181809. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés kisszámítógépek kettőshozzáférésű operetív memóriájára és előnyösen az operatív memória hozzáférési idejének csökkentésére

5 181809 6 Abban az esetben, ha az egyik külső 11 vagy 21 BUS-ról memóriahozzáférés indulna, a 33 sorrend­vezérlő azonnal engedélyezi az illető 11 illetve 21 BUS-hoz tartozó 15 illetve 25 BUS-vezérlésnek egy ciklusra a 32 memóriamező használatát. Ha egyidejűleg (elektronikus időn belül) mindkét külső 11 illetve 21 BUS-ról memóriahozzáférés indulna, a 33 sorrendvezérlő egy meghatározott (al­kalmasan kialakított) sorrend szerint egymás után engedélyezi a külső 11 illetve 21 BUS-ról indított memóriaciklusok kiszolgálását. Az operatív memória sajátos kialakításából adó­dik egy optimális sorrend, egyidejű memóriahozzá­férés kérések kiszolgálására; mivel a 30 memóriába való írás alkalmával az adat illetve a cím gyors átmeneti tárba tárolódik, a külső 11 illetve 21 BUS foglaltság a tényleges 32 memóriamezőbe történő tárolás előtt megszüntethető, de mivel azonban olva­sás esetén a külső 11 illetve 21 BUS-t mindaddig foglalni kell amíg az adat kiolvasható a 32 memória­mezőből, ezért a 33 sorrendvezérlő úgy van progra­mozva, hogy ha egyidejűleg a két külső 11 és 21 BUS-ról az egyiken írási, a másikon olvasási ciklus indul először, az olvasási ciklus tudjon végrehajtódni és csak ezután az írás. Ha egyidejűleg mindkét külső 11 és 21 BUS-on írás vagy olvasás ciklus indul, akkor az operatív memóriaegységet hordozó számítógép ciklusa szolgálódik ki először. A belső 15 illetve 25 BUS-vezérlő egység feladata az adat­­átviteli irányának és a 32 memóriamezőt alkotó tároló eszköz időzítésének megfelelően a 35 és 36 belső cím és adat BUS-ra kapuzni a hozzá tartozó 18 illetve 28 címtárat, 16 illetve 26 bemenő adat­tárat és 17 illetve 27 kimenő adattárat, valamint a belső 34 ciklusvezérlő BUS-on keresztül a 32 memó­riamezőnek az olvasáshoz illetve íráshoz szükséges dekódolt és időzített kapuzó jeleknek az előállítása. A belső 15 illetve 25 BUS-vezérlő az adatátvitel irányát és az ehhez szükséges engedélyező jelet a 33 sorrendvezérlőtől kapja. Egy belső memóriaciklus lezajlása után a belső 15 illetve 25 BUS-vezérlő törli a 14 illetve 24 állapot tárat, majd jelzést ad a 33 sorrendvezérlőnek, hogy vegyen mintát a 14 illetve 24 állapottárakból és jelölje ki a következő belső BUS-t használó egységet. Ezzel egyidőben jelzést ad a 12 illetve 22 BUS-vezérlőnek, hogy a belső ciklus befejeződött. A 30 memóriából való olvasás esetén ez a jelzés jelenti azt, hogy a kívánt adat a 17 illetve 27 kimenő adattárban van és kikapuzható a külső 11 illetve 21 BUS-ra. A 12 illetve 22 BUS-vezérlő a külső BUS-ciklus lezajlása után fogadhat újabb memóriaciklust. Ez az operatív memóriarendszer-szervezés előnyö­sen alkalmazható cím/adat soros BUS-rendszerekhez való alkalmazásoknál, különösen akkor, ha BUS-cik­­lusoknál megengedett a Read after Write, azaz ahol egy adatfeldolgozó egység (számoló mű) kiad egy címet, amelyről kiolvassa a tartalmát, majd ezen adattal valamilyen műveletet végez és ugyanarra a helyre visszaírja a már megváltoztatott adatot. A ciklus előnye az, hogy a cím/adat BUS-on egy olva­sási