a 108 címgenerátor által meghatározott sorrendből adódóan a 105 jelforrás által előírt felbontáshoz illeszkedő címkódokat adja a 121, 122,..., 123 tárak címbemeneteire. Az így kialakított 107 címadó egységnél a szerkezeti jellemzők teljesen függetleníthet ők a kódolás tartalmi feltételeitől. A 107 címadó egységet több — programozható csak kiolvasható tár befogadására alkalmasan kialakított — tárhellyel alakítjuk ki, s e tárhelyekbe akár üzemeltetés előtt közvetlenül is behelyezhetjük a megfelelően programozott csak kiolvasható tárakat; természetesen azok gyártáskor véglegesen is behelyezhetők, ha a felbontási változatok számának növelése vagy egyes PROM-ok másképpen programozott PROM-okkal felcserélésének igénye később nem fog felmerülni. Egy megépített spektrumanalizátornál pl. három eltérő mélységű felbontási igényt kellett kielégíteni, így a PROM-okkal betöltött tárhelyek száma három. Elvileg a tárhelyek p száma tetszőlegesen változhat, gyakorlatilag ennek korlátot szab, hogy csak bizonyos mélységű felbontásig biztosítható a szomszédos csatornák közötti kielégítő szelektivitás. Célszerűen a 109 számítógépet úgy programozzuk, hogy az adja ki a felbontásadó vezérlőjelet, s így — mint már említettük — a 109 számítógép veszi át a felbontásvezérlő 105 jelforrás funkcióját is. Ilyenkor tehát a kapcsolási elrendezést nem látjuk el külön 105 jelforrással, hanem a 104 oszcillátor hangolásvezérlő bemenetét és a 107 címadó egység vezérlőbemenetét a felbontásvezérlő 105 jelforrás szerepét betöltő áramkör kimenetéhez illeszkedő vezérlőbemenetként alakítjuk ki. Ennek az áramkörnek a konkrét megválasztását ezért nem szükséges kikötni és így elképzelhető az is, hogy a felbontásvezérlőjel kódját manuális kezelőszerv működtetésével választjuk ki, az is, hogy a spektrumanalizátor részét alkotó processzor szolgáltatja a vezérlőjelet az adatkezelés és adatfeldolgozás programozott feltételeivel összhangban, s az is, hogy a spektrumanalizátor az alkalmasan kialakított vezérlőbemenetekkel kerül forgalomba és a felhasználó a bemeneteket összeköti a spektrumanalizátortól független számítástechnikai - vagy egyéb - eszköz megfelelő kimenetére. A 109 számítógép programozásánál ezenkívül gondoskodunk a mintavétel 106 vezérlő egység megfelelő ütemű működtetéséről, a 121, 122,..., 123 tárak megfelelő ütemű kiolvasásáról és a — pl. a 2. és 3. ábrákon mutatott diagramok szerinti - adatkészlet megfelelő kijelzéséről és/vagy rögzítéséra, esetleg közvetlen továbbításáról más adatfeldolgozó eszköz(ök)höz. A 2. ábrán szemléltetett jelfeldolgozásnál az egyes 111,112, ...,113 jelfeldolgozó egységek csatornaszűrőinek áteresztési sávjai a frekvenciatengelyen közvetlenül egymás mellett helyezkednek el és így összefüggően, sorrendhelyesen fogják át az általuk feldolgozott teljes frekvenciasávot. A sorrendben egymást követő csatomaszűrők sorrendben egymást követő, szomszédos frekvenciafekvésű sávokban megjelenő összetevőket szűrnek ki. Ezt a működésmódot röviden „nem hézagos fésűszűrős” 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
