181835. lajstromszámú szabadalom • Eljárás síkvidéki talajos melioratív nedvesség-szabályozására
7 181835 8 ismétlődő talajművelési munkákkal - pl. összeszántásokkal, szétszántásokkal, - illetve azok tudatos irányításával. Az eséseket célszerűen a tábla talajából alakítjuk ki anélkül, hogy a tábláról talaj elszállítást vagy a táblára talajráhordást végeznénk, ami azt jelenti, hogy mintegy 5 cm átlagos értéknél nagyobb talajnyesést vagy ráhordást nem végzünk. A talajmozgatás megengedhető mélységének, valamint az egyszerre való vagy fokozatos kivitelezési lépcsőknek megállapításához a talaj előzetes vizsgálatát elvégezzük, hogy elkerüljük a kedvezőtlen hatású kémiai és fizikai talajrétegek felszínre való hozatalát. A találmány szerint az esésekkel kialakított szakaszok átlagos lejtése minimálisan 1 %0 és optimális értéke 2—2,5 %„. A maximális esést az eróziónak való kitettség szabja meg, ami azonban a síkvidéki területeken korlátozó értékként általában nem jelentkezik. Az egyirányú eséssel kialakított szakaszok hossza minimálisan 30 m, maximálisan általában 150m és értékét a táblaméret és a gépi művelés követelményei szabják meg. A mikrofelszín kialakítása során fontos az egyenletes esés biztosítása, mivel elleneséses lejtésű terepszakaszok rontják a találmány hatékonyságát. A talajcsövezés a melioratív munkák fontos eleme. A talajcsövezés a talajfelületei’, és a talajszelvényben a vízkapacitáson felül jelentkező felesleges víz, a növények víztűrési idején belül való elvezetését szolgálja. A talaj csövezést célszerűen ároknyitásos technológiával végezzük el. A drénárok optimális szélessége 0,25—0,30 m. A talaj cső önmagában ismert anyagú, flexibilis vagy merev falú műanyag-cső, égetett agyag-cső, stb. A talaj csőrendszerben a drénszívó optimális mélysége átlagosan 0,8-l,0m. A szükséges esések figyelembevételével a takarási mélység 0,6 m-től 1,5 m közötti és minimális esése 0,5 %0 • A szívóesés maximális értéke célszerűen 1,0—2,0%o-nél nem nagyobb. A drénszívók fölé a drénárokba vízáteresztő visszatöltést végzünk. A vízáteresztő visszatöltés funkciója, hogy biztosítja a kapcsolatot a dréncső és a víztelenítő mélylazított talajréteg között. A vízáteresztő visszatöltést úgy alakítjuk ki, hogy azt a későbbiekben a talajcsövek nyomvonalára merőlegesen járatot mélylazító minimálisan 0,1 m vastagságban átszelje. A vízáteresztő visszatöltést olyan anyagból (pl. homokos kavics) alakítjuk ki, amely időben tartósan lehetővé teszi a talajvíz mozgását. A vízáteresztő visszatöltést úgy választjuk meg, hogy annak függőleges vízáteresztő képessége minimálisan 0,1 m/nap értéket mutasson és ez az érték állandóan és tartósan, mint minimális érték, megmaradjon. Abban' az esetben, ha nem végzünk mikrofelszín-kialakítást, a talaj tulajdonságaitól függően maximálisan 50 m a drénszűrők egymástól mért távolsága. Megfelelő terepviszonyok, illetve mikrofelszín kialakítása esetén célszerűen legfeljebb 200 m ez a távolság. A szívókat úgy helyezzük el, hogy azok a terület legmélyebb pontjain, illetve a tereprendezéssel kialakított lejtők alján, az esés irányra merőlegesek legyenek. Az egyirányú szivárgási úthossz maximális értékét 150 m-ben határozzuk meg. E talaj csövezési technológia lényege a talaj cső és a mélylazított talaj szelvény közötti közvetlen fizikai kapcsolat megteremtése. Ennek érdekében — a hagyományos lazítás! technológiával és lazítógépekkel maximálisan 0,7 m, minimálisan U,4 m mélységű mélylazítást végzünk. A mélylazítás optimális mélysége ezzel a technológiával 0,6 m. A lazítok ések egymástól mért távolsága minimálisan 0,3 m, maximálisan 1,2 m. Az optimális késtávolság 0,6 m. — A hagyományostól eltérő melioratív mélylazítási technológia alkalmazása esetén a mélylazítás minimális mélysége 0,6 m, maximális mélysége 1,5 m. A lazítás optimális mélysége ebben az esetben 1,0—1,1 m. A mélylazítási munkák idején a lazítandó talajréteg átlagos talajnedvességtartalmának maximális értéke pF = 0,5 értékhez tartozó nedvességtartalom-érték, minimális értéke pF =4,2-höz tartozó nedvességtartalom-érték, de a munkálatok elvégzését a pF = 2,5—3,0 értékekhez tartozó nedvességtartalom mellett tapasztaltunk optimálisnak. Az első mélylazítást hagyományos mélylazító gépek alkalmazása esetén, — a talaj csövezési munkákat követően - két irányban: a drénszívók irányára merőlegesen és arra keresztirányban, önmagával előnyösen párhuzamosan kell elvégezni oly módon, hogy a drénszívók irányára merőleges mélylazítás minimálisan 0,1 m vastagságban metsszen bele a dréncső felett kialakított áteresztő visszatöltésbe. Az első talajlazítást melioratív mélylazító gép alkalmazása esetén közvetlen a talaj csövezési munkák megkezdése előtt, a talaj csövezés tervezett nyomvonalára merőleges irányban végezzük el. Mélységét a lazításra szoruló talajréteg vastagsága, illetve a technikai lehetőségek maximális kihasználása határozza meg. Nagyobb mélységig kötött és tömődött talajok esetén az adott erő- és munkagép maximális lazítási mélységét kell igénybe venni. Törekedni kell arra, hogy a mélylazítás elérje vagy mind jobban megközelítse a tervezett talajcsövezés legnagyobb mélységét. A mélylazítás megismétlésére akkor van szükség, ha a talaj felszínén tartós felszíni vízképződés indul meg, A megismételt mélylazítás során — a lazítási technológiától függetlenül — a lazítás mélységét a talajcsövek fektetési mélységénél 0,1—0,30 m-rel sekélyebben határozzuk meg. Kémiai talajhiba, - pl. savanyúság, szikesség, — esetén a találmány a talajjavítási technológiát, a talaj kémiai javítását is feltételezi. Alkalmazása a mindenkori talajjavítási szabványok alapján történik. Szikes és mélyben sós talajoknál célszerűen a talajcsőárkok helyét külön kezeljük, illetve a felszínre került altalaj eltérő kémiai és fizikai tulajdonságai alapján javítjuk. A talaj felső rétegében a folyamatos visszatömörödés elkerülése érdekében a talaj 0,35 m-ig terjedő rétegét maximálisan 2 évenként mélyműveléssel fellazítjuk. E mélyművelési be kell iktatni a talajművelési technológiába. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4