és egy írási ciklus-hoz összesen csak címet kell kiadni, a BUS-ciklus így egyszerűbb. Kettőshozzáférésű memória alkalmazása esetén azonban, ha ilyen ciklus indul a közös operatív memóriában, akkor mindaddig amíg ez a ciklus le nem zajlik, beleértve azt az időt is amíg a számoló­mű a kiolvasott adattal a kijelölt műveletet elvégzi, a másik külső 11 vagy 21 BUS-on keresztül a közös 30 memóriához való hozzáférés tiltódik. Ezen ked­vezőtlen belső memóriafoglalást az előzőekben leírt kapcsolási elrendezés úgy oldja meg, hogy az ilyen ciklusokat két különálló ciklusra bontja, és lehetővé teszi, hogy ezen összetartozó két ciklus között a másik BUS-ról indított egy memóriaciklus lezajlód­­hasson. Ez úgy valósul meg, hogy a 14 illetve 24 állapottárban mind az írás mind az olvasás külön-külön mint kérés tárolódik. Az olvasás a belső ciklus után tárolódik a 14 illetve 24 állapottárban az olvasás kérés és a következő mintavétel alkalmával a 33 sorrendvezérlő már figyelembe veheti, hogy a másik külső 11 vagy 21 BUS-on van e közös memó­­nahozzáférés kérés. Ha van, akkor a 33 sorrend­vezérlőbe programozott prioritás szerint történik a közös memóriahasználat sorrendjének a kijelölése. Abban az esetben, ha mindkét, külső 11 és 21 BUS-on egyidejűleg indult „READ AFTER WRITE” ciklus, akkor a belső ciklusok sorrendje a következő: Ha a memóriaegységet hordozó gép a 11 BUS-ra csatlakozik: 1. a 11 BUS olvasó ciklusa a 21 BUS olvasó ciklusa a 11 BUS író ciklusa a 21 BUS író ciklusa A számítógépek operatív tárolóeszközének ki­választásakor kompromisszumot kell kötni a gyorsa­ság (hozzáférési idő) nagy kapacitás — és az ár között. Emiatt az operatív memóriában alkalmazott tároló eszköz sohasem az adott időben ismert leg­gyorsabb eszköz. Azonban, hogy a memória hozzá­férési idejét csökkenteni lehessen a kisszámítógépek­­nél különféle gyorsító eljárásokat dolgoztak ki. Ezek közül az egyik csoportba tartoznak azok az eljárá­sok, amelyeknél egy külön egységként kialakítanak egy viszonylag kis kapacitású, de gyors (tipikusan bipoláris) elemekből felépülő memóriát. Ebbe helye­zik el mindig azt a programrészt, amely éppen fel­dolgozásra vár. Ennek a rendszernek az a hátránya, hogy programból kell benne választani az adatokat, tehát külön programozási feladat benne az adat­mozgatás, valamint az adatátvitelek BUS-foglalással járnak együtt. A másik módszer az, amikor szintén egy külön egységet csatlakoztatnak az operatív tár mellé, amely ugyanúgy gyors memóriaelemekből épül fel, de ez valamilyen mélységig tárolja azokat az adato­kat és a hozzá tartozó címet, amelyet az adat­­feldolgozó egység kiolvasott. Abban az esetben, ha valamilyen visszaugrás van egy programban, akkor már nem „lassú” operatív tár adja az adatot, hanem a gyors tár, amely mindig összehasonlítja olvasás alkalmával a kiadott címet és a gyorstárban tárolt címeket. A rendszer előnye, hogy nem kíván programozói beavatkozást, de nincs „előrelátása”, azaz csak abban az esetben gyorsít, ha visszaugrás van, és a visszaugrás a gyorstár mélységén belül van. Az előzőekben ismertetett és a 2. ábrán látható kapcsolási elrendezés némi kibővítéssel lehetőséget 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom