181835. lajstromszámú szabadalom • Eljárás síkvidéki talajos melioratív nedvesség-szabályozására
9 181835 10 Abban az esetben, ha a mélységben kedvezőtlen fizikai vagy kémiai tulajdonságú talajrétegek helyezkednek el, forgatás nélküli művelési technológiát alkalmazunk, pl. mélyművelő nehéz kultivátorokkal. Mikrofelszín-rendezett területeken a kialakított talajfelszínt agrotechnikai eszközökkel is karbantartjuk, illetve folyamatosan javítjuk. Az erre alkalmas agrotechnikai módszerek (pl. összeszántás, meghatározott művelési irányok, felszínt kialakító gépek alkalmazása, stb.) a talaj-művelési rendszerbe iktathatok. A találmány szerinti talaj csövezést, speciális talajszűrőzést és mélylazítást, valamint a felszíni vizeket összegyűjtő különleges talajfelszínt kialakító komplex talajnedvességszabályozási rendszer alkalmassá teszi a talajt az öntözővíz befogadására, egyben annak hatékony alkalmazására. A talajnedvesség pótlásáról a művelésbe iktatott öntözéssel gondoskodunk. Az öntözőkészülék kisnyomású, tömlős berendezés, ami a talaj felszínére juttatja a vizet, ezáltal az öntözővíz részben a táblafelszínén, részben a talajban mozogva jut el a művelési területre, illetve a talajba. Az öntözés "üzemeltetése során gondoskodni kell arról, hogy a tömlőből mindkét drénszívó irányába történjen beáztatás. Abban az esetben, ha felszíni terep-rendezésére és esések kialakítására került sor, az öntözőtömlőt mindig a tábla gerincvonulatain helyezzük el, hogy a kialakított terepesés elősegítse a víznek a terepen, illetve talajban való mozgását. Az öntözés célja csupán a termést csökkentő, kritikus vízhiány pótlása, illetve a nedvességtartalom káros mértékű csökkenésének megakadályozása. Mivel a talajcsövezési technológia a két szívó között egyenletes vízelosztást biztosít a kettőshasznú talaj csövezéshez is jól adaptálható. A talajcsövek segítségével összegyűjtött vizet a dréngyűjtőkbe vezetjük. A gyűjtők egyaránt lehetnek nyűt árkok vagy zárt gyűjtők. A szívók és gyűjtők rendszerével kialakított drénfürt nagysága 500-1500 ha lehet, optimális nagysága 900- —1000 ha. A drénfürtnek a befogadóhoz való csatlakozását szivattyú segítségével oldjuk meg. Egy szivattyútelep több drénfürtöt foghat össze és szolgálhat ki. így a hozzá csatlakozó rendszer maximálisan 5000—10 000 ha kiterjedésű lehet. A befogadó egyaránt lehet vízfolyás, belvízcsatorna, kettős működésű csatorna, vagy tározó. A befogadóhoz való csatlakozást célszerű úgy kialakítani, hogy öntözővíz beszerzésére is mód legyen. Ebben az esetben a belvízátemelésére szolgáló szivattyú az öntözővíz átemelését és kis nyomással a felszínen elhelyezett öntözőtömlő hálózatba való juttatását is megoldja. A találmány előnye a síkvidéki, kisesésű, mélyfekvésű, kötött talajú, esetleg kémiailag hibás, illetve belvízzel, veszélyeztetett különböző talajadottságú területeken a belvíz veszély elhárítása, valamint a talajnedvesség szabályozása, következésképpen a talaj termékenységének és a növénytermesztés eredményességének növelése, a termesztés-biztonság megteremtése. A találmány szerinti eljárás alkalmazásával a vonatkozó területek megfelelő üzemeltetése esetén rétegezett talajnedvességprofil kialakulása várható. Ennek megfelelően a találmány további előnyei, hogy a hagyományos mélylazítás és a hozzá tartozó talaj csövezési technológia alkalmazása esetén a mélylazítás mélységénél mintegy 0,16—0,20 m-rel kisebb mélységig a megfelelő víz-levegő arány (szélsőséges esetben is minimálisan 80/20 arány) biztosítható. A melioratív mélylazítás esetén pedig a szívó fektetési mélységnél mintegy 0,15-0,20 m-rel kisebb vastagságú talajrétegben a megfelelő víz-levegő arány megteremthető, ami a mértékadó belvíz-terheléseknél is fenntartható. Találmány külön előnye, hogy a megfelelő víz-levegő arány kialakítása viszonylag gyorsan, jelentős csapadékterhelés esetén is hamar megvalósítható. További előny, hogy az agrotechnikai munkák megfelelő időben, kedvező talajnedvesség-tartalom mellett végezhetők el, így a műveletek elvégzése energiatakarékos és minőségileg jobb. A találmány szerinti eljárás alkalmazása magasabb termékszint elérését és állandósítását biztosítja. A találmány szerinti talaj csövezés és annak költségei mintegy 10—20%-kal olcsóbbak, mint a hagyományos módszerek, ami ugyancsak a találmány lényeges jelentőségét emeli ki. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás síkvidéki talajok melioratív nedvességszabályozására, melynek során dréngyűjtőket és szivattyúkat önmagában ismert módon alkalmazunk, azzal jellemezve, hogy adott esetben mikrofelszín■rendezést végzünk, melynek során felső-szint nyesésével a talajfelszínt optimálisan 2,0—2,5 %o -es esésű szakaszokként képezzük ki, amikor is a talajnyesés mértéke mintegy 5 cm-nyi átlagos értéket mutat, és az egyirányú esések 30-150 m közöttiek, a talajvíz gyűjtésére önmagában ismert dréncsöveket drénárokba fektetünk, és a drénszívók fölé vízáteresztő visszatöltést végzünk oly módon, hogy azt a későbbiekben a művelés során a talaj csövek nyomvonalára merőlegesen járatot mélylazító kb. 0,1 m-nyire átszelje, a talaj cső és a mélylazított talajszelvény közötti közvetlen fizikai kapcsolat megteremtése érdekében mélylazítást végzünk a kedvező talajnedvességtartalom időpontjában, mikor is az első mélylazítás során a mélylazítást két irányban, nevezetesen előnyösen a dréncsövek irányával párhuzamos és arra merőleges irányban végezzük, majd adott esetben önmagában ismert kémiai talajjavítást végzünk a talajhibák - pl. savanyúság, szikesség - kiküszöbölésére, vagy csökkentésére, a talajnedvesség pótlását pedig előnyösen a művelésbe iktatott kisnyomású tömlős öntözéssel végezzük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a mikrofelszín alakítását folyamatos műveléssel, például összeszántással és/vagy szétszántással végezzük. 5 10 15 20 25 30 35 40 4í 50 55 60 65 5
